Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-07-27 / 1434. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879. VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 JULY 27 NUMBER 1434 SZÄM Miért a félelem!? (a.l.) Már nagyon sokat hallottunk a kapitalista rendszer ön­dicséretéről. Pedig a közmondás azt mondja, hogy “az öndicséret­nek szaga van”. Az utóbbi időben a rádión nagyon sokszor hall­juk, hogy a kapitalizmus a legáldásosabb rend az emberiség ré­szére, mert mindent kitermeltet amire szüksége van. Pedig ennek a nagyon feldicsért jóságnak sokkal több rosszoldala van. Termé­szetesen azok a nagyon jól megfizetett rádió hirdetések, sohasem említik meg, hogy a jelenlegi rendszer kizsákmányolásra épült. Az csak hangzatos frázis, hogy ebben a rendszerben minden­ki egyformán boldogulhat. Ha tényleg mindenki egyformán bol­dogulna úgy, hogy nem a kizsákmányoló kapitalisták részére ter­melnének, akkor miből harácsolnák össze a hatalmas profitot egy néhány pénzmágnás által birtokolt iparvállalatok. A fentnevezett, önmaguk rendszerét dicsérő kapitalisták, mi­nek foglalkoznak annyit a szocialistákkal és kommunistákkal ? Amint soha sem említik és valóságban eltitkolják, hogy az ő rend­szerük a kizsákmányolásra alapozott, éppen úgy sohasem adnak magyarázatot arról, hogy tulajdonképpen mi is a szocialista rend- szer. Sohasem kívántuk a kapitalizmustól, hogy agitáljon a szoci­alizmus érdekében, hanem ami ma itten a legérdekesebb ebben az országban az, hogy a nagyon feldicsért kapitalista rendszert a nagyon jól megfizetett rádió vagy újsághirdetésekben állandóan dicsérni kénytelenek. Például a General Motors programján állan­dóan, mint valami félelmetes mumusról, úgy emlékeznek meg a kommunizmusról. Azt azonban soha egy szóval sem említik meg, hogy tulajdonképpen az igazi kommunizmus, már nevében hor­dozza hivatását. Ami magyarul közösséget jelent. Vagy bővebb magyarázata az összes termelt javakat az összes hasznos munkát végző egyének mind egyformán élvezzék. így tehát nagyon jól meg tudjuk érteni, úgy a General Mo­tors, mint a Gyárosok Szövetségének azt a siránkozó rádió és újsághirdetéseit, hogy ne üljenek fel a munkások a szocialista vagy kommunista agitációnak, mert — mondják ők, —- semilyen rendszer sem lehet olyan jó, mint az ő kizsákmányolásra épült rendszerük. Ha tényleg a kapitalista rendszer olyan jó és üdvös az összemberiség számára, hát miért a félelem? Ahol a félelem pro­pagandára készteti az uralkodó osztályt, ott egészen bizonyosan veszélyt éreznek. A General Motorsnak rádió rikácsolója már jó néhányszor kihangoztatta, hogy “a munkanélküliség a legjobb agitátora a kommunizmusnak.” Most már kezdjük megérteni a kapitalista rendszer dicsőítőit. Már előre figyelmeztetik az embereket, hogy esetleges munkanélküliség esetén legyenek nagyon türelmesek, Arról azonban nem tesznek említést, hogy tulajdonképpen miért jön létre állandóan ebben a jelenlegi finom rendszerben a munka- nélküliség? Valahogyan érzik a veszélyt már jó előre, de tudjuk, hogy a kapitalizmus nem ismer önmagánál feljebbvalót és nem egyezik bele, hogy bármilyen reformokat kényszerítsenek rá a megrend- szabályozására. Azért nem csak kizárólag a szocialista és kom­munista propagandát Ítélik el, hanem nyíltan saját hipokrata elméletüket dobják a sarokba amivel olyan sokszor kérkedtek már. A laikus indiferens tömeg el is hiszi nekik: “Kormányzat a népek által, a népekért.” Ez a hangzatos mondás mindenre jó, csak arra nem, hogy a kormány bármilyen formában a termelés­be beleavatkozzon. Még akkor sem, ha a lakosság nagy többségé­nek létkérdése forog kockán. Hát bizony az olyan mint amilyen a jelenlegi kapitalista rend­szer, nagyon sok milliókat kell, hogy áldozzon a népek félrevezeté­sére. És ha a mai rendszer olyan kitűnő és a kommunizmus pedig annyira rossz és megvetendő, mint ahogy mostan félelmükben állandóan hirdetik, akkor mirevaló a nagy félelem? HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) BEFOGADNAK BEVÁNDOR­LÓKAT BRAZÍLIÁBA RIO DE JANIERO — Az európai útjáról hazatért Jose Alberto a brazíliai bevándorlási tanács elnöke kijelentette, hogy Brazília hajlandó befogadni 5— 800,000 bevándorlót, ha azok útiköltségeit az Egyesült Álla­mok fedezi. ÉLEFOGYTIGLANI BÖR­TÖNT KAPOTT PÄRIS — A francia népbiró- ság életfogytiglani börtönre ítélte Hubert Lagardellet a Vic­hy kormány munkaügyi minisz­terét. Lagardelle volt az, aki ki­adta a francia munkások depor­tálására vonatkozó rendeletet. Lehet, hogy az amerikai ma­gyarok nagyrésze már talán el is felejtette, hogy pár héttel ez­előtt magyar kormány delegá­ció járt Washingtonban ahon­nét kedvező Ígéretekkel tértek vissza. Az amerikai magyarok részére ezzel az ügy lezárult, legfeljebb csak figyelhetik azt, hogy mi lesz az Ígéretekből. Az amerikai reakciós sajtó részére azonban tovább is első oldalú szenzáció maradt a kormány de­legáció amerikai útja. Gondol­hatják sokan, hogy bizonyára azok a duplahazafiak akiket “reakciós” jelzővel illetünk, Ma­gyarország javára akarják gyü- mölcsöztetni a nagy eseményt. Csakis ilyesmit lehetne elvár­ni azoktól, akik a magyar hatá­rokért hulla jtják könnyeiket, akik minden időben a magyar királyi kormányok kiszolgálói voltak. Akik imakönyvükből ta­nulták meg, hogy a király sze­mélye szent és sérthetetlen. Akiknek a második szenthárom­ságuk, isten, király és haza, val­lási bigottsággal vésődött rá gondolatukra. Ezektől csakis azt lehetne elvárni, hogy ha a haza bajban van, hát segítségé­re sietnek. Ők úgy tanulták meg a “haza” elnevezés igazi lénye­gét, hogy azért mert ott szület­tek hát szeretniük kell. Hogy mennyire ellenkezőleg alattomos képmutatás ezen ame­rikai magyar sajtó hazafias köntöse, azt most látjuk csak igazán, amikor itt állnak előt­tünk pucéron a saját valóságuk­ban, mint a magyarországi nyi­las banditák, amerikai cinkos­társai. Ezeknek sehogysem fér a begyükbe, hogy a kormány delegáció élén Rákosi Mátyás is itt járt, aki a magyar kommu­nista párt képviselője. A legna­gyobb napüap, az Amerikai Ma­gyar Népszava, a rablógyilkos­ságtól lefelé mindent rákiabált, a magyar kormány képviselőjé­re, melynek nyomán a legna­gyobb Hearst lapok, cikk és fénykép sorozatot közölnek melyben a magyar kormány képviselőjét, nem kevesebb mint 41 rendbeli gyilkosnak bélyeg­zik meg. Az Amerikai Magyar Népsza­va nagy örömében az első olda­lon közli, látjátok már az ame­rikai sajtó is tudja, hogy Ráko­si Mátyás közönséges gyilkos. Mi nem akarjuk védeni Rákosi Mátyást a rágalmazásokkal szemben, sokkal képzettebb vé­dők állanak mellette, azt azon­ban hangsúlyozni kívánjuk, hogy Rákosi itt Amerikában nem a kommunista pártot, ha­nem az egész Magyarországot képviselte. Micsoda közönséges gyarország védelmezőinek ne­vezik magukat és ugyanakkor az amerikai közvélemény előtt olyan propagandát csinálnak, mintha a magyar kormány megbízottai rablógyilkosokból állnának. Hogyan remélhetne egy olyan nép kedvező elbírálást a külföld előtt, melynek élén gyilkosok tartják a kormányrudat ? A Népszaváék és hozzájuk hason­ló néhány más magyar újság, most azért kiabálnak gyilkost, mert nem akarják azt, hogy a jelenlegi kormány segítséget kapjon. Inkább az egész magyar nép pusztulását szeretnék látni, semhogy egy olyan kormány maradjon ott, ahol a papoknak, és a nyilasoknak nem lehet be­leszólásuk. Ha kezükbe kerül­hetne, ezek inkább rádobnák az atombombát Magyarországra. És ezt bizonyára már tudják a magyar kormány washingtoni képviselői. Ha akarják tudni! És jó lesz tudni azt is, hogy aho­gyan Magyarországon kivetik a nyilasokat a nép testéből, az amerikai magyarság is megelé­gelte a saját nyilasainak szerep­lését. A magyar nép érdekében, be kell szüntetni a kétkulacsos politikának a tovább folytatá­sát. Ameddig odaát a nagy harc folyik a nyilasok ellen, a kor­mány megbízottak itt sem paro- lázhatnak velük. Ellenkezőleg a magyar nép érdekét csak úgy szolgálják igazán, ha nyíltan ki­jönnek a színnel. Ha látni akar­ják ezeknek a magyar újságok­nak bensőjét, úgy nincs mit ker- terniök. Meg kell mondaniok az amerikai magyaroknak, nyilas újságok nem képviselik a ma­gyar nép érdekét, szemétdomb­ra velük. Az utóbbi időben nagyon rá jár a rúd az amerikai politikus képviselőinkre is. Nem csak az­ért. mert egymásután leplezik le őket a háborús graftekben, hanem az OPA ügyénél is. Mert ugyanis jönnek a novemberi vá­lasztások és habár az OPA nem sokat jelentett, de mégis volt a képviselő uraknak valamire hi­vatkozni. Nem is igen törődtek volna az egésszel, ha legalább decemberig megmaradt volna az OPA, úgy még a temetésére sem tartották volna érdemes­nek elmenni. De igy a választások előtt ez nagy baj és ezért már egy hó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom