Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-04-19 / 1472. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 APRIL 19 NO. 1472 SZÁM A Truman Doktrína költségei HETI KRÓNIKA BYRD SZENÁTOR SZERINT A TRUMAN DOKTRÍNA KÖVETÉSE LEGALÁBB 16 BILLIÓ DOLLÁRBA FOG KERÜLNI. — PEPPER ÉS JOHNSON SZENÁTOROK ÉLES BÍRÁLATA. WASHINGTON — A “Truman Doktrína” feletti vita alkalmával a szenátusban Harry F. Byrd, Virginia államba való demokrata szenátor figyelmeztette szenátor társait, hogy a Truman által kért 400 millió dolláros segítség Görög és Törökországok részére csak elenyésző kis része annak az összegnek, amibe az Egyesült Államoknak fog kerülni ezen uj irány hivatalos elismerése és követése. Byrd azt állítja, hogy a Truman doktrína gyakorlati alkalmazása legalább is 16 billió dollár kiadást jelent az amerikai nép számára. Byrd szerint már ide kell számítani azon 2,850,- 000,000 dollárt, amit Anglia már eddig felvett a 3 billió és 750 milliót kitevő kölcsönből. De azonkívül a felszabadított területek részére is kér .Truman elnök 350 millió dollárt. Az amerikai megszállt területek felsegélyezésére 1 billió és 120 millió dollárra van szükség. Az Export-Import bank, amelyet hasonló célokra alakítottak, 500 millió dollárt kapott. Kina részére már előirányoztak 944,100,000 dollárt. Philippine szigetekre 663 millió dollárt kell költeni. Az UNRRA 552 milliót kapott eddig. Háborúból maradt fölös felszerelésből eddig 207 millió dollár értéküt osztottak ki más országokban. A nemzetközi World Bank is kap 159 milliót, a különböző “refugee” (menekült) szervezetek kaptak 75 milliót. Hajókban eddig elajándékoztak 73 millió dollár értékűt és egyes államoknak direkt segély gyanánt adtak 50 millió dollárt. NEM SOKAT VÁR VISSZA Szenátor Byrd azt ajánlotta, hogy meg kellene vizsgáltatni egy a Bemard Baruch által vezetett bizottsággal, hogy a Truman doktrína követése valójában mennyibe fog kerülni az Egyesült Államok népének. “Jól tudom,” — mondotta a szenátor, — “hogy ezen összegek jórésze tisztán csak adomány volt, azonban azt is tudom, hogy az amerikai adófizetők abból sem fognak visszakapni semmit, amit nem mint adományt, hanem mint kölcsönt adtak ki és fognak kiadni ezentúl is.” Egyébiránt az egész vita alatt a görög kölcsönnek legtárgyila- gosabb és egyben a legszigorúbb kritikusa is a Florida államba való Claude Pepper, demokrata szenátor volt, aki Truman kérelmét a United Nations szervezet szabotálásának nevezte. Pepper tagadta azt, hogy a United Nations szervezet képtelen volna a görög kérdésben intézkedni. Képtelen csak azért, — mondotta a szenátor, — mert az Egyesült Államok kormánya teszi ilyen képtelenné. “Nekem úgy tetszik, — mondotta Claude Pepper, — “hogy azok, akik ezt az irányt javasolják (fegyveres segítséget), hogy a kommunizmus terjedését megakadályozzák, olyanok, mint azok, akiket a sötétségben valami rémséges félelem fog el olyan árnyaktól,/ amelyek rémformákká alakulnak fantáziájukban. Ezen rémes alakok és formák aztán mindenüvé követik őket és hatással vannak további magatartásukra.” BEAVATKOZÁST SÜRGETNEK “Itt is, a kommunizmus rémétől félők első sorban is felad- (Folytatás a 8-ik oldalon) ÖSSZEGYŰJTI (f.) Most már kezdek véglegesen beletörődni abba az elgondolásba, hogy lehetetlenség úgy írni a világeseményekről, hogy az minden olvasónak a helyeslésével találkozzon. Sőt talán azt is mondhatom, hogy nem is volna szabad úgy írni, mert akkor legtöbben el sem olvasnák, mert már előre tudnák, hogy miről is lehet abban szó. Az egyéni cikkek nem képezhetnek szimbóli umot vagy alapelvi szabályo. kát, amelyek a szervezet kitűzött célját szolgálják. Hogy aztán minden cikkíró igyekszik írásait alapelvi irányzatunkhoz alkalmazni hát ez csak természetes és kötelesség is. De ez még nem kell, hogy azt jelentse, hogy minden cikkben az alapelvünket kell újra leimi. Ha ez a munkástömegeket felébresztené és nyomban sorba állítaná őket az IWW tagsági kártyájának a kivételére, akkor már az amerikai munkásság nagy többsége az IWW-ban volna megszervezve. Sajnos ez nem igy van, ami nek nem az az oka, hogy az IWW alapelve nem jó, hanem éppen ellenkezőleg az, hogy nagyon jó, olyan jó, hogy a munkástömegek azt nem akarják A telefon munkások követelései Az egész országra kiterjedő telefon sztrájkban, amelyet egyes államokban, mint például New Jerseyben is, törvényellenesnek mondottak, a kereskedelmi sajtó a szokásos módon meghamisítja a sztrájkolok követeléseit. A sztrájkolok ellen a legtöbbször említett kifogás az, hogy szervezetüket kiterjesztették az egész országot behálózó Bell System-re s nem helyi, hanem az egész országra kiterjedő kollektív szerződést akarnak. Követeléseik főbb pontjai a következők: 1. Heti 12 dolláros általános bérjavitás. Jelenleg a telefon alkalmazott heti 22 dollárral kezd a déli városokban és 28 dollárral New York és az északi városokban. A kezdő fizetés legmagasabb Detroitban, ahol 31 dollár. A telefon alkalmazott nyolc évi munka után éri el fokozatosan a maximális fizetést, ami jelenleg átlagos 43 dollár és 19 cent. Ez a maximum is változik vidékenként. 2. A fizetésekre négy földrajzi kört kell megállapítani és a különbözetet, ami jelenleg országszerte fenáll, egyesíteni kell. 3. A union műhely elismerése. (Az alkalmazottaknak bizonyos idő múltán be kell lépni a szervezetbe.) 4. A cég vonja le a union illetéket és büntetéseket a fizetésből (Chek-off rendszer). 5. A maximális fizetést ne nyolc, hanem öt év alatt érjék el az alkalmazottak. 6. A jelenlegi 50 dolláros havi minimális nyugdíj helyett az arra jogosultak minimális 100 dollárt kapjanak. 7. Húsz évi szolgálat után hosszabb évi vakációt, — négy hétre terjedőt, — kapjanak az alkalmazottak. 8. Telefon munkát csak telefon alkalmazottak kapjanak. (Ez a juriszdikcionális harcok kiküszöbölését célozza.) 9. A felügyelők (supervisors) munkakörének pontos körülírása. 10. Korlátlan elmaradási engedély union tisztviselők számára szervezeti ügyek intézésére. A szervezeti ügyek intézésére fordított idő szolgálati munkaidőbe számítson. megérteni. Mert még mindig a munkásnép nagy többsége azt hiszi, hogy a templom az, ami nekik a legjobb, no meg aztán legtöbben még mindig olyan elgondolás alatt vannak, hogy ki adna nekik munkát, ha nem volna bósz. így véletlenül lefirkantva a templomot hát maradjunk csak ennél a témánál, mert mostanában olyasmik történnek a templomban és a templomok körül, hogy érdemes azokkal foglalkozni. Érdemes különösen nekünk osztálytudatos munkásoknak, akik életünket az uj eljövendő szabad társadalom építésére szenteltük és nem templom építésre. Már pedig az utóbbi időben mindig többet és többet látunk és hallunk arról az elposványosodott egységfront r ó 1, mely munkásmozgalmi embereket “kommunista” irányítással a papok mögött a templomokba vezeti be. Erről már irtunk jó néhányszor és leszögeztük álláspontunkat, hogy a hívőket nem lehet az osztályharc táborába irányítani olyan taktikával, hogy magunk is hívőkké változunk át. Hogy ezen megállapításunk mennyire fedi a való igazságot, arról most láthatunk kellő bizonyítékot a magyarországi jelentésekből. Magyarországon úgyszólván kérkednek a “kommunista” rohamcsapatok azzal, hogy kivonulnak a falvakba és a városokba az összebombázott templomok fölépítésére. Gyékényesen elsősorban a katholikus templomot építették föl a kommunisták, mig most az evangélikus templom rendbehozatalára jelentkezett 35 kommunista segédmunkás. Az ároktői katholikus templom fölépítésére csak, bádogosok mentek le és két hét alatt rendebozták. Hasonló jelentések jönnek az egész országból és mindenütt a kommunista rohamcsapatok templom építéssel vannak lefoglalva. Találkoztam az gyik “elvtárssal” és az orra alá dörgölve, hogy nem-e gondolja, hogy talán mégis szebb kommunista teljesítmény volna, ha először a munkáscsaládok összerombolt hazait építenék föl és csak aztán a templomokat, ha már mindenáron templom építők kívánnak lenni. Nézze munkástárs hát maga nem akarja megérteni, hogy ez csak taktika a hivő tömegek és az egyház megnyerésére. Hát persze, hogy nem értem, hogy lehet a hivő tömegeket megnyerni, ha ott maradnak a