Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-11-02 / 1448. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. november 2. Még a jó ajánlat sem használ (Vi.) Nagy számban vannak akik azon törik a fejüket, hogy miként tudnák Amerikát, Oroszország ellen uszítani. Olyanok is akadnak, akik őszintén azon törekszenek, hogyan lehetne ezt a háborút kikerülni a két óriás nemzet között. Ezek között Drew Pearson is a napokban 7 pontba foglalta azon javaslatokat, melyek szerint ő lehetőnek látná a háború kikerülését. Egy ötéves barátságot kifejlesztő tervről van szó, mely ha keresztül vihető volna, még csakugyan nagy hasznára volna ezen két országnak és talán világbékét eredményezhetne. De hát minden ilyen jószándé- ku prókátornak az ajánlatát eldobják azok, akiknek alkalmuk sőt kötelességük volna ezt a barátságot megteremteni. Ezt legjobban bizonyítja, hogy a múlt hetekben, úgy a lengyel, mint az ukrán és fehér orosz delegátusoknak, regisztrálni kellett volna, hogy az országban beszélhessenek. Ez a regisztrálás mint külföldi kormány ügynökeire szólna. Ezzel szemben General Bor, Churchill és sok más reakciós szovjet faló szónokoknak nem kellett regisztrálni, sőt hivatalos jelleget adtak beszédeiknek. Amig Bor és Churchillek propaganda útra jöttek direkt, ezen szláv küldöttek egy világ- kongresszusra jöttek össze. Az ukrán küldötteket egy pap vezetése alatt levő bizottság hiv- ta ide Detroitba beszélni, még sem engedte meg a State Department anélkül, hogy mint külföldi ügynököknek ne bélyegeztesse őket. De hát ez a harc az orosz és amerikai diplomaták között miden napos, éppen úgy megtartja az irányát a munkások és a munkáltatók közötti harcnál is, mert mihelyt valaki szervezkedni akar, vagy követeléssel áll elő, arra azonnal ráfogják, hogy orosz ügynök és hogy Oroszországból adják neki a parancsot arra, hogy itten zavarokat csináljam De még az oroszokkal való barátságos viszony nem csak a helybeli harcokat, de sem a görög, palestinai, kinai és más polgárháborúk sorozatát sem oldja meg. Nem intézi el a spanyol, portugál diktátorságot, mellyel szintén nagy barátságban vannak az amerikaiak és az angolok. Ilyen esetekben első sorban választani kell a barátok között is, mert két ilyen ellentétes barátot nem lehet megtartani egy időben. Pearson ajánlata a következő képen szól: “1. A fegyverkezésre moratóriumot kötni. Öt éven keresztül a fegyverkezés teljes szünetet tartson. Olyan formákban tartani a hadsereget, mint a mai napon, mely a vörös hadsereget erősebbé teszi a száraföldön, de ezzel szemben az amerikai hadi- tengerészet sokkal erősebb. “2. Az orosz nyelvet tanítani legalább egy évig minden középiskolában, viszont Oroszországban az angol nyelvet minden ily középiskolában. ___ “3. Egy amerikai napiujságot kiadni Moszkvában orosz nyelven, úgyszintén egy szovjet lapot kiadni New Yorkban angol nyelven, hogy egymás véleményét igy megírhassák. “4. Ugyancsak rádióállomás felállítása ezen célból, melyen saját nézetüket ismertethessék mindkét részről. “5. Tanulók kicserélése a két ország között. “6. Sport mérkőzések megszervezése és ide-oda való utazások lehetővé tevése ezen célból. “7. Henry Wallace-t küldeni Moszkvába mint amerikai nagykövetet. Akár megegyezünk vele akár nem, ő jóhiszemű ideálista és a békét keresi. Ö meggyőzhetné Kremlint, hogy az amerikai nép igazán békét akar.” Hát ez jgyebár szépen hangzik és nagyon is helyes volna, de ha Wallacet Oroszországba küldik, akkor az inkább deportálás lepne, hiszen sokan már is azt követelték vezércikkekben. Valamint még az az ajánlat nem oldja meg a legfontosabb kérdést, mely miatt az egész harc folyik, mely miatt a háborút szervezik. Hogyan intézzék el az olyan gyarmat országok helyzetét, melyek esetleg lázadni fognak az angol-amerikai tőkés rendszer ellen? Mostan is leginkább görög, kina, irán, lengyel és a balkán országok kontrolja fölött folyik a harc. Milyen megoldást ajánlanak erre a jóhiszemű, de az osztályharcot nem ismerő, vagy tagadó prókátorok ? Vagy elvárják, hogy a Szovjet ölhetett kézzel fogja nézni, amig az angolamerikai csapatok és fegyverek halopira gyilkolják a külföldi tőke ellen lázadó benszülöttek millióit? Meg fogják engedni, hogy ezen országokban egy uj fehér terror uralom alakuljon ki, melyben minden vörösnek bélyegzett egyént halálra üldöznek? Meg fogják-e engedni az oroszok, hogy az amerikai zónákban, a balszárnyiakat börtönre ítélik és lapjaikat beszüntetik, amig a reakciónak minden segítséget megadnak? Hiszen a harc nem Oroszország ellen, mint ország ellen, hanem azon eszme ellen irányul, melynek ámbár Oroszország a legerősebb védője, de sok hive van minden országban. A szocializmus eszméje ellen való harcban, nem várhatjuk, hogy Amerika és Oroszország egy oldalra álljon. Emiatt lesz ha lesz háború, ezt nem csak az oroszok és amerikaiak közötti barátság fejlesztése, hanem a szocializmus és a kapitalizmus közötti barátság és béke megteremtése akadályozhatná meg. De hát ki hinné el azt, hogy ez lehetséges lenne. Hogy a farkas és a bárány között nagy barátság és béke lehetséges? Talán még vannak olyanok is, de öntudatos ember azt nem hiheti, mert természet ellenesek. JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visi.A nürembergi tárgyalásnál felmentett Franz von Papén felajánlotta Németországnak a szolgálatait. A vén huncut igen jól tudja, hogy Németországnak a közelgő béketárgyalásoknál nagy szüksége lesz az olyan emberre, aki a fasiszták nyelvén jól tud beszélni az angol-amerikai politikusokkal. Mint örvenedetes hirt közölhetjük, hogy az AFL és a CIO vezérei letudtak ülni egy asztalhoz enni. De már ez is haladás. Nincs több árszabályozás. Mint a szabályozatlan árvíz fogja a drágaság elönteni az egész országot. A posványbán jól fogják érezni magukat a disznó tőkéseink, Amig Churchill, General Bor és a többi orosz ellenes agitátorok szabadon szónokolhattak Oroszország ellen, most az ide jött lengyel és ukrán delegátusokat akarták arra kényszeríteni, hogy mint idegen ország ügynökei regisztáljanak. Nemhiába a Department of Justice- nek kétféle mérlege van, amit már mi régen tapasztaltunk. Chiang kormánya kiadta a szigorú rendeletet, hogy a lapoknak nem szabad Amerikát, vagy az amerikaiakat támadni, kritizálni, mert amint a rendeletben mondják, Chiangnak nagy szüksége van az amerikai támogatásra. Anélkül nem nyerhetné meg a mostani polgárháborút. Az amerikai Marine parancsnokság azt jelentette, hogy visz- szavonták az amerikai Marine- okat a Peiping és Tsientsin közötti vasútvonal őrzésétől. Másnap meg azt jelentik, hogy a vörösök elfoglaltak ötven mile hosszú részt ezen nagyon fontos vasútvonalból. Ugylátszik, hogy csak is arra vártak, hogy az amerikaiakat vonják vissza. Egyszersmint ez a hir megmagyarázza a fenti hirt is. Bizony nagy szüksége van az amerikaiakra Chiang Khai Sheknek. John Rogge, a