Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-12-21 / 1455. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. december 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — A SZEGÉNY BUDAPEST A budapesti társadalompoliti­kai ügyosztály vezetője, Pollák- né Stern Szeréna terjedelmes jelentésben számolt be a fővá­ros aktuális szociálpolitikai kér­déseiről. Ez a jelentés rámutat arra a végtelen szegénységre, amelyben a főváros ezidő sze­rint igen nagy tömegek szenved­nek. A jelentés szerint Budapes­ten 370,000 lakos szorul hatósá­gi támogatásra. A hatósági gondozásra szoru­ló gyermekek és kisdedek szá­mára nincs elegendő élelem és ruházat. De nincs is annyi inté­zet, amennyiben el lehetne he­lyezni az ellátásra szoruló ösz- szes anyákat és kis gyermeke­ket. Az anya, a csecsemő és a kisdedek egészségi védelmét is nagy mértékben ki kellene ter­jeszteni. Az iskolásgyermekek számá­ra sincs elegendő ruházat és ci­pő. Amig az élelmezés terén a főváros mégis csak tud adni va­lamit, a ruha és szövöttnemü- ből jóformán semmit. A fővá­Pesti Humor Lóra alkudozott a paraszt- gazda és miután körültapogat­ta a jószágot, megkérdezte az eladótól: — Aztán mondja csak, jám­bor ez a ló? — Hogy jámbor-e? — dicse­kedett a kupec, —- ez a ló olyan jámbor, hogy a múlt vasárnap hatan tartottuk vissza, mégis bement a templomba. Bolgár Eleket, a külügymi­niszter helyettesét felkereste a napokban egy ügyfél és kegyel­mes urnák szólította, mire Bol­gár megjegyezte: — Uram, megszűntek a cí­mek, nem vagyok kegyelmes. Erre a látogató kissé zavar­ba jött és igy folytatta: — Kérem, igen tisztelt BOL- GÄRTÄRS... Az utcán egy ember véletle­nül belebotlik a másikba, amit a következő párbeszéd követ.-— Maga marha, ökör, barom, hát nem tud vigyázni! — Kérem, ne ordítson. Külön­ben is tudhatná, hogy a címeket nálunk már eltörölték. Két színésznő beszélget! — Ejnye de szép ruhája van a férjednek. — Dehogy is van, hiszen nem most vette. — De mégis, valami újat lá­tok rajta. — Hát persze! Nem a ruha, hanem a férjem az uj. Egy pesti kereskedő beállít az adóhivatalba: — Kérek kétheti szabadsá­got. A hivatalfőnök csodálkozva kérdi: — Hiszen ön önálló kereskedő, hogy jut eszébe az adóhivatal­tól kérni szabadságot? ^— Hát kitől kérjek szabad­ságot, amikor egész éven át csak maguknak dolgozom? rosban eddig 15,941 gyermeket nem írattak be iskolába." Ezek­nek ugyan jórésze már nem tar­tózkodik Budapesten, de a beí­ratottak között is igen sok van, akik nem látogathatják az isko­lákat, mert nincs cipőjük, vagy ruhájuk. Eddig 50,000 gyermekről álla­pították meg, hogy cipőre lenne szükségük. 15,000 iskolásfiu és 20,000 iskolásleánynak nincsen megfelelő ruíiája, 15,000 gyer­meknek nincs télikabátja. Teté­zi még a bajt az is, hogy az a gyermek, aki nem mehet iskolá­ba ruhahiány miatt, elmarad az étkezéstől is, tehát a ruhátlan- ság a testi leromlottságot is eredményezi. Ugyanilyen szomorú a hely­zet a főváros szociális intézetei­nél is. Az Uy intézeteknek szük­sége lenne több száz paplanra, takaróra, több ezer ágyhuzatra, pólyára, matrac, huzat és lepe­dőre. A gondozásra szoruló csalá­dok száma elérte a 123,934-et, amelyek kötelékébe 368,131 sze­mély tartozik. A hadisegélyezet­tek száma 6,922, a hadigondo­zottaké pedig 14,315. Jelenleg 32 svéd étkezőhelyen és 20 dán konyhán 32,000 gyermek kap mindennap ebédet. A nagy sze­génységnek tudható be az is, hogy a koldusok száma is igen elszaporodott a fővárosban. GRÓF UR A FOGHÁZBAN Nagy feltűnést keltett az a hir, hogy az uzsorabiróság sza­badlábra helyezte Almássy Pál grófot, aki a forint bevezetésé­nek napjaiban többek fülehalla- tára kijelentette, hogy a forint megbukott és augusztus közepé­re már ugyanolyan infláció lesz, mint elseje előtt volt. Almássy, aki látnoki képessé­geit ugylátszik, igen nagyra tar­totta, még azt is megjósolta, hogy a rendszer megbukik és visszatérnek a “régi-jó idők”. Kijelentése a köztársaság és de­mokrácia védelméről szóló tör­vénybe ütközik és ezért dr. Aczél Endre iiépügyész vádira­tot adott ki a forintrontó gróf ellen és elrendelte letartóztatá­sát. Az uzsorabiróság szabad­lábra helyezési határozata a a népügyészség intézkedését nem érinti és igy Almássy Pál gróf továbbra is a Markó-uccai fogház foglya marad. HOGYAN KELL CÍMEZNI A MAGYARORSZÁGI LEVELEKET? Az amerikai magyar követség sajótirodájához kérdést intéz­tek, hogy a címek megszünteté­se után az amerikai magyarok hogyan is címezzék a haza kül­dött leveleiket. A sajtóiroda er- revonatkozólag az alábbi taná­csot adja: “Már a címek hivatalos meg­szüntetése előtt az a gyakorlat alakult ki, hogy mindenkit fog­lalkozása szerint szólítottak, vagy címeztek. A leveleket álta­lában igy szokás címezni: X.Y. urnák, úrnőnek, urhölgynek — s utána uj sorba a név alá Írják foglalkozását (ügyvéd, mérnök, tanár) esetleg közelebbi megje­löléssel (a Rókus kórház főor­vosa, községi takarékpénztár ve­zetője), vagy nem is jelölik meg foglalkozását és az ameri­kai szokáshoz hasonlóan csak annyit Írnak: urnák, úrnőnek, stb. A név elé többé nem szokás nagyságost, méltóságost, stb Ír­ni.” VÁLTOZÁSOK A MAGYAR MINISZTÉRIUMBAN BUDAPEST — A magyar kormány összetételében a kö­vetkező változások történtek: A földművelésügyi miniszteri tárcát Bárányos Károly (Kis­gazda párti) nyerte el. Elődje Dobi István (KGP) volt. Közellátási miniszter Erőss János (KGP) lett. Elődje Bárá­nyos Károly (KGP) volt. Tájékoztatási miniszternek Bognár Józsefet (KGP) nevez­ték ki, elődje Bállá Antal (KGP) volt. Lemondott a közoktatásügyi miniszter, Keresztury Dezső (KGP) is, akinek utódját még nem nevezték ki. RÖVID HÍREK Kéthly Anna, a képviselőház alelnöke és Kisházi Ödön nem­zetgyűlési képviselő, a Szakszer­vezeti Tanács elnöke, Prágába utaztak az ottani szociáldemok­rata kongresszusra. Eddig 1684 hidat építettek részben vagy egészben újjá Ma­gyarországon. ­Az Ujságirószövétség vezető­sége ellen bizalmatlansági indít­ványt nyújtottak be. Jutalmat kapnak a beszolgál­tatást pontosan teljesítő gazdák. A Nemzetgyűlés elfogadta a törvénytelen gyermekek hátrá­nyos jogállását megszüntető törvényjavaslatot. Bán Antal iparügyi minisz­ter vezetésével gazdasági kül­döttség utazik Belgrádba. A Szófiába tartandó nemzet­közi földmunkás kongresszuson Magyarország is résztvesz. AMERIKA VESZTESÉGE A War Department jelentése szerint az Egyesült Államok a második világháborúban 295,- 867 embert veszített, a sebesül­tek száma pedig 948,418-at tett ki. Éhez azonban még hozzá kell adni 98,418 egyént, akik fo­golytáborokban pusztultak el, avagy már a fegyverszünet után haltak meg. A sebesültek között viszont egyesek duplán szere­pelnek, ha kétszer vagy több­ször sebesültek meg. FARMEROK VESZTESÉGEI Az Egyesült Államokban 1945-ben 16,000 farmer vagy farm munkás vesztette el éle­tét szerencsétlenségek következ­tében, a sebesültek száma pedig másfél millióra rúgott. Eszerint a farmokon minden 100,000 munkásra 53 szerencsétlenség esik. A gyáriparban az arány­szám 31. A foglalkozások rová­sára irt halálozás 28 százalékát a farmerok teszik ki. MARXISTA TANÍTÁST KÖVETEL MOSZKVA — A kommunista párt lapja, a Pravda hosszabb cikkben foglalkozik azzal, hogy számos szovjet főiskolában és egyetemen nem fordítanak elég figyelmet a Marx-Leninizmus tanítására. A cikk irőj: za példának a Kiev és a Tomsk egyetemeket, ahol a hallgatókat “tudománytalan burzsoa felfo­gással” töltik meg. LEVEGŐ FERTŐTLENÍTÉSE New York állam Westchester megyéjében a Dr. William A. Holla vezetése alatt álló köz­egészségügyi bizottság speciális ultra-violet sugarakat adó lám­pákat helyezett el Pleasantville városka iskoláiban, templomai­ban és minden olyan termekben, ahol nagyobb tömegek jönnek össze. Dr. Holla véleménye sze­rint az ilyen lámpák megölik a levegőbe került korcsirokat, vagyis fertőtlenítik a levegőt. Ellenőrzésül az iskolásgyer­mekek egészségi állapotát ösz- szehasonlitották a szomszédos Mont Kisco városkában talált viszonyokkal. Január hóban Ple- asantvilleben 1,205 gyermek kö­zül 15 hirnlos beteg volt, Mont Kiscoban ellenben 999 gyermek közül 71 esett hasonló betegség­be. A kísérletet egész éven át folytatni fogják s csak azután vonják le a végleges konklúziót. A NÉMET BÁNYÁSZOK KÖ­VETELÉSE HERFORD, Németország. — Az angolok által megszállt né­met területen a bányászok meg­alakították az egész zónára ki­terjedő szervezetüket, amelynek első követelése a bányák államo­sítása de úgy, hogy a kontrol a bányászok szakszervezetének a kezeiben legyen. A bányász szervezet a szoci­áldemokrata párthoz tartozó August Schmidt-et választotta elnöknek, aki kijelentette, hogy a bányászok készen állnak a bá­nyák átvételére és tudatában vannak azon felelőségnek, ami a bányák átvételével jár. HOOVER RENDSZER KÍNÁBAN NANKING — Tung-Pih-wu, aki a kommunista frakciót kép­viseli azon bizottságban, amely a kínaiak részére küldött UNR- RA adományokat kiosztotta, azt állítja, hogy ott a kiosztás a Hoover rendszer szerint törté­nik, vagyis politikai fegyvernek használták fel. Tunk-Pih-wu állítása szerint a kommunista területek a se­gélyből csak két százalékot kap­tak, noha az arányszámuk sok­kal nagyobb. Ugyanakkor azon­ban UNRRA segélyt kaptak Kuomintang katonai szerveze­tek, kommunista területről me­nekült reakciósok, sőt még ja­pán katonai alakulatok is. A Department of Interior je­lentése szerint 1945-ben az Egyesült Államokban (Alaszkát is beleértve) a fémbányák ter­melése 8,067,000,000 dollár érté­ket tett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom