Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-05-10 / 1475. szám

1947. május 10. BÉRMUNKÁS 5 oldal Elvégeztetett... A NEGYVENEGY ESZTENDŐS MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉGET FELSZÁMOLTA A REAKCIÓS EGYLETI BA­SÁK BEFOLYÁSA ALÁ KERÜLT FŐTITKÁRSÁG. Napjainkban is kihangsúlyoz­zuk, hogy a dolgozók felvilágo­sítása a kapitalista rendszer ezer és egy félrevezető eszköze­ivel szemben, nehéz és fárasztó feladat, mert a munkásmozga­lomnak az ehez szükséges esz­közei, mindég korlátoltak vol­tak, éppen úgy, mint ma is azok. Ez a körülmény kénysze- ritette az amerikai magyar munkásmozgalmat arra, hogy szervező erejét a dolgozók felvi­lágosítására, megossza az ‘ndi- ferens tömegeknek testvérsegi-; tő egyesületekben! szervezésé­vel, ami könnyebb feladat volt azoknál, akiknek látókörük csak addig terjedt ki, hogy mi haszon van az egyesületből? A testvér segítés mellett, ezzel a céllal alakult meg 41 évvel eze­lőtt a Munkás Betegsegélyző Szövetség, amelyet három évti­zeden keresztül több mint tíz­ezer taglétszámra emeltek a munkásmozgalomban ismert és tevékeny munkások, munkás­asszonyok, mert a Szövetség a testvér segítés mellett nem csak anyagi támogatást nyújtott a munkásmozgalomnak, de az osztályok gyűlései alkalmat ad­tak a szocializmus, a felvilágo­sítás eszméinek a terjesztésére is. A polgári betegsegélyzők ver­senytársat látva a Munkás Be­tegsegélyző Szövetség növeke­désében, eddig nélkülözött ba­rátságukkal tüntették ki a “fő” tisztviselőket, aminek mámorá­ban, alapjában és céljaiban megváltoztatták az egyesületet. A Bérmunkás hasábjain an­nak idején erős harcot folytat­tunk a reakció befolyása ellen, kihangsúlyoztuk, hogy a Mun­kás Betegsegélyző Szövetség csak addig életképes, amig azt munkás szellemben irányítják. De az anyagilag erős Szövetség­nek tőkéje erősebb volt a mi hangunknál és a reakciós tinta­kulik, hozsannát zengtek a “fő” tisztikarnak a munkásmozgalmi kapcsolatok szétszakításáért. A Bérmunkás csatát vesztett. Az osztálytudatos munkások, akik nem csak tagjai voltak a Szövetségnek, de legtöbb osz­tálynak építői, tisztviselői, el­vesztették munkakedvüket, né­hány esztendő után alig volt osztály, ahol a szokásos havi gyűléseket megtartani lehetett. Taglétszámban annyira meg­csappant a Szövetség, hogy a testvér segítő egyesületeket el­lenőrző állami felügyelők utasí­tására a megmaradt tagság ér­dekeit biztositandó, más, hason­ló intézménnyel való egyesülés- i re lettek utasítva. A Bérmunkás meglátását az elnökség és titkárság reakciós hajlamaiban igazolja most az a körülmény is, hogy a munkás intézményt a “fő” tisztikar ma­gyar-amerikai legreakciósabb intézetéhez csatlakoztatta le. A lecsatlakozás feltételeit részben a.tagság elé terjesztették, ami felett most fejeződött be a refe­rendum szavazás. Amit elhall­gatott a “fő” tisztikar, a lecsat­lakozás legfőbb kikötése az, hogy a Szövetség titkára to­vábbra is a job-ban marad, úgyszintén az elnöke is meg­kapja a havonta kijáró ezüstö­ket a Szövetséget átvett Verho- vay Segély Egylettől, amelyről éppen a napokban a magyar nemzet első demokratikus kor­mánya állította ki az erkölcsi bizonyítványt azzal, hogy hiva­talos lapját, a “Verhovayak Lapját” a demokratikus ma­gyar nép elleni uszításáért KI­TILTOTTA Magyarország te­rületéről. Látjuk, hogy a Munkás Be­tegsegélyző Szövetség megöre­gedett tagsága öntudatos részé­nek nincs módja e folyamatot meggátolni, csak felemelt fejjel, lesulytó pillantással nézhetnek ennek a munkás intézménynek a tönkretevőire. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna bo­rítékban küldje el az előfizeté­sét is. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bu­ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a viláy munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tér meló eszközöket és megszűnteik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket 'trade unions) kép telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal ko zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni es a munkásosztály erdekeit megóvni csakis ol.vkép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- Büntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. „ ___ , ........ E maradi jelszó helvett:“Tisztesseges napibert, tisztesseges napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERREL^ . , A munkásosztály történelmi hivatasa. hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcrí kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult.. Az ipari szervezkedéssel az aj társad*!»*- szerkezetét építjük, t, régi társad-dór? keretein bein) JEGYEZD MEG-----------------------—Ajánlja: St. Visi,---------------------------­Shanghaiban letartóztattak egynéhány amerikai katonatisz­tet, akik amerikai fegyvereket loptak és árultak a fekete pia­con. És csodák csodájára, ezt meg is írták, de fogadni mernék a “Free Enterprise” szentéségé- re, hogy nem fogják őket meg­büntetni. Magyarország folyamodott az Egyesült Nemzetekbe való felvételre, attól félünk, nagyon sok demokratának nevezett or­szág az amerikai bankárok ve­zetésével ellenezni fogja azt. De az is jó jel, mert ami nem tet­szik az amerikai bankároknak, akik ma a nemzetközi pénzpia­cot képviselik, az jó lehet a ma­gyar munkásnépnek. Fodor Gyula, a Detroiti Új­ság laptulajdonosa a hájogfejü Tiso pátert, mint a tótok vérta­núját siratta el. Tisot maguk a tótok ítélték halálra, amiért el­adta őket Hitlernek. Még az amerikai urak sem merték véde­ni, de azért Fodor siratja, mint a tótok vértanúját. El lehet képzelni, mennyire siratná Hor- thyt, ha azt is felmagasztalnák az akasztófára, amit ő is éppen úgy kiérdemelt mint Tiso. Egészen megszokott dolog az, hogy a szervezett és harcos munkásokat vörösöknek neve­zik. így a színekkel való megne­vezést tovább kell vinni. A tő­kés rendszer haszonélvezőit ké­keknek, a fasisztákat feketék­nek, a szervezetlen, mindenbe belenyugvó munkásokat meg sárgáknak kell nevezni. Molotov Marshallt, Marshall meg Molotovot okolja a moszk­vai konferencia sikertelenségé­ért. De mi tudjuk és minden gondolkodó embernek tudnia kellen, hogy a tűz és viz, Vagy is a magántulajdon és köztulaj­don rendszere között béke nem lehet, csak fegyverszünet és taktikázás, nem egyének, ha­nem rendszerek csatározása ez. Mi előre bejelenthetjük a töb­bi esedékes ilyen konferenciák sikertelenségét is. Washingtonból jelentik, hogy a volt Hitler barát szenátort, Mr. Burton K. Wheelert kor­mány pozícióba akarják tenni, mivel mindenki úgy tudja, hogy Wheeler Trumannak nagyon ré­gi és jó barátja. Most még csak az kell, hogy Lindberghet is elő­rántsák. Ámbár Roosevelt még a katonasághoz sem akarta be­venni, mint közismert nácibará­tot. A napokban legtöbb amerikai napilapban közöltek egy ameri­kai újságírótól cikket, melyben állítólag személyesen beszélget­ve Moszkva mellett egy 1200 akeron fekvő automobil gyár igazgatójával, ahol a Ziss autó­kat gyártják és azt állítja, hogy ezen telep nagyobb mint a Ford telep itt, mégis csak egy autót gyártanak naponta. Ezt a det- roiiti News vezércikk Írója nem csak elhitte, hanem vezércikke­zett róla és az oroszokat kigu- nyolja, hogy ilyen hatalmas te­lepen csak egy autót bírnak ké­Amerikai adófizetők pénzén akarja tudni, hogy csak Ma­gyarországon, de más ilyen ki­sebb államokban is, több mint 365 ilyen Ziss kocsi van, melye­ket már a háború után gyártot­tak az oroszok, tehát többet gyártanak mint egyet naponta. Az ann arbori egyetemről ki­tiltották az “American Youth for Demokracy” mozgalmat, mert abban vörösök is vannak. Az igazi ok a kitiltásra, hogy az állami vezető politikusok meg akarták tagadni az állami segélyt ezen egyetemtől, hogy ha nem tiltják ki a A.Y.D. cso­portokat. Ezt nevezik demokra­tikus eljárásnak. Az amerikai adófizetők pénze a kapitalista rendszer megmen- tési akció, közbecsülés szerint valami 25 billió dollárba fog ke­rülni a közeli években, ha ugyan megmenthető. De mi mondhat­juk, hogy még attól tizszerte nagyobb összeggel sem menthe­tik meg. Csak elodázzák annak a kimúlását. A történelmi folya­matot nem lehet megvásárolni, mint az újságírókat, professzo­rokat, akik azt befolyásolni pró­bálják. Hitler megpróbálta, hív­ják meg tanúnak! Azt meg kellene tanulni Tru­mannak és társainak, hogy “mi­kor elfogy a pénz, elpárolognak a barátok is.” Hogy mennyire gyenge lábon áll a kapitalizmust védők hadse­rege, azt legjobban bizonyítja, hogy még véletlenségból sem mondják meg az igazat, csak is hazugságon keresztül vélik azt megvédeni. Például, amikor sza­badság szerető népeket emle­getnek, akkor éppen annak az ellenkezőjét, a kizsákmányolást szeretőket értik, a tőkés rend­szer híveit, mely a bérrabszol­gaság rendszere. A nemzetközi bankárok uralmát, az elnyo­mott és kizsákmányolt kínai, in­diai, arab és sok más gyarmati népek fölött. A BÉRMUNKÁS FENTARTÄ- SÄHOZ AZ ELŐFIZETÉSÜ­KÖN KÍVÜL HOZÁJÁ- RULTAK május 3-ig:' G. Rauch, Altadena ....... 1.00 F. Kezekovics, Phila.......... 1.00 J. Hosso, Ind. Harbor___ 1.00 J. Fehér, Bridgeport ....... 1.00 F. Zsámár, Phila. .............. 2.00 F. Pusztai, Cleveland ........ 1.50 P. Bujáky, Miami ............. 2.50 R. Deutsch, Miami ........... 3.00 P. Karácsonyi, Cleveland .. 1.00 J. Nedin, Laurel Garden __ 1.00 M. Bakos, Cleveland .......... 1.00 F. Abraham, Akron ......... 1.00 I. Toth, Euclid ................... 1.00 Jos. Wagner, Reseda ....... 2.00 Clev. Kér. Értekezlet ___108.20 J. Kovács, Detroit............. 4.50 Minden u.i olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom