Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-03-30 / 1417. szám
1946. március 30 BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN--------------------------(gb) ROVATA---------------------------latvilág is. Lehet, hogy a sarkvidékeken narancsfák nölnének, de ugyanakkor a hűvösebb éghajlatot kívánó növények, mint például a búza, krumpli és sok más minden eltűnnének a földről, mint ahogyan eltűnt már sok ezer történelemelőtti növény és állatfaj. Nos, mindezeket gondosan átgondolva a leghatározottabban ellene vagyok, hogy az atombombákat a tizcentes üzletekben árusítsák és a gyerekek kísérletezzenek vele, hogy vájjon milyen nagyot pukkan?! Mert nem lehet ám tudni, egyszer csak valóban nagyot pukkan és aztán ha gőzzé változtunk, még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy UGYE MEGMONDOTTAM?! JEGYEZD MEG .......... Ajánlja: St. Visi,. .. CSAK LASSAN AZZAL A BOMBÁVAL A múlt év julius 16-ika óta, amikor az első atombombát felrobbantották New Mexico állam Los Alamos nevű városka közelében, egyre folynak a találgatások, hogy mit lehet csinálni az atombombával. A két japán városra ledobott atombombák után általános volt az a hit, hogy ha megtalálják a módját olyan elem atomjának a felrobbantásához, amelyből nagyon sok van a földön, mint például a vas, szén, __ hidrogén vagy a köveket alkotó szilikum, akkor olyan nagy bombát lehet csinálni, amely esetleg az egész földet szétrobbantaná. Mint ismeretes, az utón szétrobbanásának a lényege az atommag szétesése, amit a tudósok a “fission” szóval jeleznek. Az atombombánál midőn az első atomban megindul a fission, az olyan állapotot hoz létre, hogy a környező atomokban is beáll a fission, ami igy folytatódik tovább, — szóval “fission lánc” keletkezik, ami természetesen végtelen nagy sebességgel történik. Az atombombázás utáni időkben egyes szakemberek annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy meg van az eshetősége annak is, hogy midőn egy ilyen fission lánc megindul, nem lehet majd kontrolálni, hanem folyik mindaddig, amig a földön található összes hasonló elem atomjai felrobbannak, ami természetesen nemcsak a föld teljes felrobbanását okozná, hanem any- nyi meleget szabadítana fel, hogy a földön mindenféle anyag gőzzé változna. S. K. Allison, a Chicago Egyetem fizikai tanára, aki szintén egyike volt az atombombán dolgozó tudósoknak, azzal biztat, hogy ilyesmitől egyáltalán nem kell tartanunk s ez a korlátozás nélküli fission csak a laikus emberek képzelő tehetségének szüleménye. “Sem én, sem más olyan fizikus, akinek valami köze van az atombombához, soha sem állítottuk, hogy ilyen lánc-reakció beállhat”, — mondotta a napokban Dr. Allision. MEGVÁLTOZNA A NAPRENDSZER Hát jól van, igy már nyugod- tabban nézek a jövőbe! Ha azonban mégis csak tévedett ez a nagytudásu doktor, s egyszer csak, amikor éppen rá se gondolok, puff! — nagyot pukkan s aztán pillanat alatt gőzzé változom, hát akkor nem ajánlom, hogy ez a doktor ur a szemem elé kerüljön. Mert nem elég ám az, hogy valamennyien lágy-meleg gőzökké változnánk! Nézzük csak. hogy nagyjából mi is történne? Először is a gőzökké vált föld roppant kiterjedne, valószínű, hogy elérné a holdat is. De ugyanakkor megváltozna úgy a haladó és a forgó képessége, mint a vonzó ereje is. Ez a hatás természetesen a Naprendszer többi bolygóival hasonlóan valamilyen ellenhatást váltana ki. Másszóval megváltozna az egész Naprendszer. Igaz, hogy nekünk, gőzzé vált embereknek ez már semmit sem jelentene. Nézzünk tehát valami olyasmit, ami közelebbről érint mindannyiunkat. Az u:óbbi napokban egyesek, a hires Eddie Rickenbacker kapitánnyal az élükön, azt ajánlgatják, hogy a sarkvidéket kellene egy kicsit meg-atombombázni, mert ott jéggel és hóval borított nagy földterületek vannak, amelyek sok szenet, vasat, aranyat, olajat meg ki tudja milyen más természeti kincseket tartalmaznak. Mások viszont az éghajlat enyhítését akarják elérni a sarkvidékek atombombázásával. Azt állítják, hogy ha a sarkvidékek rengetek jégmeny- nyiségét egyszer szétvernék, akkor többet nem is keletkeznének olyan jégterületek és az egész föld lakhatóvá lenne. Ez az elmélet már régi keletű, csupán az atombomba feltalálásáig semmi eshetőség sem volt a kivitelre. Hogy a sarkvidék jégburkolatának szétverése, — ha egyáltalán lehetséges lenne, mit eredményezne, arra vonatkozólag Sir Edgeworth David ausztráliai egyetemi tanár nyújt némi felvilágosítást. Sir David egyike az Antartic jégburkolat legkiválóbb ismerőinek. Szerinte ez a jégburkolat 1,800 láb vastagságú s körülbelül 5 millió négyzetmérföld területet borit be. Ha ezt a rengeteg meny- nyiségü^ jeget egyszerre felolvasztanánk, akkor az összes tengerek vizei emelkednének ötventől száz lábig terjedő magassággal. ALAPOSAN MEGFÜRÖDNÉNK Az első következménye tehát ezen jégréteg hatásos atom- bombázásának az lenne, hogy az egész világ kikötő városainak legnagyobb része viz alá merülne. így például New Yorkban a magasabb fekvésű részeket kivéve az első és a második emelet ablakain folyna ki és be a viz. Long Islandból csak itt-ott állna ki egy-egy magasabb pont. Olyan országok mint például Dánia, Hollandia, stb. egészen viz alá merülnének. Szóval a sarkvidéki jégolvasztás meglehetős meglepetéseket okozna világszerte. Azonban Sir David még másra is figyelmeztet. Szerinte a déli sarkvidék jégburkolata legalább is 10 quadrillió tonna súlyú. Ez okozza a föld tengelyének az elhajlását. A jég fel- olvasztása által ez a súly egyenletesebb elosztást nyerne és ez maga után vonná a földnek uj egyensúlyba való helyezkedését. Ez kétségkívül óriási földrengéssel járna. Igaz, mondja Sir David, hogy ha úgy a déli mint az északi sarkon egyszerre olvasztanák fel a jeget, akkor nem lenne akkora nagy a változás, illetve a föld könnyebben egyensúlyozná magát, de azért még igy is óriási megrázkódtatást okozna. De azonkívül a jégburkolat eltávolítása valóban megváltoztatná az éghajlatot. Visszont az éghajlat megváltozásával változik a növényzet és az álChurchill azt mondta a búcsú beszédében, hogy ne adjanak halasztást Oroszországnak az iraniai kérdésben, mert “pénzel, erővel és lázitó propagandával, törvényes kormányokat meg lehet dönteni.” Az öreg ezt nagyon jól tudja, hiszen sokat gyakorolta Olasz, Görög, Belga és más országokban. Párisból Hoover azonnal a római pápához szaladt. Ugylát- szik, már olyan sok bűne volt feljegyezve Szent Péter táblájára, hogy nem volt hely újabbakra. Ha a pápának meggyón a táblát letörlik és lesz hely újabb bűnök felírására. Vagy csak utasításért ment oda? Legújabban Mukdenből azt jelentik, hogy az ottani gyárakat az oroszok vették át és tartják üzemben, mint orosz tulajdont. Előzőleg meg azt jelentették, hogy az oroszok minden gyárat leszereltek, a gépeket elvitték és a helyiségeket felgyújtották mielőtt kivonultak. Ezt nevezik a hires demokratikus szabad sajtónak. Hazudni; hazudni és még nem is kell félni, hogy rajtacsipik őket. Több ezer éhes hindu lázadásba ment, amikor a szövőipar munkásainak az élelmiszer adagjait levágták az angolok. Erre a jó keresztény civilizáció képviselői, az angolok gázbombákkal verték szét őket, dacára, hogy a gázbombák többe kerülnek, mint a kenyér. Bár a keresztényi tanítás azt mondja, hogy “aki téged kővel dobál, te kenyérrel dobd vissza.” A yaltai egyezmény szerint, melyet most olyan vehemensen vágnak az oroszok fejéhez, az amerikai kormánynak is ki kellett volna a megszálló csapatait vonni Icelandból, hat hónappal az európai háború befejezése után. Ezt mostan ott is tüntetésekkel követelik, melyről itten a szabad sajtóban nem igen tesznek említést, mert az ilyesmit nem muszáj észrevenni, vagy megírni. Portland, Oregon államban, 13 hajó van búzával rakodásban vagy megrakva, melyeket az európai éhezőknek akartak küldeni. De az utolsó órákban a parancsot megváltoztatták és most már a japánoknak küldik. A japánok jó, szófogadó gyerekek, igy kapnak sok búzát, melyet még a saját uraiktól sem kaptak soha. De az európaiak háládatlan lázadók, nem akarják a jó amerikai urakat elfogadni, igy dögöljenek éhen — gondolják az urak és most Hoo- veron keresztül ezt meg is valósíthatják. New Yorkban Churchilltől kérdezték, hogy milyen hatással volt a franciák támadása Franco spanyol diktátor ellen. Erre az öreg róka azt mondta, hogy “az a támadás megerősítette Franco hatalmát”. Ebből azt is következtethetjük, hogy az angol-amerikai cukor, muníció, fegyver és olaj szállítmányok és barátság megyengitik Francot és még csak azért nem bukott meg, mert mostanában a franciák támadják őt és lezárták a határt. Bidault, aki nem is rózsaszínű szocialista, hanem katholi- kus párti, azt a kijelentést tette, hogy “Ha Amerikától nem kapnak nagyobb segélyt, kölcsönt, melyért most Blum itt van, akkor Franciaországnak is az oroszokhoz kell, hogy forduljon. Az ilyen fenyegetéseket polgári életben zsarolásnak, (blackmail) nevezik. De azért sok igazság van benne. És ez nagyon sok más országra is vonatkozik. Az irániai zavarokat három betűs angol szóval lehet megnevezni, “oil”. Oh milyen sok vér folyt már ezen rövid nevű természeti kincsért. 1944-ben az amerikai kormányon keresztül, tehát amikor a teherani egyezmény szerint ilyesmit nem is szabad lett volna csinálni, a Standard, Sinclair amerikai és a Shell angol olaj társulatok tárgyalásokat kezdtek az összes iraniai olaj mezők le- szerződtetésére. A Standard Oil társulat éppen a kaukázusi hegyalján az orosz olajmezőkkel összekötött olajforrásokra kapta az engedélyt, mely szerint a földalatti olajforrások révén, még az oroszoktól is elvonhatták volna az olajat. A Standard Oil főtulajdonosa Rockefeller, akkori külügyminiszter, most az UNO-ban Amerikát képviseli. TALÁN A PÁPA IS ÉHEZIK? RÓMA — Herbert Hoover volt amerikai elnök, akit Truman elnök az UNRRA név alatt működő nemzetközi segély tiszteletbeli elnökévé nevezett ki és aki Európába utazott annak megállapítására, hogy az egyes országoknak mennyi élelemre van szükségük, először is a római pápát látogatta meg. Felmerül tehát a kérdés, hogy vájjon a római pápa, illetőleg a Vatican állam is az éhezők közé tartoznak? Avagy Hoover tiszteletbeli elnök a római pápától nyert információi alapján dönti el, hogy melyik országba mennyi élelmet adjanak?
