Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-09-28 / 1443. szám
1946. szeptember 28. BÉRMUNKÁS 5 oldal Az elképzelt "híd" (Vi.) Itt Amerikában a liberálisok, a New Dealisták állították' magukról, hogy ők képezik azt a hidat, mely a munkásokat és a munkáltatókat összeköti. Helyesebben a munkások törekvései, követelései és a kapitalista rendszer haszon biztosítása között való nagy ür áthidalását vállalták. Európában már ezt sokkal tovább fejlesztették. Ott már a munkáspártok, a szociáldemokraták vették át ezt a hid szerepét és ott már az igazi tényezők a szocializmus és a kapitalizmus közötti harc is tisztán látható. Ámbár ott is átvették a Hearst lapok, a tőkés rendszert védő Írók azon téves harci kiáltását, hogy a kelet és a nyugat közötti harc folyik, vagy hogy a kommunizmus és a demokrácia között folyik a harc, de alapjában véve ők is az amerikai New Dealhez hasonló, a két ellentétes erők közötti békéltető szerepet vállalták, vagy akarják lejátszani. Hogy az amerikai New Dealisták, milyen kereszt tűz között pusztultak el, egyre-másra buktak el, azt mi itt láthattuk. Ma már csak két hírmondó van közülük, azok is inkább a hid alatt bujkálnak, mint azon a hires összekötő hidon, melyen a kereszt tűzben pusztultak el. Itt is áll az az örök igazság, hogy “két urat nem lehet szolgálni”, de ugyan akkor két rendszert sem. Nem lehet a kecskét jóllakatni úgy, hogy a káposzta is megmaradjon. Ez lett volna a hivatása úgy a New Dealnek, mint a langymeleg munkás és szociálista pártoknak, kik azt képzelik el magukról, hogy ők azon hatalmas összekötő hidat alkotják, melyen keresztül a két ellenfél megvívja a csatáját. Most arról Írnak a tudósítóink, hogy Magyarországon is nagy számban vannak a szociáldemokraták között, akik az ily két világ közötti összekötő hid szerepét akarják vállalni. És azok is, amint itten a Hearst és más szocialista eszme ellenségei is “Kelet és Nyugat” összekötő, vagy helyesebben mondva harcterének, választó pontjának akarják magukat feltüntetni és mint összekötő hid szerepet játszani. Pedig sokkal inkább a1 nyugatnak fekvő Franciaországban még sokkal erősebb az a szociálista párt, amely önön magának foglalta le ezt az összeösszekötő szerepet. De mind ezek dacára, az igazi hídfő Németországban és az igazi hidat a német szociáldemokraták képezik. Ott fog eldőlni a harc, nem a kelet és nyugat között, vagy a kommunizmus és a demokrácia között, mint sokan tévesen azt felakarják tüntetni, hanem a kapitalizmus és a szocialista gazdasági rendszer között. Mert a szocializmus éppen olyan német, francia, angol, magyar, mint amilyen orosz. Éppen olyan nyugati, mint amilyen keleti, éppen olyan vagy még nagyobb demokrata mint a kapitalizmus, ezek a keleti, nyugati, demokrata vagy orosz cégjegyeket csak megtévesztés képen ragaszgatják rá és éppen a szociáldemokratáknak kellene azt legjobban felismerni. Nem kell nagyon bölcsnek lenni, hogy azt meglássuk, hogy az igazi harc nem kelet és nyugat között, hanem a szocializmus és a kapitalizmus között folyik és ez a végső harc, ahol az összekötő hidakon állókat, mindkét részről pusztítani fogják. Most képzeljük el ezt magyar vonatkozásban. A Duna keleti részén állnak a szocialista'gazdasági rendszer csapatai, a nyugati részen a kapitalista rendszer hadsereg és a mi kedves szociáldemokrata pártunk képezi a hidat, melyen keresztül mindkét fél szeretne átvonulni. Nem-e látták a mi kedves hid szerepre vállalkozó vezéreink, hogy az ilyen hidakat mindkét részről lőni szokták és ha nem bírják megkaparintani, akkor felrobbantják? Hát nem-e őrültség volna az ilyen összekötő hidon állni és mindkét félnek integetni ? Mert még az sem menthető dolog, hogy hivó, vagy visszaparancsolók azok az integetések. Nagyon is utbaesőnek fogják az ilyen hidon állókat tartani és mindkét részről lőni fogják őket. Az ily kétlaki szerepben, háború esetén belepusztulnak a szereplők. Éppen a magyar szociáldemokratáknak nem volna szabad ELV1NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között ^scmrai^ közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. iák akikből a munkáltató osztály áll. . E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a vriag munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb es kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek oiyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba heoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. , .......... E szomorú állapotokat megváltoztatni es a munkásosztály erdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség serelmenek tekinti. _ . E maradi jelszó helyett:“Tisztesseges napibert. tisztesseges napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjak a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERREL!” , \ munkásosztály történelmi hivatasa. hogy megszüntesse a bérrendszert A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor | a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel „j társadalom • szerkezetét építjük % régi társadalom keretein belül. ezt a hid szerepet vállalni, részben