Department of Justice ügyésze Nürembergben volt és a náci vezéreket vallatta. Nagyon fontos és eddig nem ismert és most is titokban tartott dolgokat fedezett fel. Ezek között egy levelet, amelyet Coughlin küldött Ribbentropnak, melyben kérte a szorosabb kapcsolatot a nácik és az ő mozgalma között. Valamint azt a tényt, hogy John L. Lewis és kedves barátja Harris járta ki, hogy a nácik olajat kapjanak. Valamint a nácik fizették J. L. Lewisnek azt a hires rádió beszédét, melyben Roosevelt ellen jött ki 1940-ben. Sok más ilyen dolgokat bebizonyítottak a nürembergi tárgyaláson, de igyekszenek most elsimítani. A Svédországból jövő rocket bombákról szóló kacsa hírekhez hasonló “megbízható” hírek szerint, legújabban a Pápát akarták megtorpedózni a vörösök. Titoékat kiátkozta a pápa — hozzák hírül a lapok. Hát az természetes, most csak arra kell visszaemlékezni, hogy Hitlert, Horthyt, Mussolinit, soha nem átkozta ki a pápa, még azért sem, ha véletlenségből papot is gyilkoltak, vagy börtönöztek be. Hát persze, hogy az egész más kérdés volt. De azért ezt érdemes megjegyezni, nem de? Az oroszokat a németek gyűlölik legjobban. Nekik tulajdonítják, hogy nem nyerhették meg a háborút. Valamint, hogy sok volt német területet át kellett adni a lengyeleknek. Úgy látszik ezen mesterségesen táplált gyűlöletből kifolyólag, még éveken keresztül' önkéntesen jó eszközeik lesznek az angol-amerikai érdekeltségeknek, az oroszok elleni harcban. Egy tipikus amerikai újságíró akinek nagyobb a képzelődési tehetsége, mint az igazság iránti szeretete azt jelentette, hogy egy japán tiszt bevallása szerint, a japánoknak is meg volt az atombomba mikor a háború befejeződött, de nem volt idejük azt használni. De ezzel szemben meg az amerikai vezérek azt jelentik, hogy nem hiszik, hogy a japánoknak szállított ócskavas között ócska urániumot is szállítottak volna. Már egész biztosra veszik azt, hogy az oroszok kérelmét, az egy billió dolláros kölcsönre elnapolták beláthatatlan időkre. Valamint minden olyan országét, melyek barátságos viszonyban vannak Oroszországgal. A most ülésező Egyesült Nemzetek azt tárgyalják, hogy mit csináljanak Francoval a spanyol diktátorral. Vannak akik azt tanácsolják, hogy verjék meg mint egy rossz gyereket. De az angol-amerikai urak mint az anyák szokták, azt nagyon ellenzik, sőt még azt is tagadják, hogy ez a fattyú csemetéjük rossz volna. AMERIKA SZÉGYENE LEXINGTON, Miss. — Holmes County bíróságán az esküdtek 10 percnyi tanácskozás után felmentették azt az öt fehér embert, akit . Leon McAtee néger munkás lincselésévél vádoltak, noha a vádlottak beismerték hogy az áldozatot két nappal a halála előtt megkorbácsolták. McAtee, az áldozat, Jeff Dodd nevű gyapottermelőnél dolgozott. Dodd azt a vádat emelte a néger munkás ellen, hogy ellopott egy nyerget. A vád alapján McAteet a megyei börtönbe vetették. Két nap múlva azonban Dodd visszavonta a vádat, kivette a börtönből a vádlottat, haza vitte farmjára, ahol aztán ő, a fia és még három másik fehér ember vallatni kezdték. Miután McAtee nem vallotta be a lopást, “néhány gyenge ostorlegyintéssel akartunk észretériteni”, — vallotta Dodd a tárgyaláson. Leon McAtee azonban nem ismerte el a lopást, — amit, mint később kiderült nem is ő követett el. Ennek dacára két nappal a “gyenge ostorozás” után a mezőn találták meg a. néger munkás összevert holttestét. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
