Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-01-25 / 1460. szám

1947. január 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal Védekezik a Biographical szerkesztője Lapunk december 7-iki számában megírtam, hogy egyes úgy­nevezett “reference” könyvek milyen rosszakaratú hazugságokat írnak a magyar dolgokkal kapcsolatos cikkeikben és hogy azokat a magyar kormány által felállítandó külföldi intézeteknek korri­gálni kellene. Felhoztam példának a “Webster’s Biographical Dic­tionary” cimü könyvet, amelyben többek között azt találtam, hogy Horthy Miklós, a hírhedt lovas tengerész, 1919-ben az általa megszervezett nemzeti hadsereg élén kiverte a románokat Ma­gyarországból. Miután a köny kiadói felsorol­nak 41 nemzetiségi tanácsadót, egész jogosan úgy véltem, hogy a magyar vonatkozású életrajzi adatokat Reményi József tanár, a magyar “Editorial Consul­tant” szolgáltatta, vagy hagyta jóvá s ennek megfelelőleg nem valami hízelgőén Írtam róla, il­letőleg ezen életrajzok Írójáról. Reményi professzor természete­sen tiltakozott a vád ellen, ami­nek lapunk december 14-iki szá­mában adtunk helyet és egyben jeleztük, hogy ebben az ügyben majd írunk a könyv • kiadóinak és szerkesztőinek is. Mielőtt azonban ezt megtet­tük volna, Reményi professzor akit ugylátszik nagyon bántott a dolog, irt a reference könyv szerkesztőjének s a válasz má­solatát elküldte hozzánk. Ez a levél megerősíti Reményi azon állítását, hogy a szóbanforgó dolgokat nem ő irta és nem is felelős azokért, de egyben a le­vél írója, J. P. Bethel, a könyv főszerkesztője azzal vádolt meg, hogy “elhamarkodtam” a bírá­latomat, mert gondosan el kel­lett volna olvasnom az előszó VII. oldalán irt magyarázatot, amely megmondja, hogy miért vették igénybe a nemzetiségi szerkesztőségi tanácsadók a t. Ezen előzmények után érthető lesz ez a levél, amit a könyv ki­adóihoz és szerkesztőjéhez küld­tem. J.P. Bethel, General Editor G. & C. Merriam, Publishers Springfield, Mass. Tisztelt Uram:— Úgy két hónappal ezelőt bizo­nyos életrajzi adatok után ku­tatva igénybe vettem az önök ál­tal kiadott “Webster’s Biogra­phical Dictionary” reference könyvet. Véletlenül éppen a Horthy nevénél nyitottam ki és meglepetve láttam, hogy önök azt írják Horthyról, a Hitler leghűségesebb szövetségeséről, hogy 1919-ben megszervezte a magyar nemzeti hadsereget és annak élén KIVERTE A RO­MÁN HADSEREGET M A- GYARORSZÄGBÖL. Mondom, nagyon meglepett az állítás, hiszen közismert do­log, hogy Horthy Miklós a ro­mán hadsereg védelme alatt szervezte csapatait és a román hadsereg védőszárnyai alatt vo­nult be Budapestre is. Hogyan verhette volna tehát ki a romá­nokat Magyarországból? Ez a dolog gyanússá tette előttem az önök könyvét és átnéztem más magyar vonatkozású életrajzo­kat is. Dózsa Györgyről például azt Írják önök, hogy “kalandor volt, aki a csőcseléket vezette az urak és a kormány ellen.” Az önök magyar Írójának tudnia kellene, hogy a magyar népnek, — a parasztságnak és a dolgo­zóknak, — egyetlen igazi nem­zeti hőse Dózsa György és igy az önök könyve sértő a magyar nemzet 85 százalékára. Ily körülmények között nem hagyhattam szó nélkül ezt a dolgot és lapunk december 7-iki számában Írtam róla és egyben megróttam érte Dr. Reményi Jó­zsef tanárt, akik önök mint ma­gyar szerkesztői tanácsadót ne­veznek meg. Dr. Reményi ter­mészetesen tiltakozott, sőt irt önöknek is, hogy bizonyítsák, miszerint ő nem felelős a szó­banforgó életrajzi cikkekért. Dr. Reményi elküldte hozzám az ön levelének másolatát, mely­ben ön azt írja, hogy nem olvas­tam el gondosan a VII. oldalon adott információt, ahol'megír­ják, hogy ki, vagy kik felelősek az életrajzi adatokért. Nos, uraim, én igen is nagyon gondosan elolvastam a szóban­forgó VII. oldalt, ahol önök ezt írják: “Much valuable informa­tion and assistance has been supplied by many other persons. To all of these persons the edi­tors and publishers wish to ex­press their greateful apprecia­tion especially to the following . . . for correcting the spelling of names or the dates or details of certain biographies querid to them.” (Sok értékes informáci­ót és segítséget kaptunk más egyénektől is. A szerkesztő és a kiadók hálás köszönetüket fe­jezik ki ezen egyéneknek ... a hozzájuk terjesztett nevek betü- zéséért, dátumok helyesbítésé­ért és egyes életrajzokra vonat­kozó egyéb részletekért.) FÉLREVEZETŐ AZ ELŐSZÓ Szerintem ez a magyarázat félrevezető és miután szinte tün­tetőleg jelölték meg a nemzeti­ségi jelzőt a felsorolt 41 szak­ember neve mellett, igy nyilván­való, hogy ezen felvilágosító so­rokból mindenki azt következte­ti, hogy például a magyar élet­rajzi adatokat a magyar nemze­tiségi szerkesztő-tanácsadó le­galább is átnézte és jóváhagyta, így a Reményi felemlitésére va­lójában önök adtak okot. Pro­fesszor Reményi azonban tisz­tázta a dolgot, mi helyet adtunk lapunkban a nyilatkozatának és igy ő ezzel kiesik ebből a kér­désből. A kérdés azonban maga még nincs befejezve, mert még mindig nem tudjuk, hogy egy ilyen reference munkában miért találunk ilyen tévedéseket? Igen, először csak igy írtam: “tévedéseket”. Azonban most, hogy újból átnéztem az önök könyvét, kénytelen vagyok, a sokkal keményebb, de az igaz­ságnak jobban megfelelő szót használni s most már ezt kér­dem: Az ilyen reference könyv-] ben miért imák ilyen hazugsá­gokat ? Az itt következő példák meg­indokolják, hogy miért kellett ezt a sokkal erélyesebb szót használnom. Megjegyzem azon­ban, hogy előbb felelni igyekez­tem a kérdésre és azt mondot­tam magamnak, hogy a szer­kesztők bizonyára valamilyen német, tehát náci könyvet hasz­náltak forrás munkául. Erre vall az, hogy majdnem minden névhez odabiggyesztették a “von” német nemesi jelző szócs­kát. így például Jósika Báron Miklós von; Baross Gábor von; Szentgyörgyi Albert von Nagy- rapolt. (Ugyan kérdezzék meg Professzor Szentgyörgyit, hogy tetszik-e neki ez a “von Nagy- rapolt”?) Avagy nézzük csak ezt: (a Zrínyi név alatt) Zrínyi Honát elvette Prince Ferenc Rá­kóczi von Siebenbürgen. Azonban a további vizsgála­tok után fel kellett adnom ezt a gondolatot is és most már egész határozottan állítom, hogy az a “szakember”, aki az önök könyvében a magyar vo­natkozású életrajzi adatokat ir­ta, igazi, hamisítatlan fasiszta mentalitású egyén. Erről ön is meggyőződhetik, ha átnézi ezen életrajzi cikkeket: Gömbös Gyula, Hungarian general and statesman. Leader of the Race defense party, com­mitted to opposition to Jews . . Ugyebár, csak egy fasiszta mentalitású egyén Írhatja körül ily módon azt, hogy Gömbös az antiszemitizmust és a fajgyűlö­letet hirdető párt vezére volt. De azonkívül Statesman-nek (ál­lamférfinak) nevezi ezt a hír­hedt brigantit. És az önök Író­ja szerint Statesman a két Ti­sza (Kálmán és István), Weker- le, meg majdnem mindenki, aki­ket felemlít, csupán csak a ma­gyar demokrácia vezérét említi másképpen, Károlyi Mihály csak “a politician” (politikus). És ha még mindezen példák nem volnának elég meggyőzőek önre nézve, akkor azt ajánlom, hogy nézze csak meg, mit Írnak önök például Kun Béláról: Kun Béla, HUNGARIAN JEWISH COMMUNST . . . kezdik önök a bemutatást. Ugyebár elismeri, hogy csak a rosszakaratú fasiz- ta szúrhatta be ide a JEWISH (zsidó) jelzőt, hiszen 1919-ben még nem volt zsidó probléma és a zsidóságnak a kommunista mozgalommal való összeházasí­tása jólismert igazi fasiszta go­noszság. Nem néztem át a más nemze­tiségű életrajzi adatokat, de megadom önnek a kétely elő­nyét és felteszem, hogy csak a magyar Írójuk fasiszta. így az­ért abban a reményben hívom fel a figyelmét erre a dologra, hogy a könyv legközelebbi kia­dásánál meg fogják tisztítani könyvüket ettől a fasiszta máz­tól. Megjegyzem még, hogy ugyancsak ezen fasiszta ’’szak­ember” hibája folytán az önök reference könyve nagyon hiá­nyos is, mert amig az úgyneve­zett jobboldali “államférfiak” soraiból számos jelentéktelent is felvettek, a baloldaliakat hiá­ba keressük és még az olyan ne­veket mint Kunfi vagya Gara­mi sem találjuk meg. Ezt a levelet, miután a tartal­ma közérdekű, lapunkban közöl­ni fogjuk, de ugyanakkor helyt adunk az ön válaszának is. Erre a levélre ezt a választ kaptuk. Dear Mr. Gereb: We acknowledge your letter of January 6. It is, as you know, difficult to write biographical sketches so worded that they will seem to everyone reading them completely devoid of subjec­tive bias in any direction. We assure you that there was no intention on the part of the editor of any sketch to give a wrong twist to the presenta­tion of the material. We should like to thank you for your trouble in writ­ing to us about various sketches in our Biographical Dictionary and we assure you that your comments will be referred to those editors who will be concerned with the maintenance and revision of our biographical material. We shall be glad to receive from you any other comments or suggestions that you may care to give us from time to time. Very truly yours G. & C. Merriam Co. J. P. Bethel General Editor (Kedves Geréb Ur: — Meg­kaptuk Január 6-iki levelét. — Mint ahogyan ön is tudja, na­gyon nehéz úgy fogalmazni életrajzi vázlatokat, hogy az ol­vasók mindegyike minden irány­ban tárgyi előítélettől mentes­nek találja. Biztosítjuk önt, hogy a vázlatok szerkesztőjének nem volt szándékában a tárgy­nak hibás csavarással való fel­tárása. — Köszönjük önnek, hogy fáradt azzal, hogy a Biog­raphical Dictionary több vázla­tára vonatkozólag irt nekünk és biztosijtuk önt, hogy megjegy­zéseit átutaljuk azon szerkesz­tőkhöz, akik hivatva lesznek az életrajzi anyag fentartására és revíziójára. Nagyon fogunk örülni, ha megjegyzéseit és ajánlatait időről-időre el fogja juttatni hozzánk.) SZÁNDÉKOS “CSAVARÁS” Mint látjuk, a szerkesztő egyetlen védekezése az, hogy nem lehet ilyen életrajzi adato­kat úgy megírni, hogy azokban senki se találjon valamilyen irá­nyú elfogultságot. Egyeneseb­ben kifejezve azt akarja mon­dani, hogy nem lehet mindenkit kielégíteni. Ez igaz is s valószí­nű, hogy a felsorolt életrajzi vázlatok szerzője is azt tartotta. És miután úgy sem lehet min­denkit kielégíteni, — gondolta, — hát ő csak a fasiszta olvasó­kat elégítette ki. Mr. Bethel biztosit arról, hogy ezen “csavarintások”, — mint szépen körülírja a valót­lanságokat és fasiszta kitétele­ket, — nem voltak szándékosak. Nos, én nem nyilatkozom, hogy elhiszem-e ezt az állítást, vagy sem. Rábízom az olvasóra, hogy a bemutatott adatok alapján hi­telt adnak-e ennek a kijelentés­nek? És ugyancsak rábízom Dr. Reményire is, hogy a felsorolt [adatok alapján nem-e gondolja, ■hogy őt a felsorakoztatott 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom