Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-12-21 / 1455. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio unrlor tho A i»f nf Marí*li Q 1 fi7Q VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND 1946, DEC. 21 NO. 1455 SZÄM Depressziót jósolnak A SZERVEZETT MUNKÁSOK ÚJABB BÉRHARCRA KÉSZÜLNEK. — A MUNKÁLTATÓK NAGY PROFITJA AKADÁLYOZZA AZ IPARI TERMELÉST WASHINGTON — Most már egészen bizonyos, hogy Amerika szervezett munkásai újabb nagy bérharcot inditanak, mert a legutóbbi általános béremelések óta a megélhetéshez szükséges árucikkek árai annyival emelkedtek, hogy a béremelést ellensúlyozzák. A drágaság emelkedése következtében az amerikai átlagos munkás életszinvonala az_^____________________________ utóbbi hónapokban esett, dacára a béremeléseknek. Úgy látszik, hogy a következő bérharcban nagyobb tömegek fognak résztvenni, mint a múlt tavasz bérmozgalmaiban, mert most úgy az AFL mint a CIO- hoz tartozó nagy szakszervezetek tanácskozásokat folytatnak a felállítandó bérkövetelésekre vonatkozólag. A CIO szervezet már hónapokkal ezelőtt megbízta Robert R. Nathan gazdasági tanácsadót annak megvizsgálására, hogy vájjon a 25 százalékos béremelés mennyivel csökkentené a munkáltatók profitját. Nathan, aki nagy irodát tart fenn ily célra, mofct nyújtotta be igen terjedelmes jelentését, amellyel a CIO a bérkövetelését akarja alátámasztani. A KAPZSI MUNKÁLTATÓK A Nathan jelentés kimutatja, hogy a munkáltatók ma sokkal nagyobb profitot húznak, mint húztak a múlt évben ilyenkor, vagyis a béreket megelőzőleg. A statisztikai adatok és a korporációk jelentéseiből vett számok bizonyítják, hogy a munkáltatók a tavasszal adott béremelést többszörösen vették be a fogyasztó közönségen, tehát még nyertek azzal, hogy a munkások béreit felemelték. A Nathan jelentés azonban még azzal is megvádolja az amerikai munkáltató osztályt, hogy még az igy nyert profitharácso- lással sem volt megelégedve, hanem a termelt javak visszatartásával is emelik az árakat, vagyis nagyobbitják profitjukat. Ez a két irányú manőverezés okozta azt, hogy az amerikai gyárosok profitja most magasabb, mint bármikor is volt. A Nathan jelentés legfontosabb része az, amelyben kimutatja, hogy ha a munkáltatók továbbra is fentartják az aránytalanul nagy profitharácsolást, akkor a jövő év végére, vagy legkésőbb 1948 közepére újabb ipari pangás esedékes. Elkerülhetetlen a depresszió, — mondja a jelentés, — mert a termelt javak igen nagy százaléka profit alakjában marad meg és állandóan gyülemlik, mert a pro-1 HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI (f.) Magánügy miatt e rovat hiányzott három héten át lapunk hasábjairól. Ezen idő alatt sok minden fontos esemény történt, melyekről irógárdista munkástársaim beszámoltak. Én azonban úgy vélekedtem azon három hét alatt, hogy no most aztán könnyű dolguk is van Íróinknak annyi sok esemény van egysum- mában, hogy bizony nem is igen kell kutatniok, hogy miről írjanak. Most azonban, hogy nekem kell ismét hozzáfogni az Íráshoz, úgy látom mintha semmiféle fontos esemény sem történt volna a múlt héten, s úgyszólván a legnehezebb dolog kiválasztani az írási témát. Hiába, ilyen furcsa anyagból van gyúrva az ember. Mindig azt gondolja, hogy azoknak van könnyű dolguk, akik más munkát csinálnak. Milyen nagyszerű is az IWW szervezetének az az álláspontja, hogy mindenkivel megakarja éreztetni a munkapad gyönyöreit. Az ilyesmi gyógyító hatással volna nagyon sok bányabáró részére, akik a jelentés szerint most idegletörésben szenvednek. Ennek a betegségnek az igazi oka ott kezdődik, amikor egyes bányabárók elkezdik számolni a bányász sztrájk ideje alatti veszteségüket. Csodálatos, hogy ezek az urak az egész életüket számolással töltik, de amikor a jó zsíros jövedelmüket számolják, soha sem kapnak idegletörést. Már csak azért is jó volna igy a sztrájk után, a bányabárókat is leszállítani egy kicsit a föld gyomrába, egyrészt azért, hogy nem érnének rá a veszteségüket számolni, másrészt pedig azért, hogy gyakorlati tapasztalatot nyernének, hogy valóban olyan jó dolguk van e a bányászoknak, mint ahogyan a sztrájk ideje alatt kürtölték világgá. Amúgy is olyan nagy a kiabálás, hogy ilyen meg olyan nagy demokrácia rendszerében élünk, misem volna nagyobb demokrácia, mint a bányabárókat legalább egy hétig dolgoztatni a bányákban és aztán megkérdezni tőlük, na fiuk, érdemelnek e a bányászok nagyobb fizetést ? Ha azt mondanák, hogy nem, akkor még egy hétig dolgoztatni őket és egész biztos, hogy a bányászok a bérjavitást megkapnák. Az ilyen taktikát aztán általánosítani lehetne az összes iparokra. Ha a gyáros urak a sztrájkoló munkásaiknak azt mondják, hogy nem érdemeltek nagyobb fizetést, az ilyesmi automatikus jelszó volna a demokrácia irányában, ami annyit jelentene, hogy ki kellene nekik próbálni, hogy csakugyan érdemelnek e nagyobb fizetést. Az ilyen taktikával aztán nagyon szépen ellehetne érni, amiről a tőkés és poütikus urak különösen most annyit káromkodnak, a sztrájkhullám tényleges megakadályozását. Mert nem igaz az, hogy a demokrácia ellen sztrájkolnak a munkások és teljesen fölösleges még Truman elnöknek is demokratikus mentő angyalnak föllépni. A sztrájkoknak csak annyi köze van a demokráciához mint Truman elnök reggelijének, a kongresszusi beszédéhez. Az elnök ur ha fölkel, reggelizni akar, a munkások is csak ugyanezt akarják. Mikor aztán a munkásasszony lemegy a groszeriba és hoz két üveg tejet és hozzá igy kis ha- rapnivalót a reggelihez és erre nem elég a dollár, itt kezdődik a sztrájkoknak az oka. Tehát semmiféle kongresszusi intézkedés sem oldja meg a sztrájkok okait, csak a nagyobb fizetés. Ennek elérésére harcolni a legdemokratikusabb eljárás, annál is inkább, mert azt saját maguk gyakorolják a munkások tömegei. És ha már a demokráciánál tartunk, hát tegyünk egy kis gyakorlati betekintést a déli államok demokráciájáról. A múlt napokban Floridából hazafelé utaztam autóbuszon, egyik kis georgiai faluban 15 perc pihenési időt kaptunk. Nekem meg van az a különös szokásom, hogy sohasem oda akarok menni aho- vá küldenek, hanem éppen az ellenkező irányban. így tehát az autóbuszról leszálva lehetőleg nindig más irányba mentem, aiint ahová a bus driver muta- ;ott. Beszélgetve a többi utasokkal, megállapítottam, hogy én nindig előnyösebben jöttem ki nint ők. Georgiában azonban alaposan megjártam. Valami irugstore, vagy general store izletbe szaladtam be izgatottan A MAGYAR KORMÁNY NEM FOGLALKOZIK AZ AMERIKAI SZERETETCSOMAGOK MEGVÄMOLÄSÄVAL A Magyar Külügyminisztérium távirati felvilágosítása szerint a magyar kormány nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy megvámolja az amerikai szeretetcsomagokat ,sőt bizonyos könnyítéseket tervez. — A Külügyminisztérium távira t a szerint részletes tájékoztatást légipostán küldenek. WASHINGTON — A washingtoni magyar követség táviratban kért felvilágosítást a magyar kormánytól azokkal az Amerikában lábrakapott hírekkel kapcsolatban, melyek szerint a magyar kormány állítólag 1947. január 1-től kezdődőleg megvonja az amerikai szeretet- csomagoktól a vámmentességet. fitot élvező osztály kis számú tagsága képtelen azt felhasználni. Ugyanakkor a magas árak miatt a munkásság vásárlóképessége egyre esik, ami elkerülhetetlenül a depresszióhoz vezet. TISZTESSÉGTELEN PROFIT A szakszervezeti vezérek állítása szerint az amerikai munkáltatók a “boom and bust’’ politikát követik, ami azt jelenti, hogy ki akarják venni az iparokból egyszerre mindazt, amit csak tudnak, tekintet nélkül a következményekre. Ez a “boom and bust” politika éppen ellenkezője az annyiszor hangoztatott “nagy forgalom, de kevés haszon” irányelvnek, amelynél a polgári felfogás szerint a nagy forgalom tisztességes profit mellett is nagy jövedelmet hajt. Jelenleg az amerikai tőkések a “kis forgalom, de tisztességtelenül nagy profit” elv alapján dolgoznak. Phillip Murray, a CIO elnöke, benyújtotta Truman elnökhöz a Nathan jelentés kivonatát, amelynek alapján olyan adó reformot követel, amfely adómentességet biztosit a kiskeresetű munkásnak, de emeli a korporációk adóját, valamint növeli a túlságos profit után járó adókat is. Ugyancsak követeli a CIO, hogy adóztassák meg a profitot hajtó állami vagy szövetségi államkötvényeket is. Az adózási reformon kívül a minimális béreknek 65-75 centre való felemelését, a social security törvények kiterjesztését, továbbá munkáslakások építését is követelik.
