Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-03-08 / 1466. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1947. március 8. Vajúdó társadalom i Levél a Szerkesztőhöz (a.l.) Azok akik ma félnek bármilyen társadalmi változástól, soha sem voltak hivei a tényleges demokráciának. Ugyan talán a tényleges háború befejeződött ott ahol; de a világbékétől éppen olyan messze vagyunk, mint a háború elején. Mindazon okozatok, amelyek megvoltak a világháború előtt, meg vannak most is. Világbékét soha sem tudnak azok megvalósítani, akiknek éltető erejük kizárólag a háborútól függött. Addig amig a magántulajdon rendszerének képviselői viszik a főszerepet a béketárgyalásoknál, akiknek mindennél a legfontosabb a mai kapitalista társadalmi rendszer föntartása. Pedig ha az összes eddigi háborúk igazi okát nyíltan megmondjuk, nem is mondhatunk mást, mint hogy azok a világpiacokért folytatott küzdelmek. Vájjon a jövőre vonatkozóan nem-e ugyan azon körülmények fognak fönállni, mind addig, amig a magántulajdon rendszerére épült kapitalizmus létezni fog. Sok országban, ahol a háború igen nagy károkat okozott és a kapitalizmus maga is a tönk szélére jutott, talán azokban könnyebben lehet társadalmi változás létrehozni mint ott, ahol a kapitalizmus a háború alatt óriási tőkét halmozott fel, mint például az Egyesült Államokban. Ma például az Egyesült Államoknak úgyszólván döntő szava van, de csak azért, mert gazdaságilag sértetlenül került ki a legutóbbi világháborúból, ami arra hagy következtetni, hogy az itteni uralkodó osztály, akik ma markukban tartják úgyszólván az egész világ emberiségének az élet javait, csak olyan körülmények között hajlandók a világ éhezőin és nyomorgóin segíteni, ha azok kizárólag helyesnek, sőt fönségesnek tartják az amerikai magántulajdonra épült kapitalista rendszert, melyet minden arcpirulás nélkül, azok akik az élet javai fölött rendelkeznek elnevezték “demokratikus” társadalomnak. Hogy aztán, ha ténylegesen végig tekintünk a földtekén, ahol emberek élnek és különösen ott, ahol a háború súlyos csapást mért a gazdasági rendszerükre és kibillentette az egész gazdasági rendszerüket a rendes kerékvágásból, ott látjuk, hogy a volt uralkodó osztály, akik minden nemű társadalmi fejlődésnek, de különösen társadalmi átalakulásnak, határozott ellenségei, most minden igyekezetük odairányul, hogy a volt talpnyaló lakájaikkal egyetemben vissza tolják a társadalom kerekét a középkori reakció posványába. Természetesen fátyolt akarnak borítani gyalázatos múltjukra és képmutatók módjára azt állítják saját magukról, hogy ők tényleges “demokraták”, amerikai demokráciát akarnak létesíteni a kizsákmányolásra épült tőkés társadalmi rendszert. Nem egyszer hallottam, még többször olvastam, hogy például az itteni demokráciát a magántulajdon szabad kereskedelme tette olyan naggyá, mert mindenkinek egyforma alkalmat adtak a boldogulásra. Vájjon a nagy ipari vállalatok vagy az egész országot behálózó kereskedelmi vállalatok mellett, müyen esélyei lehetnek egy mellék utcai szatócsnak? Egy vajúdó emberi társadalomban éles ellentétek képződnek ki a különböző néposztályok között. A volt tőkésosztály nem riad vissza a legdrasztikusabb ellenforradalomtól sem. Ezt bizonyítja ma a volt magyar uralkodó osztály összeesküvési cselekedete. Azért a lengyelországi ezerholdasok külföldről tartják ébren akciójukat. Görögországban például Anglia nagy hadsereget tart hogy a fasiszta királyt az ország élén tartsa. Nekik a nép érdeke nem fontos. Ebben az esetben, ha Görögországban ténylegesen népuralom jönne létre, az angolok elesnének a Földközi tenger uralásától. Most azonban, hogy az angolok az egész földgömb különböző részébe nagy hadsereget tartanak készenlétbe világbirodalmuk fentartására, azért ma otthon a termelésben nincsen elegendő munkaerejük. Ebből a célból kifolyólag arra kérik az Egyesült Államokat, ha esetleg ők kénytelenek lesznek hadseregüket kivonni Görögországból, akkor Amerika küldjön haderőt oda a “rend” fentartására. Ugylátszik, hogy az angolok nagyon szivükön viselik a görög reakciónak további uralmát, mert féltik az országot a saját népétől. Pedig a demokrácia szó eredete ténylegesen görög és talán attól félnek, hogy a demokrácia Görögországba is bevonul, ha a Royal angol csapatok onnan kivonulnak. Ebben a mai vajúdó társadalomban az uralkodó osztály mindent menteni akar ami még menthető. Amint minden jel mutatja, a kapitalista osztálynál az a fontos, hogy a demokrácia, ha másképpen nem, de legalább névleg szerepeljen. Ki merné azt állítani, hogy például Kínában a nemzeti kormány demokratikus. Éppen ellenkezője. Egy néhány nagy föld- birtokos uralja Chiang Kai Shek-kel az élén, de azért az amerikai tőkés osztály minden tekintetben szívesen segíti a fentnevezett klikket uralmon tartani különösen azért, mert már húsz éve harcolnak a kínai kommunisták ellen. Ilyen állapotok vannak ma az egész emberi társadalomban. Ma például már a félelem átcsapott ide is. Állandóan vörös mumust látnak. Azon siránkoznak, hogy Németországot és nyugat Európát meg kell menteni a “demokráciának”. Élelmezni kell a népet, mert máskülönben kelet felé fog húzódni. Ez pedig nagy baj lenne nyugat részére, rendszerük forogna kockán. Ilyen a hires emberszeretetre épült társadalom. Alig, hogy arról van szó, hogy élelmet kell a németeknek szállítani, már is az itteni árak rohamosan emelkednek. Ez az a társadalom, amit föltétien menteni kell, mert másképpen oda lesz a profit. És hogyan fognak a mának parazitái a dolgozó milliók verejtékein jó módban élni? T. Szerkesztő Munkástárs: Már ideje, hogy beküldjem a naptárak árát, amit melléeklten csatolok. Ugyancsak itt küldök előfizetést egy magyarországi címre is. Én is fontosnak tartom, hogy Magyarországba minél több lapot küldjünk, különösen olyanok részére, akik a munkásmozgalomban valamilyen pozíciót töltenek be. így ezeknek lapunk olvasásával alkalmuk nyílik az itteni igen bonyolult politikai és gazdasági helyzetet megismerni. Azonkívül tudomást szerezhetnek arról is, hogy hogyan zsákmányolják ki itt is a munkásokat a tőkések és miként segítenek nekik abban a reakciós politikusok; hogyan akarják sutbadobni az amerikai alaptörvényeket és milyen merényletet terveznek a munkásság ellen világszerte. Bizonyos, hogy lapunk olvasása után másképpen fogják látni Amerikát, mint ahogyan elképzelik a sok szeretetcsomag kézhezvételéből, amely olyan élelmiszer és egyéb javakhoz juttatott igen sokat közülök, hogy olyasmiben azelőtt talán még soha sem volt részük. Ezért aztán azt gondolják, hogy itt teljesen boldog világban élünk, ahol a világon semmi baj sincs, olyan teljes a boldogság és a jólét. A hazai levelekből azt vehetjük ki, hogy azoknak irói úgy hiszik, hogy mi itt tele vagyunk pénzzel s dúskálunk a mindenféle javakban, ezt bizonyítják a hazaküldött árucikkek. Pár szóval igen nehéz volna nekik megmagyarázni a valódi tényállást. Azért ajánlatos, hogy minél több Bérmunkást olvassanak. AKRONI VISZONYOK Dacára a jelenlegi szélcsendnek, amit Akronban észlelhetünk, mégis történtek kisebb- nagyobb munkabeszüntetések. A Firestone gyárban például most is sztrájkolnak a maintenance munkások. Úgy látom, hogy a hajcsárok utasítást kaptak, hogy éreztessék a munkásokkal, hogy ki az ur a háznál. Nagyon bíznak abban, hogy az uj törvényhozó testület meg fogja rendszabályozni a munkásokat és erre máris kezdenek piszkoskodni, — ugyan ezt már eddig is megtették, de most valamivel jobban, különösen a darabszám munkánál az uj árak megszabásánál. Ily esetekben úgy szabj ak meg a béreket, hogy a munkás még nagyobb erőfeszítéssel se tudjon keresni eleget. Ez ugyan tulajdonképpen bérlevágás, a munkáltatók azonban szemtelenül azt állítják, hogy ez nem csökkenti a béreket, mert ha a munkás gyorsabban dolgozik, akkor a fizetés-borítékban éppen olyan összeg lesz, mint azelőtt. A munkások természetesen tudatában vannak szervezett erejükben, (bármennyire hiányos is az) és visszaütnek. így a legtöbb esetben ellensúlyozni tudják a munkáltatók túlkapásait. Ezt személyes tapasztalat alapján is mondhatom, mert a mi osztályunkban is hasonló eset történt a múlt hetekben. Összetartással azonban sikerült jobb árszabályt kapnunk, ami sokat jelent, mert kényelmesebben dolgozva érhetjük el a megszokott keresetet. Most még csak azt kell kiharcolnunk, hogy megkapjuk amit veszítettünk azon idő alatt, amig az alacsonyabb árakért dolgoztunk, amire szintén van kilátásunk. SZERVEZETT ERŐVEL Az osztályharcnak tehát vannak olyan mozzanatai is, amikor nem a bérjavitásért, hanem azért kell harcolnunk, hogy a meglevő keresetet le ne vágják, mert nem volna célszerű, hogy amig a végcélért küzdünk, megengednénk, hogy lehúzzák a bőrünket is. Akik az osztályharcot csak elméletből ismerik, azok az ilyen vívmányokért szoló küzdelmeket csak időpazarlásnak tartják. Azt mondják, hogy az igazi forradalmároknak az ilyen engedmények kivívása helyett a kapitalizmust kell megdönteni. Hát meg is kell dönteni a kapitalizmust! én is azt mondom. De amig egyik oldalon erre törekszünk, addig a másik oldalon nem engedhetjük meg, hogy valóságos rabszolgaságba sülyesz- szenek bennünket, mert ha az megtörténik, akkor még mesz- szebbre esünk a felszabadulástól. Azt hiszem ebben mások is velem egyformán gondolkoznak. A munkásság csak szervezett erejével szabadíthatja fel magát. Viszont a szervezett erőben rejlő hatalmát csak akkor ismeri fel, ha ezen szervezett erővel eredményeket képes elérni, amit csak az ilyen mindennapi előnyökért folyó eredményes küzdelmekben láthat legjobban. Akroni Proli ARÁBIA OLAJMEZŐI CAIRO — öt amerikai építkező vállalat kapta meg az angol-amerikai olaj koncessziókkal kapcsolatos nagy olajcsővo- nal kiépítésére a rendeletet. A csővonal a terv szerint a Perzsa öböl partjaitól, a Damman város körül elterülő olaj mezőktől Saud Arabián keresztül, Trans- jordánon és Syrian át, több mint ezer mérföld hosszúságban 20 incs vastag csőben fogja vezetni az olajat a Földközi tenger valamelyik kikötőjébe, valószínűleg Tripoliba. Ez a csővonal körülbelül 100 millió dollárba fog kerülni és ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb olajvezetéke. Saudi Arabia olaj koncesszióit amerikai és angol olaj- társaságok bírják. Az arab sivatagnak igy lett egyszerre igen nagy értéke. HAJÖVESZTESÉGEK LONDON — A Lloyd biztosító társaság jelentése szerint a háború befejezte óta a tengerben maradt aknák 45 hajót sü- lyesztettek el, 64-et pedig megrongáltak. Ezeken kívül 86 kisebb (500 tonnán aluli) hajó, bárka vagy uszály sülyedt el és 31 sérült meg.
