Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-10-05 / 1444. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. október 5. Szervezés, nevelés, felszabadulás (a.l.) A munkásmozgalom a kizsákmányolás megszüntetését van hivatva végrehajtani. Ma a magántulajdon rendszerében él­ünk, amikor egyik embernek vagy ember csoportnak joga van egy másik ember csoportot kizsákmányolni. Ezt a folyamatot való­ságban jogosnak tartják, sőt még a mai meglévő törvényekkel tá­masztják alá. Különösképpen még azt is állítják a mai kapitalista rendszerről, hogy a legjobb és legigazságosabb, ami az embc; i tár­sadalomban létezhet. Természetesen azok állítják a fentieket nagy előszeretettel, akik haszonrészesei a végtelen kizsákmányolásnak. A magántu­lajdon rendszerén épült kapitalizmus, természetesen úgy rendezi be osztályintézményeit, hogy azok minden tekintetben az ő kivált­ságos gazdasági érdekeit védelmezzék. Magának a kapitalista osztálynak, minden tekintetben meg vannak a kellő szervezetei. Amely szervezetek azután arra valók, hogy a kapitalista érdekeltséget egy táborba összepontositsák. Ezek az intézmények azután szabják meg a kapitalista osztálynak és a társadalmat irányitó inézményeinek minden cselekedetét. Amint ma van a társadalom összetétele, a tényleges termelő mun­kások minden tekintetben alárendeltjei a társadalmi javakat bir­tokló kapitalistáknak. A munkásmozgalmat tehát az egyoldalú és a ferdeségeken alapuló társadalmi egyenetlenség hozta létre. Azért minden mun­kásnak, amikor munkásszervezetekről van szó, úgy kell tekinteni, hogy ez az egyetlen intézmény, amely a munkások érdekeit van hivatva szolgálni. A szervezés, nevelés és felszabadulás magában foglalja a munkásmozgalom útját, amely a tényeleges felszabadu­láshoz vezet. Az IWW vagy magyar elnevezésben a Világ Ipari Munkásainak Szervezete, már megalakulásakor programjába vet­te e három fő pontot. Az IWW jelvényében a földgömb, amely ma­gában foglalja a világ összes munkásait és a három csillag, amely a három fő tényezőt ábrázolja. Vegyük csak a három pont elemzését. A Szervezés! A mun­kásoknak nagy többségével meglehet értetni, hogy a gazdasági helyzetüket úgy tudják legjobban megvédeni, vagy javítani, ha az ipari szolidaritás jegyében, gazdasági szervezetekben tömörülnek, mert kizárólag a munkásoknak a gazdasági érdekeik azonosak. Ha most már a munkások megértik azt, hogy a szervezkedésben rej­lik az erő, és maguk a szervezett helyiségek, vagy műhely gyűlé­sek lehetnek azon helyek, ahol a munkásokhoz tényeleg tömege­sen hozzáférhetünk és megkezdhetjük a nevelés munkáját az osz­tályharc alapján. Magának a munkásmozgalomnak kell, hogy le­gyen a hivatása, hogy tagjait önállóan az osztályharc megvívásá­ra nevelje. Természetesen egy ilyen általános nevelést, csak egy olyan általános munkásszervezetben lehet végrehajtani, mint az IWW, ahol az összes munkások EGY szervezethez tartoznak. Ha a munkásoknak van egy ilyen szervezete, sok energiát ta­karíthatnak meg a nevelés terén. Azonfelül kizárólag az egyenes osztályharc utján haladhatnak. Teljesen szükségtelerme válik egy külön politikai párt fentartása. Mert egy általános forradal­mi ipari szervezetnek keretén belül ellehet végezni minden neve­lést sokkal könnyebben, mint bármilyen politikai pártban. Máskü­lönben nem fontos, hogy valaki milyen politikai nézetet vall. A forradalmi munkásmozgalom szempontjából a legfonto­sabb az, hogy minden szervezethez tartozó munkás tudatában le­gyen annak, hogy ki van zsákmányolva, és azért tartoznak egy egységes forradalmi ipari szervezethez, hogy szervezett erejükkel megszüntessék a kizsákmányolást, ott ahol tényleg a kizsál-má- nyolás történik. Ha ezt a termelő munkások felismerik, akkor határozottan nyert ügyük van, anélkül, hogy külön politiKai párt­ba fecsérelnék el drága idejüket. Természetesen az ósdi és régen idejét múlta szakszervezetek képtelenek a munkásosztály felszabadítására, szerkezeti Tonná­juk csak a munkások széttagolására alkalmasak és azért azt vé­lik, hogy egy külön politikai pártra okvetlen szükség van, ahol a szakszervezetek minden külön csoportját érinteni lehet a közös cél érdekében. Mi forradalmi ipari unionisták, határozottan állítjuk, hogy a munkásosztálynak egyetlen egy hathatós szolidáris ereje van, ezt az erő pedig kizárólag egy egységes és általános forradalmi ipari szervezeten keresztül tudja csak összpontosítani. Ezeken az egy­séges és gazdasági szervezeteken keresztül elvégezhetjük a for­radalmi tanítás minden ágát. Ne kerteljünk és ne ámítsuk önmagunkat, sem a jóhiszemű munkásokat. Mondjuk meg őszintén, hogy a forradalmi munkás­mozgalomnak egyedüli egy célja van, a munkásosztály felszaba­dítása a bérrendszer alól. Nem-e sokkal egyszerűbb és célraveze­tőbb, ha magával a munkásokkal, bent a szervezeteinkben meg­értetjük azt. hogy a saját rabszolgaságuk eltörlése, kizárólag a munkásosztály szervezett erejétől függ. És ha tényleg a szerve­zeteitől függ, akkor igyekezzünk azt a szervezett erőt megszerez­ni, amellyel a felszabadulás tényét megvalósíthassuk. Szép elgondolás a munkások törvényhozás utján való felsza­badítása, de sajnos ez csak álom lehet, mert amint a gyakorlati tapasztalatok adatokat szolgálnak arra, hogy az angol munkás­párt kormányzása óta, nagyon keveset tett az angol munkások felszabadítására vonatkozólag, sőt ellenkezőleg, ahol csak tehette a kapitalizmust igyekezett szolgálni úgy a békekonferencián, mint Görögországban és sok más helyeken. Nagyon sok példát lehetne még felsorakoztatni, igazunk bi­zonyítására, hogy a munkásosztály nem bizhatja sem szervezését, sem nevelését egy külön politikai pártra. De legkevésbé bizhatja tényleges felszabadulását másra, mint megszervezett forradalmi gazdasági erejére, amit csak kizárólag egy forradalmi Ipari Szer­vezeten keresztül valósíthat meg. JEGYEZD MEG------------------------Ajánlja: St. Visi,—--------------------------­A trieszti, indonéziai és sok más égető kérdéseket könnyen meg lehetne oldani, csak enged­nék az ottani népeknek megha­tározni, hogy hová akarnak tar­tozni, vagy hogyan akarják ön­ön magukat kormányozni. De hát nem bíznak a nemzetközi tőkések a népek józan eszében. Amint a mi déli államainkban ás csak a kiváltságosak határoz­hatnak. Churchill már megint indítvá­nyoz. Ha az Egyesült Államok­kal való egyesülés nem sikerült, most már megvolna elégedve az angol-francia-német egyesülés­sel is, mely egységbe a kis álla­mokat könnyen betudnák kény­szeríteni. Az öreg Európa legfontosabb természeti kincsét, a vizerők ki­használását, most az angol-ame­rikai tőkések akarják megkapa- ritani. Azt tervezik, hogy az Egyesült Nemzetek és amerikai pénzen, kontrol alatt kifogják építeni az európai folyók által nagymennyiséget szolgáltató vi­zi erőmüveket. Emiatt akarják ők a folyókat, köztük a Dunát is nemzetközi kontrol alá helyez­ni, hogy az esetleges befektetést biztosítsák és a hasznot. Hogy a középút mennyire va­don és kevésbé alkalmas a hala­dásra, nem csak a mi New Deal- ünk szétbomlása, de a francia középút, a M.R.P. párt kettésza­kadása is bizonyítja. Ugyanis De Gaulle híveinek, Bidault na­gyon is radikális, igy külön je­lölteket akarnak felállítani, akik nem alkudnának meg a bal­szárnnyal. Az elhunyt New Deal is olyan mint a csapodár asszony, aki mindenkit biztatott, becsapott, I de olyan ügyesen, hogy halála-' kor mindenki azt hiszi róla, | hogy csakis az övé volt és mé-1 lyen gyászolják, mert nagyon ! sokat vártak tőle. l Nagybetűs headlineok: “Stalin Beszél’’ nem látja a háborút el­kerülhetetlennek. De ugyan eb­ben a lapban a szovjet vasfüg­gönyről, az orosz tervek, célok titokzatosságáról és újabb szö­vetségekről beszélnek. Ugyan akkor azt hiszik, hogy Stalint megijesztették a “Get Rough with Russia” útirány megerősö­désével. A kongresszusi vizsgáló bi­zottság rájött, amit mindég tud­hattak, de nem akartak beis­merni, hogy 600 dollár befekte­téssel egy hajóépítő vállalat 2,080.000 dollár hasznot csinált. Mindezt most csak azért tartják bűnnek, mert üyen kicsi társu­lat volt. A nagyoknak ez nem bűn, pedig ők is ilyen nagy ha­szonra dolgoztak. De a papíron sok millió tőke volt feltüntetve, ámbár alapjában véve azoknak is a kormány pénzén építettek és szereltek fel gyárakat s azok is csak a hasznot szedték: Az FBI jelenti, hogy a bűnö­zők száma átlag 30 százalékkal emelkedett. Ezek között rablók, gyilkosok, utonállók vannak a legnagyobb számban. Ezt neve­zik a keresztény civilizációnak. Erre olyan büszkék a papok, politikusok és a mai rendszer minden védnöke. Ez a rendsze­rük, tanításuk eredménye. Mi, és minden ember, leghelyeseb­ben teszi, ha nem a szép sza­vak, hanem az eredmény után ítélkezik. És ha 600 dollár be­fektetés után lehet, 2 millió dol­lár hasznot csinálni, akkor egy 50 dolláros fegyverbe való be­fektetéssel miért ne volna ép­pen olyan keresztényi, vagy Free Enterprise-i lehetőség ha­szonra szert tenni? Az amerikai bankárok az oro­szok megszeliditését attól vár­ták, hogy majd a megszorult Szovjet fog rimánkodni azért az egy billiós kölcsönért, melyet már több mint egy éve kértek. Úgy akartak azokkal is bánni, mint itten a megszorult kölcsön­zővel. Szigorú feltételek mellett zálogot is akartak kicsikarni tő­lük. Zálogot legalább is három­szoros értékben. De a Szovjetek nem álltak kötélnek, most már ezt siratják a bankár urak. Az angol-amerikai urak na­gyon felháborodtak azon Szov­jet követelésen, hogy az Egye­sült Nemzeteken keresztül akar­ják, hogy minden hatalom, igy a Szovjetek is, kimutassák azt, hogy mennyi katonaságot tarta­nak a barátságos országokban, vagyis amelyek nem voltak el­lenségek. Mint például Görögor­szág, Kina, Egyiptom, Lengyel- ország, stb. Mi veszély van ab­ban ? MEGSZÜNTETIK A CÍMEKET BUDAPEST — A címek és rangok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat a nemzetgyűlés következő ülésszaka elé kerül. A javaslat első szakasza szerint “a nemesi és főnemesi rang -— herceg, gróf, báró, nemes, pri­mőr, lófő, stb. — megszűnik. Hatályukat vesztik a külföldi nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedé­lyek is.” Megszünteti a javaslat a Ár­pád-korabeli “örökös főispáni” címet is, amint nem kíméli a va­lóságos belső vagy egyszerűen belső titkos tanácsosi, kamará- si, kormányfőtanácsosi és kor- mánytanycsosi címeket sem. Ti­los a “vitéz” és a “de genere” használata is. Nem lesz többé fő és nagyméltóságu, kegyel­mes, méltóságos, nagyságos, te­kintetes, sőt nemzetes megszólí­tás sem. Ha valaki megszünte­tett címeket használna, két hó­napig terjedő fogházbüntetéssel sújtható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom