Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-11-02 / 1448. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. november 2. Még a jó ajánlat sem használ (Vi.) Nagy számban vannak akik azon törik a fejüket, hogy miként tudnák Amerikát, Orosz­ország ellen uszítani. Olyanok is akadnak, akik őszintén azon tö­rekszenek, hogyan lehetne ezt a háborút kikerülni a két óriás nemzet között. Ezek között Drew Pearson is a napokban 7 pontba foglalta azon javaslato­kat, melyek szerint ő lehetőnek látná a háború kikerülését. Egy ötéves barátságot kifej­lesztő tervről van szó, mely ha keresztül vihető volna, még csakugyan nagy hasznára volna ezen két országnak és talán vi­lágbékét eredményezhetne. De hát minden ilyen jószándé- ku prókátornak az ajánlatát el­dobják azok, akiknek alkalmuk sőt kötelességük volna ezt a ba­rátságot megteremteni. Ezt leg­jobban bizonyítja, hogy a múlt hetekben, úgy a lengyel, mint az ukrán és fehér orosz delegátu­soknak, regisztrálni kellett vol­na, hogy az országban beszél­hessenek. Ez a regisztrálás mint külföldi kormány ügynökeire szólna. Ezzel szemben General Bor, Churchill és sok más reak­ciós szovjet faló szónokoknak nem kellett regisztrálni, sőt hi­vatalos jelleget adtak beszédeik­nek. Amig Bor és Churchillek propaganda útra jöttek direkt, ezen szláv küldöttek egy világ- kongresszusra jöttek össze. Az ukrán küldötteket egy pap ve­zetése alatt levő bizottság hiv- ta ide Detroitba beszélni, még sem engedte meg a State De­partment anélkül, hogy mint külföldi ügynököknek ne bélye­geztesse őket. De hát ez a harc az orosz és amerikai diplomaták között miden napos, éppen úgy meg­tartja az irányát a munkások és a munkáltatók közötti harcnál is, mert mihelyt valaki szervez­kedni akar, vagy követeléssel áll elő, arra azonnal ráfogják, hogy orosz ügynök és hogy Oroszor­szágból adják neki a parancsot arra, hogy itten zavarokat csi­náljam De még az oroszokkal való barátságos viszony nem csak a helybeli harcokat, de sem a görög, palestinai, kinai és más polgárháborúk sorozatát sem oldja meg. Nem intézi el a spa­nyol, portugál diktátorságot, mellyel szintén nagy barátság­ban vannak az amerikaiak és az angolok. Ilyen esetekben első sorban választani kell a barátok között is, mert két ilyen ellenté­tes barátot nem lehet megtarta­ni egy időben. Pearson ajánlata a következő képen szól: “1. A fegyverkezésre morató­riumot kötni. Öt éven keresztül a fegyverkezés teljes szünetet tartson. Olyan formákban tar­tani a hadsereget, mint a mai napon, mely a vörös hadsereget erősebbé teszi a száraföldön, de ezzel szemben az amerikai hadi- tengerészet sokkal erősebb. “2. Az orosz nyelvet tanítani legalább egy évig minden közép­iskolában, viszont Oroszország­ban az angol nyelvet minden ily középiskolában. ___ “3. Egy amerikai napiujságot kiadni Moszkvában orosz nyel­ven, úgyszintén egy szovjet la­pot kiadni New Yorkban angol nyelven, hogy egymás vélemé­nyét igy megírhassák. “4. Ugyancsak rádióállomás felállítása ezen célból, melyen saját nézetüket ismertethessék mindkét részről. “5. Tanulók kicserélése a két ország között. “6. Sport mérkőzések meg­szervezése és ide-oda való uta­zások lehetővé tevése ezen cél­ból. “7. Henry Wallace-t küldeni Moszkvába mint amerikai nagy­követet. Akár megegyezünk ve­le akár nem, ő jóhiszemű ide­álista és a békét keresi. Ö meg­győzhetné Kremlint, hogy az amerikai nép igazán békét akar.” Hát ez jgyebár szépen hang­zik és nagyon is helyes volna, de ha Wallacet Oroszországba kül­dik, akkor az inkább deportálás lepne, hiszen sokan már is azt követelték vezércikkekben. Va­lamint még az az ajánlat nem oldja meg a legfontosabb kér­dést, mely miatt az egész harc folyik, mely miatt a háborút szervezik. Hogyan intézzék el az olyan gyarmat országok helyze­tét, melyek esetleg lázadni fog­nak az angol-amerikai tőkés rendszer ellen? Mostan is leginkább görög, kina, irán, lengyel és a balkán országok kontrolja fölött folyik a harc. Milyen megoldást aján­lanak erre a jóhiszemű, de az osztályharcot nem ismerő, vagy tagadó prókátorok ? Vagy elvár­ják, hogy a Szovjet ölhetett kéz­zel fogja nézni, amig az angol­amerikai csapatok és fegyverek halopira gyilkolják a külföldi tőke ellen lázadó benszülöttek millióit? Meg fogják engedni, hogy ezen országokban egy uj fehér terror uralom alakuljon ki, melyben minden vörösnek bélyegzett egyént halálra üldöz­nek? Meg fogják-e engedni az oro­szok, hogy az amerikai zónák­ban, a balszárnyiakat börtönre ítélik és lapjaikat beszüntetik, amig a reakciónak minden segít­séget megadnak? Hiszen a harc nem Oroszország ellen, mint or­szág ellen, hanem azon eszme el­len irányul, melynek ámbár Oroszország a legerősebb védő­je, de sok hive van minden or­szágban. A szocializmus eszméje ellen való harcban, nem várhatjuk, hogy Amerika és Oroszország egy oldalra álljon. Emiatt lesz ha lesz háború, ezt nem csak az oroszok és amerikaiak közötti barátság fejlesztése, hanem a szocializmus és a kapitalizmus közötti barátság és béke megte­remtése akadályozhatná meg. De hát ki hinné el azt, hogy ez lehetséges lenne. Hogy a farkas és a bárány között nagy barát­ság és béke lehetséges? Talán még vannak olyanok is, de öntu­datos ember azt nem hiheti, mert természet ellenesek. JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visi.­A nürembergi tárgyalásnál felmentett Franz von Papén fel­ajánlotta Németországnak a szolgálatait. A vén huncut igen jól tudja, hogy Németország­nak a közelgő béketárgyalások­nál nagy szüksége lesz az olyan emberre, aki a fasiszták nyelvén jól tud beszélni az angol-ameri­kai politikusokkal. Mint örvenedetes hirt közöl­hetjük, hogy az AFL és a CIO vezérei letudtak ülni egy asztal­hoz enni. De már ez is haladás. Nincs több árszabályozás. Mint a szabályozatlan árvíz fog­ja a drágaság elönteni az egész országot. A posványbán jól fog­ják érezni magukat a disznó tő­késeink, Amig Churchill, General Bor és a többi orosz ellenes agitáto­rok szabadon szónokolhattak Oroszország ellen, most az ide jött lengyel és ukrán delegátu­sokat akarták arra kényszeríte­ni, hogy mint idegen ország ügynökei regisztáljanak. Nem­hiába a Department of Justice- nek kétféle mérlege van, amit már mi régen tapasztaltunk. Chiang kormánya kiadta a szigorú rendeletet, hogy a la­poknak nem szabad Amerikát, vagy az amerikaiakat támadni, kritizálni, mert amint a rende­letben mondják, Chiangnak nagy szüksége van az amerikai támogatásra. Anélkül nem nyer­hetné meg a mostani polgárhá­borút. Az amerikai Marine parancs­nokság azt jelentette, hogy visz- szavonták az amerikai Marine- okat a Peiping és Tsientsin kö­zötti vasútvonal őrzésétől. Más­nap meg azt jelentik, hogy a vö­rösök elfoglaltak ötven mile hosszú részt ezen nagyon fon­tos vasútvonalból. Ugylátszik, hogy csak is arra vártak, hogy az amerikaiakat vonják vissza. Egyszersmint ez a hir megma­gyarázza a fenti hirt is. Bizony nagy szüksége van az amerikai­akra Chiang Khai Sheknek. John Rogge, a Department of Justice ügyésze Nürembergben volt és a náci vezéreket vallatta. Nagyon fontos és eddig nem is­mert és most is titokban tartott dolgokat fedezett fel. Ezek kö­zött egy levelet, amelyet Cough­lin küldött Ribbentropnak, mely­ben kérte a szorosabb kapcsola­tot a nácik és az ő mozgalma között. Valamint azt a tényt, hogy John L. Lewis és kedves barát­ja Harris járta ki, hogy a nácik olajat kapjanak. Valamint a ná­cik fizették J. L. Lewisnek azt a hires rádió beszédét, melyben Roosevelt ellen jött ki 1940-ben. Sok más ilyen dolgokat bebizo­nyítottak a nürembergi tárgya­láson, de igyekszenek most elsi­mítani. A Svédországból jövő rocket bombákról szóló kacsa hírek­hez hasonló “megbízható” hírek szerint, legújabban a Pápát akarták megtorpedózni a vörö­sök. Titoékat kiátkozta a pápa — hozzák hírül a lapok. Hát az természetes, most csak arra kell visszaemlékezni, hogy Hitlert, Horthyt, Mussolinit, soha nem átkozta ki a pápa, még azért sem, ha véletlenségből papot is gyilkoltak, vagy börtönöztek be. Hát persze, hogy az egész más kérdés volt. De azért ezt érdemes megjegyezni, nem de? Az oroszokat a németek gyű­lölik legjobban. Nekik tulajdo­nítják, hogy nem nyerhették meg a háborút. Valamint, hogy sok volt német területet át kel­lett adni a lengyeleknek. Úgy látszik ezen mesterségesen táp­lált gyűlöletből kifolyólag, még éveken keresztül' önkéntesen jó eszközeik lesznek az angol-ame­rikai érdekeltségeknek, az oro­szok elleni harcban. Egy tipikus amerikai újságíró akinek nagyobb a képzelődési tehetsége, mint az igazság irán­ti szeretete azt jelentette, hogy egy japán tiszt bevallása sze­rint, a japánoknak is meg volt az atombomba mikor a háború befejeződött, de nem volt ide­jük azt használni. De ezzel szemben meg az amerikai vezé­rek azt jelentik, hogy nem hi­szik, hogy a japánoknak szállí­tott ócskavas között ócska urá­niumot is szállítottak volna. Már egész biztosra veszik azt, hogy az oroszok kérelmét, az egy billió dolláros kölcsönre el­napolták beláthatatlan időkre. Valamint minden olyan orszá­gét, melyek barátságos viszony­ban vannak Oroszországgal. A most ülésező Egyesült Nemzetek azt tárgyalják, hogy mit csináljanak Francoval a spanyol diktátorral. Vannak akik azt tanácsolják, hogy ver­jék meg mint egy rossz gyere­ket. De az angol-amerikai urak mint az anyák szokták, azt na­gyon ellenzik, sőt még azt is ta­gadják, hogy ez a fattyú cseme­téjük rossz volna. AMERIKA SZÉGYENE LEXINGTON, Miss. — Hol­mes County bíróságán az esküd­tek 10 percnyi tanácskozás után felmentették azt az öt fehér em­bert, akit . Leon McAtee néger munkás lincselésévél vádoltak, noha a vádlottak beismerték hogy az áldozatot két nappal a halála előtt megkorbácsolták. McAtee, az áldozat, Jeff Dodd nevű gyapottermelőnél dolgozott. Dodd azt a vádat emelte a néger munkás ellen, hogy ellopott egy nyerget. A vád alapján McAteet a megyei börtönbe vetették. Két nap múl­va azonban Dodd visszavonta a vádat, kivette a börtönből a vádlottat, haza vitte farmjára, ahol aztán ő, a fia és még há­rom másik fehér ember vallatni kezdték. Miután McAtee nem vallotta be a lopást, “néhány gyenge ostorlegyintéssel akar­tunk észretériteni”, — vallotta Dodd a tárgyaláson. Leon McAtee azonban nem is­merte el a lopást, — amit, mint később kiderült nem is ő köve­tett el. Ennek dacára két nappal a “gyenge ostorozás” után a me­zőn találták meg a. néger mun­kás összevert holttestét. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom