Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-03-08 / 1466. szám
1947. március 8. BÉRMUNKÁS 5 oldaJ Történelmi határozat (Vi.) Most már megírják a külömböző hadvezetőségek aktáiból alátámasztva, hogy mi volt a múlt világháború legfontosabb határozata. Mi szabta meg a háború ilyen kimenetelét, milyen erők, szövetségek, politikai cselszövések voltak azok, melyek ezen nagyon fontos, lehet mondani történelmi jelentőségű határozatot meghozták a két fő szövetséges, az angolamerikai kormány részéről. Ez az a fontos határozat volt, hogy nem Franciaország felől, hanem Afrikán keresztül támadják meg a nácikat 1943-ban. Mindez csak azért történt, mert Churchill annyira gyűlöli az oroszokat, hogy ezen gyűlölet egészen elvakitotta és ezen vakságot képes volt még az amerikai elnökre is átvinni és ez a két ember volt az, akik az angol-amerikai fontos határozatokat hozhatták és helybehagy- hatták vagy elvetették. Churchillnek az volt a rögeszméje, hogy a Balkánon keresztül hamarább Warsóba érhetnek, mint Franciaországon keresztül és az volt nekik a főcél, hogy az oroszok előtt odaérhessen és emellett Titoékat lefegyverezze és az angol király rokonait, barátait tegye hatalomra ottan is. így számította Oroszországot visszaszorítani a régi keretek közé és egy újabb vas- gyűrűbe bezárni. De amint a történelmi események bizonyítják, éppen ezen vakgyülöletből kiinduló határozat volt nekik a vesztük, mert időt adtak az oroszoknak, hogy Stalingrádtól rohamlépésekkel még Berlinbe is hamarább értek, mint Church- hillék. A HATÁROZAT 1942 április havában az amerikai hadvezetőség indítványozására, az angol hadvezetőséggel közösen tartott tanácskozáson, melyen Harry Hopkins képviselte az elnököt, General Marshall meg az amerikai hadvezetőséget, többedma g á v a 1 Londonban a király résztvétele mellett egy hosszú tanácskozás alapján megegyeztek, hogy Franciaországon keresztül még 1943 julius havában megindítják az offenzivát a nácik ellen. Ezt elhatározva, Marshallék hazajöttek, hogy minden' előkészületeket és szállításokat, erő- összpontositást elintézze n e k. Ezen nagy művelethez, nagy előkésületek és muníció szállítmányok kellettek. Az amerikaiak részéről azok voltak a legfőbb érvek, hogy a náci hadsereg nagyön elszórtan működik Afrikában és messze bent vannak Oroszországban, ahol az összes hadi repülőgépek és szállítási eszközeik nagyon levannak kötve. És azt is biztosan tudták, hogy azon időben csak 29 náci divízió volt a nyugati országokban. Azt is tudták, hogy mivel nem vártak támadást nyugat részéről, nem is igen voltak nagyobb méretű erődítésekkel készen és nem is lett volna alkalmuk egy év alatt azokat olyan mértékben kiépíteni, mint 1944-ben már megtették. Már ugylátszott, hogy a nyugati offenziva biztosan megkezdődik és az amerikai hadvezetőség számítása szerint nyugatról még hamarább elérték volna Warsot, Bécset, Belgrádot és az orosz határt. Ezt az is valószínűvé tette, hogy a német hadve- zetőségben is sokan voltak, már 1943 nyarán a stalingradi csúfos kudarc után, akik örömmel lerakták volna a fegyvert az angol-amerikai hadak előtt, csak azért, hogy az oroszokat megint vasgyürüvel, ezen esetben az angol-amerikai vasgyürüvel vegyék körül és tartsák vissza a német Területekről. Ezt a feltevést az is bizonyította, hogy egy tényleges összeesküvés történt és talán csak azért nem sikerült, mert az angolamerikai hadseregek nem francia földön, hanem messze Afrikában voltak. VÁLTOZTATÁS De Churchill és a hercegi család tagjai, Mountbatten és tory társaik, minden erővel Titot akarták legelőször is lefegyverezni, azért még ezen határozatot is megmásították, hogy az ő kedves tervüket a Balkánon keresztüli inváziót keresztülvigyék. így 1942 junius 3-ikán, Mountbatten herceg Washingtonba érkezett, két héten keresztül gyúrta, puhította Roo- seveltet, olyan sikerrel, hogy érdemesnek tartotta Churchillt idehivni, hogy segítsen a megnyert győzelem végleges eldöntésére. Mert még Roosevelt is félt, hogy az amerikai hadvezetőséget nem igen tudják előbbi határozata megváltoztatására bírni egykönnyen. így alig egy pár, Roosevelt-Churchill konferencia után, Roosevelt kiadta a parancsot, hogy az amerikai hadvezetőséget össze kell hívni, egy újabb tárgyalásra. Ezen fontos gyűlésen leginkább Churchill beszélt, igyekezett kimutatni, hogy Európa ‘puha hasa”, gyenge pontja a Balkánon keresztül fekszik. Szerinte ottan kell megkezdeni a támadást. Persze mielőtt a Balkánt megtámadhatnák, Afrikát kell megtisztítani a náciktól, igy azt ajánlotta, hogy még ez évben, 1942-ben kezdjék meg a támadást Afrika ellen és onnan a Balkánon keresztül köny- nyen odaérnek. Ezzel szemben General Marshall, Albert Wedemeyert, a porosz hadi egyetem tanulóját, aki éppen úgy ismerte az európai, igy a balkáni terepet is, mint akármelyik porosz generális, nevezte ki, hogy adja meg a választ és védje a Franciaországon keresztül vezető invázió tervét. Wedemeyer felhozta mindazokat az érveket, melyeket már előbb a koronatanácson elmondottak. A Balkán hegyes és nagyon könnyen védhető területeinek ismertetését, a többi hegyláncolaton való keresztül törést, melyet tWarsohoz vezető utón kellene megtenni. Valamint az utak hiányosságát, a szállítási nehézségeket és távolságot, a Földközi tengeren kerülő utón, azzal szemben Nyugat Európa közelségét az angol szigetekhez és a kitűnő utakat. MOUNTBATTEN HERCEG ÉS CHURCHILL GYŐZÖTT így megtették az előkészületeket az afrikai invázióra. De azon a télen az oroszok is megfordították a náci hadakat a grozni olajmezőknél és Stalin- grádnál. Már azután nem keletnek, hanem nyugatnak marsol- tak rohamlépésben. Stalingrád- nál kiverték a náci hadsereg méregfogát és onnan kezdve gyorsan hanyatlott. Talán ezzel kapcsolatosan Franciaországon keresztül való offenziva egy évvel hamarább összeroppantotta volna, sikerre vitte volna a Hitler elleni összeesküvést még 1943-ban. És lerakták volna a fegyvert, mielőtt az oroszok közel értek volna a német városokhoz, mielőtt német' földet engedtek volna csatatérré változtatni. ” De Churchilléket annyira elvakitotta az oroszok elleni gyűlölet, hogy még 1942 nyarán is azt hitték, hogy az oroszok nem képesek visszaszorítani a nácikat, hogy egy pár éven belül sem érnek vissza a lengyel határhoz. így legrövidebb útnak vették, a legnehezebb, de az orosz határhoz legközelebbi balkáni utat. De amikor az oroszok megtudták ezen határozatnak a lényegét és célját, erélyesen tiltakoztak, követelték, hogy nyugatról induljon meg az offenziva, amint azt megígérték és már egyszer elhatározták. Ezt annyira követelték, melyben még az amerikai hadvezetőségnek is sok tagja mellettük volt, hogy a cassablankai konferencián már Roosevelt is ellenezte a Balkánon való inváziót és csak az Olaszország megtámadását hagyta helyben, valamint Görögország megszállását. De ez sem ment simán, hamarosan szükségesnek vált Stalinnal tárgyalni és megegyezni, nehogy a szövetség felbomoljon. így lett a teheráni, majd később a Yal- tai konferencia égetően szükséges. A teheráni konferencián végre Stalin beleegyezett az Olasz és Görögország angolamerikai megszállásába, de azt megakadályozta, hogy Jugoszláviát megszállják és kierőszakolta a nyugati offenzivát. IDŐNYEKÉS Amig az angol-amerikai csapatok az afrikai homokbuckákon keresztül, majd később a siciliai és olaszországi hegyek között nyelték a port és az puskagolyókat, a “puha has” helyett, nagyon is kemény diót találtak és nagy hegygerinceket, Cassinot, Anziot és sok sok más hegyszorost, ahol egy maroknyi náci képes volt ezreket visszatartani hónapokig. így egy teljes év lett elpazarolva, közben az oroszok nem csak elérték a lengyel-román határt, hanem átlépték, valamint a nyugati fronton, már nem 29, hanem 58 divízió és sokkal nagyobb és erősebb erődítmények várták az angol-amerikai katonákat. A Hitler elleni összeesküvés szereplőit is összeszedték és kivégezték, igy a nácik is nyertek időt, de ami a történelmet legjobban befolyásolta, az oroszok nyertek egy egész évet. így nem csak a határon, hanem egészen mélyen bent Németországban találkoztak az angol-amerikai hadsereggel. Berlin, Budapest, Warso, Bécs az oroszok kezeiben. így olyan hadi helyzetbe kerültek, hogy ezen területeken ahol ők voltak mint megszálló csapatok, nem a Churchill és az amerikai bankárok barátait, hanem a vörösöket segítették hatalomra és a reakciósokat, a Churchill féléket szaladásra és száműzetésbe kényszeritették. Tehát Churchill terve visszafelé sült el, nem a vörösök kerültek a koncentrációs táborokba és az akasztófára, mint Görögországban, hanem a reakciósok. Nem csak az európai országokban, hanem saját hazájában is visszafelé sült el a fegyver, mert a népnek nagy része, leginkább a munkásság, meglátta ezen féktelen gyűlöletet az oroszok és minden haladó nép ellen, valamint azt, hogy ha Churchül marad hatalmon, akkor csak is a reakciót fogják mindenfelé támogatni, igy még a saját népe, az angol nép is pártja és politikája ellen szavazott. A toryk ott is megbuktak, nem csak a Balkán országokban. Mennyire másképpen lehetett volna, ha az amerikai hadvezetőség terve és alapos elkészült- sége folytán, még 1943 júliusában támadták volna meg a francia partokat. De hát a gyűlölet éppen úgy, mint a szerelem, legtöbb esetben vak. Ez vakította el Mount- batten herceget, Churchillt és mostan is legtöbb angol-amerikai és sok más nemzeti politikust és a tőkés osztály ügynökeit, vezetőit. Ezen vakság következtében szedik elő, vagy próbálják hatalomra juttatni azon megutált reakciósokat, kiket már saját népeik mindenfelé az ócskaság lomtárába, ha nem a börtönökbe akarnak dobni. Ez mutatja meg a néptömegeknek, hogy középút, megalkuvás nem lehetséges, vagy egyik utat a reakciót, vagy a másikat a szocializmust kell nekik elfogadni, követni. Éppen ezen gyűlölet által elvakitott Churchill- ek, Dullesek, Vandenbergek kényszerítik a tömegeket a helyes útra, mert már azokat nem fogadhatják el, akiket ezen urak akarnak hatalomra juttatni. így csinálják a történelmet. A BÉRMUNKÁS FENTARTA- SAHOZ AZ ELŐFIZETÉSÜKÖN KÍVÜL HOZÄJÄ- RULTAK 1947 március 1-ig: J. Károlyi, Bridgeport __ 2.50 J. Fehér, Bridgeport....... 2.00 G. Barcza, Bridgeport ..... 5.00 A. Medvegy, Bridgeport........50 L. Máté, Chicago_______ 7.00 J. Simiz, Chicago ................ 2.00 L. Varga, Martins Ferry .. 1.00 Otto Hegyi, Elmhurst ..... 1.00 J. Villand, Cleveland ___ 1.00 Mrs. E. Luksa, Chicago .... 2.50 J. Lampert, Maplewood .... 7.00 M. Buday, Detroit............. 1.50 S. Vajda, New York ____ 1.00 V. Kristyán, New York .... 1.00 A. Buzsinszky, Toledo __ 4.40 Mrs. J. Szilvágyi, Detroit ~ .50 M. Kurucz, Cleveland ___ 2.00 M. Zajacz, Cleveland ___ 2.00 J. Salay, Detroit .... 3.00 Z. Révész, Hollywood ....... 7.00
