Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-11-09 / 1449. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 NOV. 9 NO. 1449 SZÁM Bezárják az árszabályozó irodákat HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . PÁR HÉTEN BELÜL BESZÜNTETIK CSAKNEM AZ ÖSSZES ÁRSZABÁLYOZÁST. — BEZÁRNAK 8,000 HELYI IRODÁT. — AZ ÁRAK MÉG MINDIG EMELKEDNEK. WASHINGTON — Az Office of Price Administration bejelentette, hogy rövidesen bezárják az összes árszabályozó irodákat. Paul A. Porter, az OPA direktora már november elsejére feloszlatott 1,642 helyi irodát, amit a többi is nyomon fog követni, amig az ország összes számszerint körülbelül 8,000 lokális irodáját be nem zárják. Miután á legtöbb árucikket már feloldották az árszabályozás alól, a még megmaradt dolgokat a kerületi irodák fogják intézni. Azonban pár hónapon belül a kerületi irodákat is fel fogják oszlatni. Az OPA feloszlatásával 8,613 állandó foglalkozású, 10,701 csak részes idejű, de fizetett alkalmazott és körülbelül 130,000 “önkéntes” bizottsági tag és segitő fog felszabadulni. Ez utóbbi csoportnak csak a kiadásait fedezte az iroda. Annyi bizonyos, hogy amily mértékben veszik le az egyes árucikkeket az árszabályozásról, oly mértékben emelkedik a drágaság is, mert minden ilyen árunak azonnal felmegy az ára. A gyárosok és a kereskedők ugyan azt hangoztatják, hogy ez az áremelkedés csak ideiglenes, amely megszűnik, illetőleg “elterül”, amint a ‘szóbanforgó árucikkből .több lesz a piacon. Azonban úgy a gyárosok, mint a kereskedők igen jól értik az árucikkek oly visszatartását, hogy az oly nagyon várt többlet nem mutatkozik. EGYRE EMELKEDIK A DRÁGASÁG A munkásszervezetek állitása szerint junius 30-ika óta, amikor rövid időre az árszabályozás teljesen megszűnt, az élelmiszerek árai legalább ötven százalékos áremelkedést mutatnak. Most ehez hozzá kell venni még a ruházati cikkek árainak állandó emelkedését is. Legújabban a lábbeli cikkek árai mutatnak nagy emelkedést, miután a nyersbőrről is levették az árszabályozást. Az egyre magasabbra törő árakat csak a vásárlók “sztrájkja” tartja valamennyire vissza. Ez a “sztrájk” nem szervezett, még csak nem is tudatos, hanem inkább csak abból áll, hogy a munkásság nagy tömegei nem képesek megfizetni a magas árakat és csak azt vásárolnak, amire már elkerülhetetlenül szükségük van. Az árak mesterséges fentar- tását mutatja az is, hogy dacára a nyers gyapot árak nagy esésének, ezt a szövő áruk nem mutatják. Ingeket s általában alsónemüt ma is csak olyan drágán lehet kapni, mint akkor, amikor a nyers gyapot ára a legmagasabb volt. LINCSELÉSRE KÉSZÜLNEK GEORGIÁBAN ATLANTA — Az utóbbi időben úgy Atlanta városban, mint az egész Georgia államban egyre nagyobb mérvet ölt a négerek elleni gyülöletszitás. Atlanta városban “Columbians” név alatt titkos társulat alakult, leginkább suhancokból, akiknek bevallott célja a “progresszív fehér társadalom védelme”. Ezen társaság tagjai rendőri hatalmat adnak önmaguknak s fegyveresen portyáznak az utcán, hogy a négereket megrémítsék. A rendőrség őrizetbe vett egy 17 éves suhancot, James R. Childers nevűt, aki összevert egy négert, mert az nem elég gyorsan tért ki az utjából. A rendőrségre ment vele Homer Loomis nevű barátja is, aki azt mondotta a detektiveknek, hogy New Yorkban volt, ahol “megtanulta a négereket meg a zsidókat gyűlölni”. Valószínű, hogy ezen éretlen suhancok idézték elő azt a dinamitrobbanást is, amely ha nem is ölt ki emberéletet, de nagyon megrongálta egy szegény néger munkásasszony házát. HAZAFIAS SZTRÁJK CHICAGO — Circuit Judge Harry Fisher úgy döntött, hogy a Montgomery Ward & Co. cég 1500 alkalmazottja, akik 1944- ben sztrájkoltak, jogosak a munkanélküli segélyre, amit akkor megtagadtak tőlük. Fisher biró úgy találta, hogy a munkások azért mentek sztrájkba, mert a Montgomery Ward cég nem teljesítette a War Labor Board rendeletét, vagyis nem engedelmeskedett a törvényeknek. így a munkások elősegítették a törvények végrehajtását, ami minden polgárnak a hazafias kötelessége. Ennélfogva a sztrájkoló munkások jogosak a nekik kijárói 60.00 dollárra. Már második hét is elmúlt amióta az Egyesült Nemzetek újabb tanácskozásra ültek ösz- sze a flushingi auditóriumban, melynek átalakítási munkálatait gyors ütemben készítették el, hogy készen álljon a gyűlés kitűzött idejére. Jó néhány millió dollárba került az átalakítási munka és arról pedig van elég bizonyíték, hogy mindent elkövettek, hogy a delegátusok részére minden kényelem meg legyen. 54 nemzet több mint 500 delegátusa részére a kényelmes gyüléstermeken kívül, gyönyörűen berendezett pihenő és szórakozó szobák állnak a rendelkezésűkre, melyeknek ablakai az emberszeretet gyöngéd, békés érzelmeinek szimboliumát jelentő, virágos kertekbe nyílnak. A kétheti tanácskozás azonban egy pillanatra sem tükrözi vissza a békés, virágos érzelmeket a delegátusok részéről és a nagy diplomaták mosolygós kézfogása inkább a csalán és kaktusz növények tulajdonságaira emlékeztet. Habár a nagyhatalmak nagyvezéreinek mindegyike a békéről mondott hangzatos szólamokat, amidőn a tárgyaló asztalhoz ültek ezek harci tüzzé alakultak és minden ügynél, úgy dobálták egymás ellen a szavakat, mintha csak puskagolyókat lövöldöztek volna. A vétó jognak a kérdése idézte elő az első nagy harci tüzet és a többi kérdések is mindjárt kezdetben heves vitákat idéztek elő. Mintha csak a N.N. Economic Council hetekig tartó rágó- dásának lenne a folytatása a U. N. General Assembly. Mert ott nem tudtak megegyezni olyan aránylag kis kaliberű kérdésben, hogy mi legyen azzal a néhányszázezer emberrel, akik még mindig az európai internáló táborokban várják, hogy valahol uj hazát kerítenek a részükre. Anglia nem engedi őket Palesztinába, ott már vannak elegen, nincs hely a részükre, Oroszország elég nagy, de ott sem kémek belőlük, Amerika befogadna néhány ezret belőlük, de olyan föltételekkel, hogy mire ide érnének, a mostani gyerekek, már alkalriiasak volnának katonai szolgálatra. Amikor már néhány hétig ezen vitatkoztak, aztán a költségek fölött indult meg a vita, melynek eredményeképpen azt az évi 258 milliót amibe ezeknek az embereknek az etetése kerül, levágták 155 mülióra. Végül is az egész ügyet ismét átutalták a most gyülése- ző General Assembly elé. Elképzelhetjük, hogy milyen ellentétes hangulatnak leszünk a szematnui majd akkor, ha a másik bizottság határozatairól lesz szó, mely sokkal fontosabb. Az Atomic Energy Commision- ra gondolunk, mert tulajdonképpen ezen fordul meg a jövő “béke vagy háború”,sorsa. Siettek is minden oldalról a megfutamodott ellentéteket nyeregbe fogni, ezért ültette le maga Stalin is, Wallace kereskedelmi minisztert, aki alapos adatokkal fölszerelt beszédben azt bizonyította, hogy a mostani atom politika rohamosan egy uj háború felé vezet és erről a kormánykörökben komolyan beszélnek. Truman elnök nyomban ki is tette Wallacet és légből kapott hazugságnak minősítette a háborús veszélyről beszélni. Stalin pedig rányomta Truman elnök intézkedésére a bélyegzőt és néhány nappal később sietett megerősíteni, hogy nincs háborús veszély. Az Egyesült Nemzetek tanácskozásának a kezdete, nem ad a világ népei részére ilyen bizalmat és ha reményt is kelt, hogy ideiglenesen megoldják az egymás közti ellentétek kérdését, az csak fölszini intézkedés és a háborús veszély ott lappang alatta, amire a legjobb bizonyíték a militarizmus felé való erőteljes orientálódás a nagyhatalmak országaiban. Sokaknak minden reménye az Egyesült Nemzetek intézményében van, ahol a tárgyaló asztalnál igyekeznek elsimítani az ellentéteket és a gazdasági érdekekért előbb hajba kapnak, mielőtt a fegyveres háború használatát igénybe vennék. Ha azonban tudjuk, hogy legalább ötven ellentétes ügy van a U.N. tanácskozási asztalán, melyeknek nagyrészét már az albizottságok utalták vissza, mert nem tudtak megegyezni, akkor gondolhatjuk, hogy milyen hosszú tanácskozási idő keliene ahhoz, hogy azokat elintézzék. Hogy várnak e ilyen sokáig, az nagy kérdés marad. December 7-ig számítanak most gyülésezni és egész biztos, hogy az ellentétes ügyek nagyrészét ismét átutalják majd az albizottságokhoz. És igy megy tovább a játék, közben persze a gazdasági érdekek ellentétei jobban élesednek, mig végre a szuronyok hegyére kerülnek. Az volna a hivatása az Egyesült (Folytatás a 8-ik oldalon)