Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-03-30 / 1417. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND 1946 MARCH 30 NUMBER 1417 SZÁM Orosz ellenes propaganda az amerikai katonák között AZ AMERIKAI KATONÁKKAL BARÁTKOZÓ NÉMETEK AZ OROSZOK ELLEN IGYEKSZENEK INGERELNI AZ AMERIKAI KATONÁKAT. — AZ AMERIKAI PARANCSNOK RENDELETE. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . (A New York Timesnak Carl L. Sulzberger nevű tudósitója, aki jelenleg Németországban van, azt tapasztalta, hogy az amerikai katonákat a velük fraternizáló németek az oroszok ellen izgatják. Különösen a nőket használják fel az ilyen oroszellenes propaganda terjesztésére. Ennek a propagandának az eredménye már olyan nyilvánvaló lett, hogy az egyik parancsnok rendeletben tiltotta jel a katonákat az oroszokat gyalázó beszédektől. — Szerk.) WUERZBURG, Németország — A németeknek az az igyekezete, hogy a győztes szövetségeseket egymás ellen uszítsák, már nagyon láthatóvá lett. Már eddig is nagyarányú propagandát fejtették ki az amerikai csapatok között, amely azonban aránytalanul megnőtt Winston Churchill azon beszéde óta, amelyben az oroszok elleni fegyverszövetségre szóllitotta fel Amerikát és Angliát. Az ily irányú propaganda meggátlásái’a és ellensúlyozására az itteni csapatok egyik parancsnoka, egy ezredes ,akinek nevét el kell hallgatnunk, rendkívül éles, de őszinte rendeletet adott ki katonáinknak. Ez a rendelet nem csak kihangsúlyozza, hogy az amerikai katonáknak egy percre sem szabad elfelejteniük, hogy az oroszok szövetségeseink, de figyelmeztet arra is, hogy az amerikaiak türelmének egyszer csak vége- szakad, ha a német ‘fraulein”- ek abba nem hagyják az oroszok elleni áskálódást. AMERIKÁT KÉPVISELIK “Tudomásomra adták”, — mondotta az ezredes, — “hogy ezen vidék német lakosságának morálja nagyban emelkedett mióta egy angol politikus Amerikában orosz ellenes beszédet tartott. Ugyancsak tudomásomra adták, hogy ezredem néhány tagja egyetért azon angol politikussal, sőt mi több, ezt el is mondották a német kisasszonyoknak. Kötelességemnek tartom, hogy az ilyesminek véget vessek. Azért adtam ki ezt a rendeletet: “A Szovjet Union az Egyesült Államoknak a szövetségese. Ti, mint amerikai katonák, úgy együttesen mint egyénileg az amerikai kormányt képviselitek itt. Ezért nem tűröm, hogy szövetségeseinket a németek előtt bármily módon is becsméreljétek. Én nem gyűlölöm a németeket. Ezt bizonyítja az is, hogy megengedtem a velük való társadalmi érintkezést .mulatságokon való részt- vételt. De nem felejthetem el, hogy annyi amerikai katonának a sírjára soha nem süthet a nap. Elhult bajtársaitok holttestei ott fekszenek Pearl Har- bortól és Bataaintól az Elba folyóig mindenfelé. Ezért a németek, a náci párt és Hitler machinációi a felelősek. “Ha katholikus vagy, ne feledd el, hogy a náci párt száz és száz apácát és papot pusztított el, ha protestáns vagy, gondolj Niemoller lelkipásztorra. És ha zsidó vagy ... Ne engedd, hogy a német “Fraulein” befolásoljon! Hiszen tudhatod azt, hogy a gyűlölet és a türelmetlenség atmoszférájában nevelték fel őket. Millió és millió orosz katona halt meg, hogy megmentsék a mi bőreinket. Csak gondolj erre, amikor a gyűlölet propagandájával akarnak az oroszok ellen fordítani. NEM AKAR MEGINT HARCOLNI “Vagy talán újból harcolni szeretnél ? Visszakivánod azon régi jó napokat, amikor a rettenetes hidegben, éhesen, szomjasan napokig álltái a posztodon?! Vagy talán újra szeretnél tűz alatt átkelni folyókon? Kiizzaddni pergőtüzet? És ne feledd el, Oroszországban nagy hidegek vannak! “Ha esetleg azt gondolod, hogy én “pinko” (liberális) vagyok, akkor nagyon tévedsz. Politikai felfogásomra nézve a dél konzervatív demokratákhoz tartozom. Az egyik ősőm az amerikai forradalomban esett el. De azért nem felejtettem el, hogy az oroszok most is a mi szövetségeseink. És azonkívül ! kitűnő harcosok. Tudod, hogy a ‘Jerrie” (német) hordákat miként verték vissza! Istenemre mondom, én nem akarok többé harcolni. Gondold meg ezeket a dolgokat, idejében figyelmeztetlek !” Az amerikai napilapok naponként 26 millió példányban jelennek meg, de az angliai napilapok is elérték a naponkénti 42 millió példányszámot. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége, vagy ahogyan most már olyan jól mint UNO ismerjük ,a napokban kezdi meg ülésezését New Yorkban, ahol mint a végleges béke felé mutató útmutatást várnak ettől a gyűléstől. Ha azonban komolyan venné bárki is a nagy újságok hangját, ahogyan az utóbbi napokban kürtőitek, akkor inkább azt kellene gondoljuk, hogy az UNO újabb hadüzenetre ül össze. Ha azonban tudjuk azt, hogy az UNO csak egy külső disz, inkább mondhatjuk, hogy az Egyesült Nemzetek zászlója, melyet a gazdasági érdekek szellője fujdogál jobbra-balra, amelyik oldalról több szusszal bírják, akkor nem kell még egyelőre megijednünk, mert a gazdasági helyzet sehol a világon nem bírna el egy uj háborút. így kifognak egyezni az iráni olajon, ami a fő súrlódás okozója. A legtöbb nemzetnek az a baja, hogy nincs olaja ,az irániaknak az a bajuk, hogy túl sok van. Iránban van a világ leggazdagabb olajforrása, 5-6 billió hordóra vagy még annál is többre becsülik. Az angol és amerikai érdekeltségek bírják a kiakná- zási jogot, amelyből most az oroszok is részt követelnék. Utóvégre még az atombomba előállításához, valamint a használatához is az olaj szükséges. Az oroszok azt mondják, ha már három nagyhatalom vagyunk, osszuk el háromfelé az iráni olajat, persze erre még nem hajlandók az angol és amerikai olaj tröszt fejedelmei. De majd csak adnak belőle valamit az oroszoknak és ha mondjuk csak úgy egy billió hordónyi olajat fognak kapni, akkor is összefognak ölelkezni a tőkés ellenségeikkel és olyan ünnepi dáridót fognak csapni, hogy még a föld is rengeni fog attól. És igy aztán egy időre készen lesz a nemzetközi béke. Ez aztán ismét csak egy újabb bizonyíték, hogy a nemzetek között csak kizárólag gazdasági ellentétek vannak. Mert kik is gondolnának New Yorkban arra', hogy most az utcán sétáló vagy subwayn utazó UNO delegátusokkal háborúba menjenek csak azért, mert török sapkát vagy turbánt viselnek. Na és aztán New Yorkban még az is megtörténhet, hogy a török sapkás UNO küldött mellett üldögélő amerikai szintén török. Szóval itt nem a csodával határos, hogy 50 nemzet képviselői tanácskozásra ülnek össze. Ez a metropolis már rég a nemzetköziség egyik példaké, pe, amit világi értelemben kell kiterjeszteni. Ha aztán ehhez hozzájön majd a gazdasági egyenlőség, kész lesz a világbéke nemzetközi győzelme. Milyen jól esik csak elképzelni is, igy a robogó subwayn szembe ülve a török sapkás küldöttel, hogy bármennyire is igyekeznek mellékvágányra terelni vonatunkat, a végállomás mégis csak a fölszabadult nemzetközi világ lesz. * * * A világesemények nagy hör der ej ében vannak kisebb jelenségek, melyek úgyszólván semmi jelentőséggel sem bírnak, mégis észre kell vegyük. Úgy vagyunk ezzel, mint a trüsszentéssel, rá mondjuk, hogy egészségére. Még nem találkoztunk olyan emberrel, aki mint egyéniségi erényének elismeréséül akarta volna feltüntetni mert trüsszentett. A magyar egyleti élet terén, ahol minden lehetséges, még ilyesmi is előfordulhat. A Verhovay egylet házvételéről van szó, amire csak azt illő mondani, hogy egészségére. Ezzel ez igy el is volna kellően intézve, ha a Verhovay egylet ezt a kis trüsszentési jelenséget hónapok óta nem díszítené, mint a legnagyobb erényt az egyleti téren. Utóvégre a Verhovay egy biztositó egylet és ha az amerikai biztositó egyletek is, égy-egy ház vételénél hasonló lármát csapnának, hát egész biztos, hogy bizonyos körökben megfigyelési jelenség tüneteit látnák abban. Mert egy oly egyletnél, mint a Verhovay, akik hét millió dollár vagyonnal bírnak, a házvétel csak jól jövedelmező, biztos befektetés, különösen ma. Csakhogy a magyar egyleti életben és különösen áll ez a Verhovayra, a vezetőség mindig talál valami bluf- fot, amivel két téglával verhetik a mellüket és azt mondhatják a tagságnak, látjátok kik vagyunk mi, ilyen meg olyan nagy dolgokat csinálunk. Most itt van a házvétel, nem régen pedig ilyen nagy esemény volt az Amerikai Magyar Szövetség részére állandóan kiutalt ezresek, mellyel Horthy propagandát folytattak az amerikai magyarok között. Azelőtt mint valami nagy bősök tündököltet- ték magukat, mert a tagság pénzéből, magyar ÁBC könyveket nyomtattak. Szóval mindig akadt valami, amivel a Verhovay nagyvezérek trüsszentését, hősies cselekedetté varázsolták. De maradjunk csak a házvételnél. Mi kétszer mondanánk, hogy egészségére, annak a Verhovay igazgatónak, aki a felH E f I ^ R Ó N IK A
