Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-08 / 1435. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 AUG. 3 NUMBER 1435 SZÁM Újra életbe léptették az árszabályozást AZ UJ ÁRSZABÁLYOZÓ TÖRVÉNY TELJESEN HATÁSTA­LAN. — MEGIJEDT A KONGRESSZUS AZ ÁLTALÁ­NOS FELZÚDULÁSTÓL WASHINGTON — A szenátus két heti vajúdás után végre meghozta az újabb árszabályozó törvényt, amelyet összegyeztet- tek az alsóháznak már előbb hozott ily javaslatával. Az össze­egyeztetés alatt azonban a javaslat minden hatásossága elveszett. Truman elnök az uj törvény aláírásánál kijelentette, hogy ezt a törvényt csak a kényszer hatása alatt Írja alá, mert nem sokban különbözik azon előbbi" javaslattól, amelynek aláirását megtagadta. Kétségtelen, hogy az egész országban észlelhető nagymér­vű felzúdulás, aminőhöz hason- i lót még aligha láttak az Egye­sült Államokban, megijesztette a honatyákat s megerőltetett ütemben dolgoztak az uj javas­laton. Arra azonban ügyeltek, hogy a Gyárosok Országos Sző-1 vétségét is kielégítsék és igy oly törvényt hoztak, amely nem áll­ja útját hathatósan a drágaság további emelkedésének. Az uj törvény legfontosabb része az, amely elrendeli egy háromtagú bizottság kinevezé­sét, amely bizottságnak joga lesz bármily árucikket kivonni az árszabályozás alól, avagy új­ból árszabályozás alá venni, ha azt szükségesnek tartják. Truman elnök kijelentése sze­rint nem bizonyos, hogy az az uj árszabályozó törvény megaka­dályozza az inflációt, de az bizo­nyos, hogy ha az előbb hozott törvényjavaslatot aláirta volna, akkor az ország menthetetlenül zuhant volna az inflációba. Egyébiránt a fogyasz t ó k sztrájkja tovább is tart. Most azonban már inkább csak egyes cégek ellen irányul, akik gyors árdrágításra használták fel az árszabályozás megszünésév e 1 nyert alkalmat. Munkában a Ku Klux Klan GEORGIA ÁLLAMBAN ÚJRA FELÚJÍTOTTÁK A LINCSELÉ- SEKET. — HATÓSÁGI SZEMÉLYEK KOOPERÁLNAK A LIN- CSELŐKKEL. — A FAJGYŰLÖLET ÉLESZTŐI. A déli államokban a fajgyűlölet hirdetői mind merészebbek lesznek. Georgia államban, ahol a Ku Klux Klan hírhedt szerve­zet újból felütötte fejét, már újból megkezdték a lincseléseket. Különösen nagy bátorságra tettek szert a múlt héten tartott elő­választások után, amikor sikerült nekik Eugene Talmadge nevű vezérüket újból jelöltetni a kormányzói tisztségre. A georgiai csaló választási módszer lehető-*----------------------------------------­vé tette, hogy Talmadge nyer- sheriffnek, aki kiküldött két de- je el a jelölést dacára annak, putyt a vádlott börtönbeszálli- hogy az egész államban legke- tására. így akkor a lincselés vesebb szavazatot kapott, mint elmaradt. az ellen jelöltjei. .... Molcolm ellen formálisan is A borzalmas lincselés törté- megtették a gyilkosság vádját nete a következő. és 600 dollár bail alá helyezték, Julius 14-én, vasárnap Roger ami rendkívül alacsony biztosi- Malcolm, 20 és egynéhány éves j ték az ily súlyos vádnál. Mai­farm munkás, aki Barney Hes-1 colmnak a nővére Mrs. George tér farmernál dolgozott, leré- Dorsey és a férje, aki csak mos- szegedett és hazatérve összeve- tanában tért haza a katonaság­szett a feleségével.^ Az asszony tói, a 10 mértföldre fekvő Loy Hesterhez szaladt és segítségét Harrison tulajdonát képező far­kérte. Malcolm és a felesége ál- mon dolgoztak. Malcolm felesé- litása szerint Hester úgy avat- ge ezekhez ment és rávették kozott bele a családi perpatvar- Harrisont, hogy tegye le a vált­ba, hogy ütlegelni kezdte az it- ságdijat Malcomért, aki csak ré- tas néger munkást, aki kést szegségében duhajkodott, rántott és megsebesítette őt. Hamarosan csődület támadt, A LINCSELÉS Malcolmt elfogták, összekötöz- . ték és már készen voltak arra, Hamson eleget tett a keres- hogy elviszik és meglincselik, nek es juhus 25-en behajtott Egv fehér asszony azonban ide- Monroe varosba, a megyei szek- jében telefonált E. S. Gordon (Folytatás az 5-ik oldalon) HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Nem bánom ha még olyan nagy hangon kiabálnak is az összes újságok a múlt heti biki­ni atombomba robbantási kísér­let nagy sikeréről, előttem azok a revolver lövések képezték a hét legnagyobb eseményét, mellyel