nem odavalók, nem elég erősek megállni ezt a szerepet. Nem volna szabad a magyar földet harctérré változtatni mert a front már jó messze tolódott onnan és bűn volna azt oda vissza vinni. Ne képzeljék el magukat olyan hatalmasnak, hogy képesek ezt az összekötő hidat felállítani, megtartani. Hogy két urat, két rendszert tudnak szolgálni és azokat kielégíteni. Mentői messzebb állitják fel ezt az összekötő hidat, ezt a harcmezőt Magyarországtól, annál jobb lesz a magyar népnek. Annál biztosabb a békéje, haladása és jóléte. Ezt a harcot a két gazdasági rendszer között, nem tudják megakadályozni, kibéki- teni, sokkal hatalmasabb pártok és erők próbálták már sikertelenül. így akár tetszik, akár nem, állást kell foglalni, szint kell vallani, nem lehet lesz nekik kétfelé kacsingatni, elképzelni, hogy ők alkotják az átmeneti hidat, a kerítést, ahonnan mindkét félnek szolgálatot lehet tenni. Most még ezt békessége- sen megtehetik és nagyban hozzájárulhatnak, hogy a harc nem a magyar földön, nem az ő testükön keresztül, melyet hidnak képzelnek, fog keresztül vonulni, hanem messze onnan, esetleg a német földön, vagy Ázsiában és a szele sem lesz olyan erős, hogy őket érje. De ha a német, francia munkásság sem vállalkozna erre az összekötő hid szerepre, harcmező felállítására, a két gazdasági rendszer között, hanem bátran állástfoglal a haladó és biztos győzelemre indult szocialista gazdasági rendszer mellett, akkor Európát nem fogják tudni harcmezővé változtatni, a két rendszer közötti élet-halál harcban. Ha a balszárnyi pártok, a szocialisták, kommunisták egyesülni bírnak, akkor nagy többséget alkotnak, igy nem összekötő, vagy ütköző hídfővé fogják országaikat alakítani, hanem onnan is messze fogják azt a harcteret tolni, ami nem csak öntudatos munkásoknak, hanem még hazafiassági szempontból is minden szocialistának kötelessége volna és elég okosnak kellene már nekik, vagy legalább is vezéreiknek lenni ezt felismerni. Sőt ilyen egyesült munkáserővel szemben a kapitalista osztály még fel is adná a harcot vagy legalább is annyira gyenge volna, hogy még esetleg megin-. ditott harc is csak rövid és kevésbé romboló lenni. Az ilyen egyesüjés, megegyezés, jó hatással volna még a kommunista pártra is, hiszen már nem mondható bolsevikinek, most sem gyakorolja a pártdiktatu- rát az európai országokban és az egyesülés esetén mindjobban a megértés, közös kormányzás, nagyobb demokrácia alapján állna és meg engedhetné a szólás sajtószabadságot még nagyobb mértékben, mert nem volna oly nagy veszélyben, mintha minden országban a szociáldemokraták alkotnák a “hidfőt” ahonnan a kapitalisták támadhatnák őket. Vi. Szabadság híd Irta: KŐVARI MIHÁLY a Bérmunkás budapesti tudósítója Budapest körülzárása és ostroma alatt a germán fasiszták a magyar nyilas banditákkal egyetemben felrobbantották a Dunán a főváros összes hídjait. Evvel, a katonailag semmivel sem indokolható cselekedetükkel fővárosunk büszkeségei — öt gyönyörű hidünk — megsemmisült s ezáltal Buda és Pest el lett vágva egymástól. A fasiszta barbárok beváltották vezérük szavát: “Ha elveszítjük a háborút becsukjuk magunk mögött Európa kapuját.” így is történt! Amerre át- kos ütjük elhaladt üszők, rom és legyilkolt milliók tetemei maradtak . . . így maradt a germán és a magyar fasiszták után Magyar- ország és Budapest is romokban, kifosztottan és a nép meg- sanyargatottan. így kellett a megalakuló magyar demokráciának átvennie az uralmat és kellett a romokból, a Dunában heverő hidromokból újat alkotnia. Ennek a magyar munkásság — minden terhével a nyakában — száz percentig eleget is tett! Hiába volt hideg és fagy, hiába volt éhség, a magyar munkás rohamra indult — uj életet teremteni! Áldozatos munkája ' eredménnyel is járt, mert előbb a Kossuth hid, most pedig a Szabadság hid (volt Fe- rencz József hid) pontosan kiszabott időre elkészült. A hídépítésben a szakmunkások és katonai alakulatok mellett az önkéntes (fizetés nélküli) munkások szájai vettek részt, hogy áldozatos munkájukkal szolgálják a magyar demokráciát. Augusztus 20-án megtörtént a várva várt esemény. Az újjáépült Szabadság hidat, amely újra összeköti Budát Pesttel, átadták a forgalomnak, hogy hirdesse örökre a fiatal magyar demokratikus köztársaság alkotó erejét és a magyar népnek minden áron való élni akarását. A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.né, Hollywood 12.00 Helen Bercsa, L. Angeles 1.00 Deák J.-né, Akron ........... 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .... 7.00 Farkas J.-né, Akron ....... 7 00 Mrs. M. Fay, Akron .......... 9.00 Feczkó J.-né, New York 12.00 Fodor J.-né, Cuyah. Falls 12.00 Gáncs. L.-né, Carolina ......12.00 Suzan Hering, Buffalo ....12.00 Kanehar J.-né, Bay City 12.00 Kern P.-né, Akron ........... 7.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 12.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 12.00 Mary Mayer, Phila ....... 9.00.. Molnár A.-né, Cleveland 12.00 Udvarnoky Károlyné Flint 12.00 Mrs. Vizi J.-né, Akron .„.12.00 Zára J.-né, Chicago ..........12.00
