Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-09-28 / 1443. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. szeptember 28. SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból A magyar posta nyilatkozata A magyar posta különleges gonddal kezeli az amerikai sze­retet adományokat. Gondosabb csomagolást ajánl. A magyar posta, ismerve az ehhez fűződő fontos érdekeket, a külföldről, különösen az Ame­rikából származó szeretet ado­mány tartalmú küldeményeket különleges gonddal kezeli és ezek gyors s biztonságos továb­bítása, valamint kézbesítése ér­dekében sok különleges rendel­kezést léptetett életbe. A hivatalok — ahol erre csak mód van — a küldeményeket a többi küldeményektől elkülönít­ve bizottságilag kezelik. A sé­rült küldemények megállapítha­tó hiányosságait jegyzőkönyv­ben rögzítik és az ilyen külde­ményeket ugyancsak bizottsági­lag átcsomagolják. Budapesten a sérült küldeményeket az erről értesített címzettnek közvetle­nül a küldeményeket külföldről átvevő kicserélő postahivata­lok kézbesítik, tehát a budapes­ti rendeltetésű sérült csomagok a lehető legkevesebb kézen for­dulnak meg. A postaigazgató­ság, illetőleg a postahivatalok az ellenőrző szolgálati helyekre a legjobb és leglelkiismerete­sebb munkaerőiket állították és ezek a biztonsági intézkedések gondos megtartását a legszigo­rúbban ellenőrzik. Tény az, hogy e különleges intézkedések ellenére is érkez­nek panaszok az Amerikából és más érkező küldemények elvesz­tése illetőleg kifosztása miatt. A bel- és külföldi közvélemény körében ezzel kapcsolatban el­terjedt hírek azonban erősen túlzottak és a panaszok na­gyobb része minden tárgyi ala­pot nélkülöz. A Magyar Posta egyébként a megfelelő adatokkal alátámasz­tott panaszok kivizsgálását min­den alkalommal elrendeli, az esetleg előforduló visszaéléseket minden rendelkezésére álló mó­don igyekszik leleplezni és a bű­nös alkalmazott a legszigorúb­ban meg lesz büntetve. Ezeknek az eseteknek a száma is elenyé­sző csekély volt. Sok panasznak oka az a kö­rülmény, hogy a postán érke­zett küldemény jelentős része az elégtelen csomagolás és a hosz- szu szállítási ut, átrakások stb. következtében már sérülten ér­kezik Magyarországra, s a felek gyakran a magyar posta terhé­re írják az ebből keletkező ká­rokat. Az amerikai feladók nagy része, különösen egyes szeretet- adományok küldésével foglalko­zó cégek, oly gyengén csomagol­ják küldeményeiket, hogy a kül­demények csomagolása nem bír­ja ki a hajón és tengeren törté­nő hosszadalmas szállítást. A szállítás közben egymásra hal­mozott csomagzsákok közül az alul lévőkön elhelyezett csoma­gok a felettünk elhelyezett sú­lyos tömeg nyomása következ­tében felrepedeznek, taltalmuk a zsákokban összefolyik és utó­lag nem mindig állapítható meg, hogy az egyes tartalomrészek eredetileg melyik csomagban is voltak elhelyezve. Többször ér­keznek Magyarország területé­re olyan csomagzsákok is, ame­lyeket egyes utközi átszállító országokban bontottak fel és dézsmáltak meg. További pana­szokra ad okot az a körülmény is, hogy a feladók már az elkül­désnél nem mindig azzal a tar­talommal adják fel a küldemé­nyeiket, amelyet, magyarorszá­gi hozzátartozóiknak előre jelez­nek. A Magyar Posta jól ismeri e kérdésnek általános magyar szempontból való nagy anyagi és erkölcsi fontosságát s ezért a jövőben is minden célszerűnek látszó intézkedést meg tesz, hogy a külföldi szeretetado- mány küldemények hiánytalan célhozjutását biztosítsa. ELDUGOTT ÉLELMISZEREK­RE TALÁLTAK A csepeli szabadkikötő terü­letén megtartott ellenőrzés so­rán a gazdasági rendészeti osz­tály nyomozói a raktárban óri­ási mennyiségű gabona, vető­mag, szövöttáru és egyéb az or­szág szempontjából közellátási és kiviteli célokra egyaránt fon­tos cikkeket találtak. A fogyasz­tó közönség elől eldugott élelmi­szerek és szövöttáru féléve, sőt van olyan, amelyik a felszaba­dulás óta a szabadkikötő raktá­raiban feküdt. A főkapitánysá­gon megkezdték azon cégek ve­zetőinek kihallgatását, akik többmázsás tételekben cukrot, gabonát, és hüvelyest hevertet- tek a raktárakban, ahelyett, hogy az elmúlt hónapok áruhiá­nyán enyhítve, azt a piac ren­delkezésére bocsátották volna. HUROKRA KERÜLT A “LOVAG” A politikai redészeti osztály letartóztatta lovag Rutter- schmidt Jenőt, az ismert belvá­rosi pékmester fiát, aki a fel- szabadulás utáni zűrzavaros gazdasági helyzetben mérhetet­len vagyonra tett szert csereke­reskedelem révén. Vagónszám- ra szállította a gyáraknak a kü­lönböző élelmiszereket, amikért talpbőrt, szövetet és más ipar­cikkeket kapott. Egy augusztus 1-e után két levele nyomán a gazdasági rendőrség vizsgála­tot indított ellene, mert a levél­ben felszólította a mechanikai szövőgyárat, hogy a régebben a gyárnak leszállított burgonyá­ért ne forinttal fizessen, hanem továbbra is szövetet adjon. A házkutatás során nagymennyi­ségű iparcikket, fasiszta köny­veket és lőszert találtak laká­sán, valamint egy levelet, mely­ben Bárdossy kivégzésével kap­csolatban a “lovag” rágalmakat terjesztett a demokratikus Ma­gyarországról. CIGARETTA ÜZÉREK A gazdasági rendőrség őrizet­be vette Lengyel Jenő pécsi or­vostanhallgatót, Lugosi Péter dohánygyári alkalmazottat, Su­dár István raktámokot és Kal- tenecked Ernő pécsi dohány- nagyárust, akik Poór Miklós kereskedővel szövetkezve, közel egymillió cigarettát hoztak ille­gális utón forgalomba. A ciga­rettaüzéreket átadták a pécsi ügyészségnek. Poór Miklóst pe­dig rendőri felügyelet alá he­lyezték. Tixenötezer ítélet A népbiróságok munkáját sok kritika éri. Ezek a hibák mindig egyes nem oda való személyek botlásainak a következményei. Az intézmény maga egyre job­ban megfelel az iránta támasz­tott kivánalmaknak. Ezt bizo­nyítja a most elkészült statisz­tikai kimutatás, amelynek szá­mai nem is foglalják magukban ! a 26 magyar népügyészség és 'népbiróság teljes munkáját, mert az utolsó hetek adatai csak most vannak feldolgozás alatt. A DOLGOZÓK ÉS GYERME­KEIK ÜDÜLNEK EZENTÚL HORTHY KASTÉLYÁBAN Péter-Pál napján Horthy Mik­lós volt kenderesi kastélyának egyik nagytermében cserzettar- cu, kérgeskezü földmunkások gyűltek össze a Szolnokvárme- gyei Földmunkásszövetség vá­lasztmányi ülésére. A szövetke­zet rendbehozatta a kastély strandfürdőjét és átadta a köz­ség lakosságának. A kastély kertjeivel, gyümölcsöseivel, ar- tézikutjaival, víztornyával és minden modern berendezésével együtt a Földmunkás szövetke­zet vette kezelésébe. A Kendere­si Földmunkásszövetkezet ügy­vezetője elmondotta, hogy az idei termésből rendbehozatják a kastélyt, amelyben ezentúl fá- ' radt dolgozók és gyermekeik bognak üdülést és pihenést ta­lálni. ) 4 [ -----------­Krumplit loptam A statisztika lezárásának idő pontjáig a népügyészek 21.570 fasiszta ellen adtak ki vádira­tot. Az ország népbiróságai eb­ből 12.660 ügyet tárgyaltak le I. fokon. Az ítéletek lenagyobb ré­sze egy éven aluli volt, számsze­rűit 3757. 1—5 évig terjedő bün­tetést szabtak ki 2571 esetben. 347 fasisztától 5 és 10 év közöt­ti időre szabadították meg a dol­gozók társadalmát. 10—-15 évig tejedő szabadságvesztésre Ítél­tek 137 vádlottat, mig életfogy­tiglani kényszermunkát 32 ve­zető nyilas kapott. A halálbün- tesek száma különösen azóta emelkedett ugrásszerűen, amió­ta a szövetségesek kiadták a magyar háborús főbünösöket. Eddig 204 halálos Ítéletet hir­dettek ki az ország népbirósá­gai. A szabadságvesztésre Ítélt fa­siszták közül 1006-nak kény­szermunkával kell segédkeznie az általa rombadöntött ország felépítésén, 3959 esetben fel­mentették a vádlottakat az elle­nük emelt vádak alól. Ebből jog­erőre emelkedett 640 Ítélet. Az utóbbi hetekben megindult a számtalan függőben levő ha­lálos ítélet végrehajtása is. A statisztika lezárása idején 200- at meghaladó halálos Ítéletből mindössze 69-et hajtottak vég­re, 8 halálraítélt pedig kegyel­met kapott a Nemzeti Főtanács­tól, illetve az állaínfőtől. HALÁLRA ÍTÉLTÉK A KUN- MADARASI POGROM HÁROM FELBUJTÓJÁT BUDAPEST — Meghozta az ítéletet a népbiróság ötös taná­csa a kunmadarasi pogrom fel­bujtóinak és tetteiseinek bűn­ügyében. A külön-biróság a há­rom felbujtót: Tóth Zsigmon­dot, Takács Gergelyt és Nagy Jánost kötéláltali halálra Ítélte, mig a negyedrendű vádlottat, Kálmán Balázst életfogytiglani kényszermunkával. Földv á r i Sándornét, Kábái Tóth Esztert életfogytiglani kényszermunká­val és Fodor Ferencet ugyan­csak életfogytiglani kényszer- munkával sújtotta. Vona Józse­fet 15 évi, Szarka Imrét pedig 12 évi kényszermunkára Ítélték. A többi vádlott 2—10 évi kény­szermunkát, illetve fegyházbün­tetést kapott. Gödöllő községben olyan ijesz­tő méreteket öltött a tolvajok garázdálkodása, hogy az ottani Nemzeti Bizottság elhatározta: táblát akaszt a tolvajok nyaká­ba és megszégyenítő felirattal kell végigmenniök a község ut­cáin, hogy igy elejét vegyék a további lopásoknak. A “premier” meg is történt most vasárnap s három frissen elfogott tolvajt vezetett “regge­li sétára” a gödöllői rend őre. A község lakossága jólesően de­rült a furcsa látványon: három férfi — közöttük egy bőgő sihe- der — lépegetett diszkisérettel, vállukról elől is, hátul is tábla lógott a következő szöveggel: Krumplit loptam! Ezzel megká­rosítottam a proletárokat. Miután ki-ki megszemlélte őket, a rendőrség fogdájába ki­sérték, hogy megérdemelt bün­tetésüket leüljék. Ha valakinek esetleg a nézők közül valaha is kisértése lett volna a lopásra, a szégyenteljes felvonulás láttá­ra bizonyára örökre lemond ter­véről. Viszont tnit szólnak a kipelen- gérezéshez a delinkvensek ? — Kérem, azért a kis krump­liér vannak úgy odáig? Hát ol­vastam, hogy abban sok C-vita- min van, meg mi a fene, hát gondoltam, az nekem se fog ár­tani. Áztat a kis hiányzó vita­mint inyekciókba is beveheti a “tulaj”, azért nem kellene pár- tedlit akasztani az ember nya­kába. Gyermekkoromba sem na­gyon kedveltem . . . A kamasz még mindig sir. — Én nem is akartam lopni — szipogja —, csak éppen arra mentem a burgonyaföldek mel­lett, s ha már ott voltam gon­doltam, kár lenne munka nélkül csak sétálgatni, inkább dolgo­zom egy kicsit. Az erős munka­szeretetem az oka, én igazán nem akartam lopni. De hát csak nem hagyhattam ott, amit saját magam erejével szedtem ki? A harmadik szereplő válasza rövid és visszautasító: — Utálom, ha az emberek kritizálnak! Mindhárom tolvaj többszörö­sen büntetett, visszaeső bűnös. Bihari Klára (Világosság)

Next

/
Oldalképek
Tartalom