négy néger munkás éle­tét oltották ki, a georgiai KKK lincselők. Hogy hogyan lehet az atombomba robbantó pusztítá­sát a revolvergolyóhoz hasonlí­tani, hát ez nagyon egyszerű. Az atombomba nyomán bizo­nyos kisugárzások kipusztita- nak minden élőlényt. Ami meg­marad, mindenen a mérgezés tünetei tapasztalhatók. A geor­giai négy néger legyilkolásánál is azok, akik a revolverlövéseket leadták a legveszedelmesebb agy és faj mérgezésben szen­vednek. Mint tudjuk, a szomorú eset az Atlantához alig 40 mérföld- nyire levő Monroe vámosban tör­tént, ahol egy részeg néger állí­tólag megkéselt egy fehérbőrű embert. Ezért börtönbe zárták, majd bail alatt szabadlábra he­lyezték, az ügy tárgyalásáig, de egy csőcselék csapat elfogta fe­leségével, testvérével és sógorá­val együtt és mindnégyüket meglincselték. Az egyik holt­testben 60 revolverlövést szá­moltak meg, ami azt bizonyítja, hogy az agymérgezés gyógyit- hatatlanul megfertőzött salak­jai voltak a tettesek, akik még a haláluk után is, sportból lövöl­döztek a holtakra. (Ezen bor­zalmas gaztett részleteit lapunk más hasábjain ismertetjük. — Szerk.) A fajgyűlölet ilyen kirobba­nása már régi jelenség a déli “szabad demokráciában” a kü­lönbség csak annyi volt, hogy a múltban egyenként szokták meglincselni a négereket. Most azonban ugylátszik, hogy tanul­tak a hitleri fajelmélet moder­nizált menetrendjéből és a faj­elmélet megoldását a tömegter­melési módszerrel akarják itt is elintézni. Igaz, hogy nem éppen lehet az árokban fekvő négy né­gert, a hat millió zsidó kipuszti- tásához hasonlítani, de arra is emlékszünk, amikor Horthyék, Hitlert megelőzve csak egyen­ként lövöldözték bele az orgová- nyi erdőbe ásott sírokba, az ál­dozatokat. A Georgiában meglincselt 4 néger sorsa épp olyan fájdal­mas a mi részünkre, mintha 4 millió feketebőrü embertársunk­ról volna szó és épp olyan szé­gyene is az egész amerikai tár­sadalomnak. És amennyire fele­lősek gyalázatos tetteikért ma­guk a lincselő banditák, épp oly felelős az egész társadalmi rendszer, mely a vallási és faji megkülönböztetések pillér e i n nyugszik. Úgyszintén bizonyíté­ka annak, hogy mennyire vissza vagyunk maradva a szociális nevelés terén, amikor az embe­rek még mindig a vallási és faji beképzeltség alapján annyira elsőbbrendü fajnak tartják ma­gukat, hogy a másik kipusztitá- sára úgyszólván igénjrt tarta­nak. Munkástestvéri kötelezettség­nek tartjuk a néger lincselések ellen tiltakozni, sőt minden erőnkből elősegíteni a harcot mellyel az ilyen gyalázatos ki­lengéseket megakadályozni le­het. Ezt diktálja elsősorban szo­cialista öntudatunk, mely fölül­emelkedett a vallási és faji meg­különböztetéseken. Ezt tettük az elmúlt háború idején, amikor nem egyszer emeltük föl tilta­kozó szavunkat az antiszemitiz­mus ellen és megbélyegeztük mint a legnagyobb társadalmi szégyent a zsidó munkástestvé­reink tömeges kiirtását. Igaz, hogy voltak olyanok, akik az akkori állásfoglalásun­kat származástani sugalmakra vezették vissza. Akik ezt elhit­ték rólunk akkor, úgy nem bán­juk, higyjék el most is, szárma­zástani rugók készítettek ben­nünket a néger lincselések meg­akadályozására. Higyjenek ró­lunk bármit, de saját magukról egyetlen pillanatra se higyjék, hogy öntudatos munkások. Mert igenis, a zsidó és néger lincselés elleni harc párhuzamban van, az ipari fölszabadulás magasztos eszméjével. Egy éve, hogy a háború tény­legesen befejeződött, ami Kíná­ban és a világ más részein foly­tatódik azt már inkább kissebb verekedéseknek nevezhetjük a háború gyilkolási tempójának arányához. A kimutatás szerint ezideig vagy 12 millió katona szerelt le, akik közül majdnem két millió van munkanélküli se­gélyen. A leszerelt katonáknak egy teljes évig adják a heti 20 dollár segélyt, viszont a kimu­tatás azt bizonyítja, hogy átlag­ban csak 10-15 hétig veszik azt igénybe. Sokféle ígéretet kaptak kato­nafiaink a háború alatt és olyan átépítési programról beszéltek, amivel Amerika 64 millió bér­munkása mind munkához jut. A rózsaszínű Ígéretek mellett az­tán hallottuk a más oldalról jö­vő hangokat, melyek 15 milliós munkanélküli táborról beszél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom