Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-12-21 / 1455. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio unrlor tho A i»f nf Marí*li Q 1 fi7Q VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND 1946, DEC. 21 NO. 1455 SZÄM Depressziót jósolnak A SZERVEZETT MUNKÁSOK ÚJABB BÉRHARCRA KÉSZÜL­NEK. — A MUNKÁLTATÓK NAGY PROFITJA AKADÁLYOZ­ZA AZ IPARI TERMELÉST WASHINGTON — Most már egészen bizonyos, hogy Ameri­ka szervezett munkásai újabb nagy bérharcot inditanak, mert a legutóbbi általános béremelések óta a megélhetéshez szükséges árucikkek árai annyival emelkedtek, hogy a béremelést ellensú­lyozzák. A drágaság emelkedése következtében az amerikai átla­gos munkás életszinvonala az_^____________________________ utóbbi hónapokban esett, dacá­ra a béremeléseknek. Úgy látszik, hogy a következő bérharcban nagyobb tömegek fognak résztvenni, mint a múlt tavasz bérmozgalmaiban, mert most úgy az AFL mint a CIO- hoz tartozó nagy szakszerveze­tek tanácskozásokat folytatnak a felállítandó bérkövetelésekre vonatkozólag. A CIO szervezet már hóna­pokkal ezelőtt megbízta Robert R. Nathan gazdasági tanács­adót annak megvizsgálására, hogy vájjon a 25 százalékos bér­emelés mennyivel csökkentené a munkáltatók profitját. Nathan, aki nagy irodát tart fenn ily célra, mofct nyújtotta be igen terjedelmes jelentését, amellyel a CIO a bérkövetelését akarja alátámasztani. A KAPZSI MUNKÁLTATÓK A Nathan jelentés kimutatja, hogy a munkáltatók ma sokkal nagyobb profitot húznak, mint húztak a múlt évben ilyenkor, vagyis a béreket megelőzőleg. A statisztikai adatok és a korporá­ciók jelentéseiből vett számok bizonyítják, hogy a munkálta­tók a tavasszal adott béremelést többszörösen vették be a fo­gyasztó közönségen, tehát még nyertek azzal, hogy a munká­sok béreit felemelték. A Nathan jelentés azonban még azzal is megvádolja az ame­rikai munkáltató osztályt, hogy még az igy nyert profitharácso- lással sem volt megelégedve, ha­nem a termelt javak visszatar­tásával is emelik az árakat, vagyis nagyobbitják profitju­kat. Ez a két irányú manővere­zés okozta azt, hogy az amerikai gyárosok profitja most maga­sabb, mint bármikor is volt. A Nathan jelentés legfonto­sabb része az, amelyben kimu­tatja, hogy ha a munkáltatók továbbra is fentartják az arány­talanul nagy profitharácsolást, akkor a jövő év végére, vagy legkésőbb 1948 közepére újabb ipari pangás esedékes. Elkerül­hetetlen a depresszió, — mond­ja a jelentés, — mert a termelt javak igen nagy százaléka pro­fit alakjában marad meg és ál­landóan gyülemlik, mert a pro-1 HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI (f.) Magánügy miatt e rovat hi­ányzott három héten át lapunk hasábjairól. Ezen idő alatt sok minden fontos esemény történt, melyekről irógárdista munkás­társaim beszámoltak. Én azon­ban úgy vélekedtem azon három hét alatt, hogy no most aztán könnyű dolguk is van Íróinknak annyi sok esemény van egysum- mában, hogy bizony nem is igen kell kutatniok, hogy miről írja­nak. Most azonban, hogy nekem kell ismét hozzáfogni az Íráshoz, úgy látom mintha semmiféle fontos esemény sem történt vol­na a múlt héten, s úgyszólván a legnehezebb dolog kiválasztani az írási témát. Hiába, ilyen fur­csa anyagból van gyúrva az em­ber. Mindig azt gondolja, hogy azoknak van könnyű dolguk, akik más munkát csinálnak. Mi­lyen nagyszerű is az IWW szer­vezetének az az álláspontja, hogy mindenkivel megakarja éreztetni a munkapad gyönyö­reit. Az ilyesmi gyógyító hatással volna nagyon sok bányabáró ré­szére, akik a jelentés szerint most idegletörésben szenvednek. Ennek a betegségnek az igazi oka ott kezdődik, amikor egyes bányabárók elkezdik számolni a bányász sztrájk ideje alatti veszteségüket. Csodálatos, hogy ezek az urak az egész életüket számolással töltik, de amikor a jó zsíros jövedelmüket számol­ják, soha sem kapnak idegletö­rést. Már csak azért is jó volna igy a sztrájk után, a bányabáró­kat is leszállítani egy kicsit a föld gyomrába, egyrészt azért, hogy nem érnének rá a veszte­ségüket számolni, másrészt pe­dig azért, hogy gyakorlati ta­pasztalatot nyernének, hogy va­lóban olyan jó dolguk van e a bányászoknak, mint ahogyan a sztrájk ideje alatt kürtölték vi­lággá. Amúgy is olyan nagy a kiabá­lás, hogy ilyen meg olyan nagy demokrácia rendszerében élünk, misem volna nagyobb demokrá­cia, mint a bányabárókat lega­lább egy hétig dolgoztatni a bá­nyákban és aztán megkérdezni tőlük, na fiuk, érdemelnek e a bányászok nagyobb fizetést ? Ha azt mondanák, hogy nem, ak­kor még egy hétig dolgoztatni őket és egész biztos, hogy a bá­nyászok a bérjavitást megkap­nák. Az ilyen taktikát aztán ál­talánosítani lehetne az összes iparokra. Ha a gyáros urak a sztrájkoló munkásaiknak azt mondják, hogy nem érdemeltek nagyobb fizetést, az ilyesmi automatikus jelszó volna a de­mokrácia irányában, ami annyit jelentene, hogy ki kellene nekik próbálni, hogy csakugyan érde­melnek e nagyobb fizetést. Az ilyen taktikával aztán na­gyon szépen ellehetne érni, ami­ről a tőkés és poütikus urak kü­lönösen most annyit káromkod­nak, a sztrájkhullám tényleges megakadályozását. Mert nem igaz az, hogy a demokrácia ellen sztrájkolnak a munkások és tel­jesen fölösleges még Truman el­nöknek is demokratikus mentő angyalnak föllépni. A sztráj­koknak csak annyi köze van a demokráciához mint Truman el­nök reggelijének, a kongresszusi beszédéhez. Az elnök ur ha föl­kel, reggelizni akar, a munká­sok is csak ugyanezt akarják. Mikor aztán a munkásasszony lemegy a groszeriba és hoz két üveg tejet és hozzá igy kis ha- rapnivalót a reggelihez és erre nem elég a dollár, itt kezdődik a sztrájkoknak az oka. Tehát semmiféle kongresszusi intézke­dés sem oldja meg a sztrájkok okait, csak a nagyobb fizetés. Ennek elérésére harcolni a leg­demokratikusabb eljárás, annál is inkább, mert azt saját maguk gyakorolják a munkások töme­gei. És ha már a demokráciánál tartunk, hát tegyünk egy kis gyakorlati betekintést a déli ál­lamok demokráciájáról. A múlt napokban Floridából hazafelé utaztam autóbuszon, egyik kis georgiai faluban 15 perc pihené­si időt kaptunk. Nekem meg van az a különös szokásom, hogy sohasem oda akarok menni aho- vá küldenek, hanem éppen az el­lenkező irányban. így tehát az autóbuszról leszálva lehetőleg nindig más irányba mentem, aiint ahová a bus driver muta- ;ott. Beszélgetve a többi utasok­kal, megállapítottam, hogy én nindig előnyösebben jöttem ki nint ők. Georgiában azonban alaposan megjártam. Valami irugstore, vagy general store izletbe szaladtam be izgatottan A MAGYAR KORMÁNY NEM FOGLALKOZIK AZ AMERIKAI SZERETETCSOMAGOK MEGVÄMOLÄSÄVAL A Magyar Külügyminisztéri­um távirati felvilágosítása sze­rint a magyar kormány nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy megvámolja az amerikai szeretetcsomagokat ,sőt bizo­nyos könnyítéseket tervez. — A Külügyminisztérium távira t a szerint részletes tájékoztatást légipostán küldenek. WASHINGTON — A wash­ingtoni magyar követség távi­ratban kért felvilágosítást a magyar kormánytól azokkal az Amerikában lábrakapott hírek­kel kapcsolatban, melyek szerint a magyar kormány állítólag 1947. január 1-től kezdődőleg megvonja az amerikai szeretet- csomagoktól a vámmentességet. fitot élvező osztály kis számú tagsága képtelen azt felhasz­nálni. Ugyanakkor a magas árak miatt a munkásság vásár­lóképessége egyre esik, ami el­kerülhetetlenül a depresszióhoz vezet. TISZTESSÉGTELEN PROFIT A szakszervezeti vezérek állí­tása szerint az amerikai mun­káltatók a “boom and bust’’ po­litikát követik, ami azt jelenti, hogy ki akarják venni az ipa­rokból egyszerre mindazt, amit csak tudnak, tekintet nélkül a következményekre. Ez a “boom and bust” politika éppen ellen­kezője az annyiszor hangozta­tott “nagy forgalom, de kevés haszon” irányelvnek, amelynél a polgári felfogás szerint a nagy forgalom tisztességes profit mellett is nagy jövedelmet hajt. Jelenleg az amerikai tőkések a “kis forgalom, de tisztességte­lenül nagy profit” elv alapján dolgoznak. Phillip Murray, a CIO elnöke, benyújtotta Truman elnökhöz a Nathan jelentés kivonatát, amelynek alapján olyan adó re­formot követel, amfely adómen­tességet biztosit a kiskeresetű munkásnak, de emeli a korporá­ciók adóját, valamint növeli a túlságos profit után járó adó­kat is. Ugyancsak követeli a CIO, hogy adóztassák meg a profitot hajtó állami vagy szö­vetségi államkötvényeket is. Az adózási reformon kívül a mini­mális béreknek 65-75 centre va­ló felemelését, a social security törvények kiterjesztését, továb­bá munkáslakások építését is követelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom