Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-09-21 / 1442. szám

1946. szeptember 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal KS Két gazdasági rendszer harca (Vi.) Rádió szónokok, lapok, politikusok, irók és a mai rend­szer minden szócsöve azt kia­bálja, hogy a harc a kommun­izmus és a demokrácia között indult meg. Mert azt nem tud­ják már letagadni, hogy elkese­redett harc folyik, egy döntő harc. így ahelyett, hogy az iga­zat beismernék, ferdítenek, ha­misan állítják be a helyzetet, hogy még ideig óráig legalább az amerikai népet tudják félre­vezetni ezen élet-halál harc iga­zi mivoltát illetőleg. Ne hogy az amerikai nép, még a régi rend­szer hívei, meglássák azt, hogy most a harc nem a demokráciá­ért, hanem a kapitalista rend­szer fentartásáért folyik az egész világon. Minden szó, minden sor, amit ezen nagyon fontos tárggyal kapcsolatosan Írnak, mondanak, csak is ezen gazdasági rendszer egymás elleni végső csatáját bi­zonyítja. Mert azt minden gon­dolkozó ember látja, hogy a szo­cialista gazdasági rendszerben, még több demokrácia van és lesz, mint a kapitalista rendsze- ben. Hogy milyen demokrácia van a kapitalista rendszerben, azt minden nap láthatjuk. És éppen Mr. Byrnes, aki hivatva van ezt a fajta demokráciát vé­deni, olyan elnyomott, déli ál­lamból jött és került hatalomra, ahol a szavazati korban levők­nek csak 10 százaléka szavaz­hat, tehát még politikai demok­rácia sem létezik. Bilbo, Rankin, Dies féle demokrácia, melynek Mr. Byrnes is szerves része, hi­szen ugyancsak abból az iskolá­ból és politikai környezetből ke­rült ki mint ezek a demagógok. És bizony nagyon nehéz neki a haladottabb európai munkásság­gal elhitetni, hogy az ő fajtájú demokráciája jobb lenne, mint a szociál demokrácia, vagy az ipa­ri demokrácia adna a munkás­ságnak mindenfelé. ERRE PÉLDÁK VANNAK Nem csak itt Amerikában, hanem éppen a feldúlt, lerom­bolt öreg Európában, ahol az. angol-amerikai megszálló csapa­tok még mindég ragaszkodnak a régi kapitalisztikus rendszer­hez, ottan munkanélküliség van, a termelő eszközök rozsdásod­nak, tétlenül állnak, a népek az utcákat róják, követelőznek, lá­zadnak, mert az éhséget már nem bírják. Amig a használati cikkek tömegeit kellene gyárta­ni, hogy az igényeket kielégít­sék, nem engedik nekik a gyá­rakat üzembe hozni, termelni, pótolni a szükségleti cikkeket. Csak a fekete piacok, élhet­nek urasan, akik sokszor az amerikai demokrácia katona­tisztjeivel szövetkezve végzik a piszkos üzelmeiket, mintegy bi­zonyítva, hogy milyen is ez az amerikai kapitalista demokrá­cia. Ezzel szemben, ahol a szocia­lizmusnak utat engedtek, a ter­melési eszközöket, a természeti kincseket és a szállítási eszkö­zöket államosították, köztulaj­donba vették, ottan a termelés teljes erővel folyik amellett, hogy az újjáépítés, átszervezés, a romok eltakarítása is sok erőt vesz igénybe. Ezt legjobban megvilágítják a j németországi viszonyok, ahol i négy nagyhatalom és két gaz- I dasági rendszer vívja csatáját, j hogy melyik terjeszthesse ki be- | folyását, rendszerét Európa számottevő népe és iparának kontrolálására. Byrnes a na­pokban nagy beszédben tette nyilvánossá ezt a célját. Egye­síteni akarják Németország gaz­dasági rendszerét. De nem mon­dotta meg, nem is mernék meg­mondani, hogy ők csak is a régi kapitalista rendszer alapján kí­vánják ezt a gazdasági egységet megteremteni. És az késztette Byrnest és gazdáit erre az el­szánt proklamációra, hogy az orosz megszállott területeken, a munka teljes erővel folyik, az áruhiány mindig kisebb, akik dolgoznak egyszer annyi élel­met kapnak, mint az angol-ame­rikai zónákban, ahol legnagyobb részben tétlenül csavarog a munkásság. Valamint az árubő­ség, vagy szigorú ellenőrzés, mely a Szovjet zónában már nyilvánvaló, a fekete piacot is nagyban csökkentette és rövid időn belül talán teljesen meg­szünteti. Ez a legnagyobb átka mindkét gazdasági rendszernek. Legpiszkosabb kinövése a profit rendszernek, mely a szocialista gazdasági rendszerben bűn, de a kapitalista rendszerben erény. Talán az egész Európában a német nép a legdolgosabb, leg­jobban képzett tömegtermelés­re. És legnagyobb betegsége egy németnek, hogy ha nem dolgoz­hat. Ezért sikerült Hitlernek is hatalomra jutni, mert nem csak ígért, de adott is munkát a né­meteknek. Az sem volt fontos nekik, hogy mit és milyen célra termelnek, csak hogy dolgozhat­tak. És ha más nem, ez a tény, hogy amig az angol-amerikai zó­nákban nagymérvű a munkanél­küliség és emiatt a szükségleti cikkek hiánya és még semmi re­mény azoknak pótlására, mivel a termelést nem kezdték meg. Innen még keveset várhatnak. Amit kapnak, azt is a fekete pi­acosok szerzik meg, sokszor az amerikai tisztek segítségével, akik most nagyszerű alkalmat nyernek ottan a hirtelen meg­gazdagodásra, ami legszentebb célja a kapitalisztikus gazdasá­gi rendszernek. Minden héten jönnek hírek, az olasz nép nagy nyomoráról, több milliós munkanélküliről. Munkanélküliség, amikor sok ezer otthon lerombolva, mikor áruhiány van, amikor minden­ből hiány van és a nép nélkülö­zik, éhezik, amikor hajlandó volna az olasz nép nehéz munká­val dolgozni,* hogy megélhetést, kenyeret és egy egy ruhadara­bot termelhessen magának és a családjának. Ott vannak a mo­dern ipartelepek, gyárak tétle­nül. Mert még mindég nem me­rik megkezdeni a gyártást, nin­csen. biztosítva a tulajdonjog és a haszon. Még évekig afelett fognak vitatkozni, hogy kié a gyár, kié legyen a haszon és lesz-e az a haszon biztosítva? De nem kell menni Európába, meglátni az amerikai demokrá­cia, vagy helyesebben mondva a kapitalista demokráciát műkö­désben. Itten, ahol teljes ereje, hatalma meg van, itten ahol a a legnagyobb tömegtermelési rendszer és gépezet meg van, egy évvel a háború után, még mindég nagymérvű szükségleti cikkek hiánya van. Itten még mindég a fekete piac, az inflá­ció fokozódik. Az infláció ebben az országban, ahol a pénznek 20 billió dollár aranyfedezete van. Áruhiány, ahol egy év alatt ki­lehetne termelni két évi szük­ségletet. Magas árak, fekete pi­ac miatt a sztrájkok sorozatai. Mikor áruhiány van, a munká­sok millióit sztrájkba kényszerí­tik, sőt még ha a munkáltatók és a munkások meg is egyeznek, bizonyos munkabérben, az ál­lam, a kormány lép közbe és azt mondja, az nem érvényes, mint mostani az AFL hajó munkások esetében is. Zavar, harc, káosz mindenfelé, ahol a megdöglött NEW BRUNSWICK ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! A Bérmunkás olvasói szep­tember 29-én, vasárnap egész napos KIRÁNDULÁST ren­deznek a Pokornyi farm mel­letti erdőbe. Lesz szalonna sütés és hűsítők. Mindenkit szívesen lát a Rendezőség kapitalista rendszert még éleszt­getni próbálják. Gyors javulás és remény a jövőben, ahol a szo­cialista rendszernek utat enged­nek. Ennél jobb propaganda, jobb példa nem kell és a harc ki­menetele a szocializmus biztos győzelmével még a mi időnkben ad kilátásra jogot. Nagy sikere van a forintnak A NEW YORK TIMES CIKKE AZ UJ MAGYAR PÉNZRŐL. — a Nagy pénzbőséget pénzhiány váltotta fel Ma­gyarországon. — ÚJRA FORGALOMBA KERÜLTEK AZ ÁRUCIKKEK BUDAPEST — Budapesten manapság a legkeresettebb vala­mi a pénz, holott két hónappal ezelőtt az utcán dobálták szét az emberek. A jelenlegi pénzhiányt az okozta, hogy bevezették a már teljesen elértéktelenedett pengő helyébe az uj pénzt, “forintot”, ami létrehozta ezt a csodát. Az inflációból visszavezető ut azonban nagyon keserű. Ezt a magyar kormány még julius el-« Úgy néz ki, hogy az üzletek egyenlőre el vannak látva áru­cikkekkel. Az árak körülbelül olyanok, mint a multőszi árak voltak Amerikában. Az élelmi­szerek például nem túlságosan drágák. Ellenben a házbér, a va­sút és villamos jegyek, gáz, vil­lany és hasonló közszolgálati cikkek árai aránytalanul maga­sak. Ezt azonban tudatosan ren­dezi igy a kormány, mert ez is egyik módja az infláció megtö­résének. A cél a pénz egy részé­nek kivonása a forgalomból, ami kevesebb vásárlást jelent. Vi­szont az igy, mesterségesen elő­idézett vásárlási csökkentést hasonlítani lehet az amerikai ve­vők sztrájkjához. Az eredmény itt is az árak leszorítása. Rákosi Mátyás helyettes mi­niszterelnök máris bejelenthet­te néhány árucikk árainak lee­sését. Vannak dolgok, amiket már a hivatalos áron alul lehet kapni. Az első pár nap alatt ugyan az uj pénzt sokan árukba akarták befektetni, ez a vásár­lási roham azonban csak pár na­pig tartott, — mondotta Rákosi. so napjaiban megjósolta. A magyar nép azonban még a szenvedések mellett is hálás az­ért, hogy megszabadult attól a rémlátománynak tetsző élettől, amit a hallatlan infláció okozott. Aki ma Budapestre látogat azt hiszi, hogy olyan laboratóri­umba jutott, ahol éppen most próbálják ki az amerikai egye­temek valamelyikében tanított gazdasági elméletet. Drámai il­lusztrációt nyer most itt az a tény, hogy a pénz maga is csak áru, amelynek értéke alá van vetve a kereslet és kínálat tör­vényeinek. Amig két hónappal ezelőtt a nép csaknem érzéketlen volt a pénzzel szembe, ma már minden­ki akarja a magyar pénzt. Amint megálltunk például egy közepes minőségű vendéglő előtt, a főpincér kijött élénkbe és mosolyogva mondta, hogy milyen kitűnő vacsorát szolgál­nak fel a helyiségben. Két hó­nappal ezelőtt a vendéglők nem törődtek azzal, hogy kicseréljék az élelmiszert az értéktelen pén­zel és ennek megfelelőleg a fő­pincér ur nagyon közömbösen viselkedett. VAN ELEGENDŐ ÁRU MAGYARORSZÁG PÉNZFORGALMA Az üzletek is meglepő változá­son mentek keresztül. Most min­denütt igyekszenek eladni, min­denütt csak pénzt akarnak. Az inflációs betegségből való gyó­gyításnál a gyógyítás első fázi­sa a legfájdalmasabb. Olyan ez, mint az erős villamos rázások­kal való gyógyítás. Az élet itt nehéz, szűkölködő. A nemrég még annyira elkényeztetett dol­lár tulajdonosok is leestek a trónról. Csupán az amerikai ka­tonai misszió tagjai és polgári alkalmazottjai kereskednek még dollárral és éppen azért bizo­nyos méretű ellenszenvet válta­nak ki maguk iránt. Azzal véde­keznek, hogy a dollárra kisza­bott árfolyam nem méltányos. Jelenleg csak annyi pénz van forgalomban, ami a napi keres­kedelem lebonyolítására szüksé­ges. Sőt eleinte még arra sem volt elég s számos nagy cég nem tudta kifizetni alkalmazot­taik teljes fizetését. Eddig kö­rülbelül 250 millió forintot hoz­tak forgalomba. Magyarország­nak körülbelül 1000 millió fo­rintra van szüksége, hogy a tel­jes üzemü kereskedelmét ellás­sa. A kormány nem gondolta, hogy a pénz cirkulációja ennyi­re leesik. Azonban ez a leesés csak a forint sikerét erősítette. Mióta megjelent az uj pénz, a parasztság is nagyobb készség­gel szolgáltatja be az élelmi­(Folytatás a 7-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom