Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-03-16 / 1415. szám
X Oldal BÉRMUNKÁS 1946. március 16. Amire nincs törvény A jövő háború fegyvere (a.l.) A nagyon fölmagasztalt magántulajdonra épült kapitalista rendszer a jelenben is teljes egészében nyilvánul meg. Nyíltan megmutatja, hogy teljes ura a mai társadalom irányításának. Karmai között tartja az élet összes javait és csak akkor termeltet, ha kénye-kedve szerint zsákmányolhatja ki a termelő munkásokat és a szétosztás terén pedig a vásárló közönségen hajtja végre profit éhes vágyait. A kapitalista termelési rendszerben a humanizmusnak a legkisebb csirája is hiányzik Amikor saját gazdasági érdekei forog- kockán, úgy tűnik fel, mintha tényleg az emberiségnek jóléte érdekelné, pedig korántsem, csak mindig saját osztályéredekeinek biztosítása. Ma mindenki tudja és nyíltan beszélnek arról, hogy az amerikai kapitalisták szabotálják a termelést. Még pedig úgy, hogy bármennyire is szüksége van a vásárló közönségnek akár élelemre, ruházatra, vagy éppen lakóhelyre, azzal ők egyáltalán nem törődnek mindaddig, amig az állami gépezet teljesen szabadjára nem engedi őket, a profitéhes vágyaik kielégítésére. A háború időtartama alatt sokkal könnyebben lehetett bármit beszerezni, mint ma. Rendkívüli háborús törvények előírták, hogy mindenből mennyit kötelesek termeltetni, ha nem is szívesen, de a kényszer hatása alatt termeltettek, mert ellenkező esetben nem kaptak nyersanyagokat. Akkor a legtöbb kapitalista vállalat azon siránkozott, hogy nem kapnak elegendő termelő munkást. Most azonban a fentiek, nem lehetnek az okok, mert már több mint 8 millió katona leszerelt ebben az országban, akik a legjobb igyekezettel sem képesek sem ruhaneműt, sem pedig lakhelyet találni. A háború tartama alatt volt idő katonai bara- kok építésére, a katonaruhák készítése mellett, volt idő a civilek részére is termelni. Volt elegendő nyersanyag és munkaerő hatalmas ipartelepek éptésére amelyekben éjjel, nappal folyt a munka, háborús anyagokat, hatalmas hadi és teherhajókat készítettek. Ezrével épültek a távoleső ipartelepek közelében az az úgynevezett ideiglenes munkás házak. Hogyan lehetett ezeket mind megvalósítani a háború alatt? Úgy, hogy a kormány az eladott hadikölcsönökből korlátlan profitot biztosított az iparvállalatoknak. Most, hogy ezeknek a hadikölcsönöknek a legnagyobb része az iparvállalatok pénztárába vándorolt vissza, nekik most nem fontos, hogy a népek szükségleteinek kielégítésére ipartelepeiket üzembe tartsák mindaddig, amig minden kormány beavatkozás nélkül szabadon nem garázdálkodhatnak a vásárló közönség kifosztására. Mivel a mai rendszernek a magántulajdon és az azzal járó profit képezi tényleges alapját, ennél az okoknál fogva senki fiának nincsen joga ahoz, hogy a raktárakban felhalmozott árukat lefoglalja és áruba bocsássa, még akkor sem, ha a népek legtöbbje kénytelen nagyon sok igen fontos élelmi és ruházati szükségletet nélkülözni. Hiszen szörnyűséges valami az a mai rendszer urainak szempontjából, ha az éhező néptömegek a kényszerhatása alatt megrohanják és esetleg kifosszák a felhalmozott élelmiszer raktárakat, ami manapság nem megy ritkaság számba. Indiában az éhség pusztítja a népek ezreit. Ez a helyzet Kínában is, de nem csak az ázsiai népmilliók éheznek és lázonganak, éppen most jönnek a hírek Olaszországból, hogy az éhező nép lázad. Nem is talán azért, mert éppen nem volna elegendő élelmiszer. A fekete piacon mindenből van elég. Sohasem hallottunk még arról, hogy a mai rendszert uraló kiváltságos néposztály éhezik és nélkülözik. Természetesen ez a jelenlegi nagyon kitűnő társadalmi rendszer, amelyben az éhezők elől bezárják az élelmiszer raktárakat csak azért, mert a mai társadalmi rend nem a humanizmusra, hanem a profitra épült. A mostan befejeződött háború azt mondják a “demokráciáért” folytatódott. Vájjon milyen demokrácia az, ahol az emberek millióit hagyják éhenpusztulni. Magában ebben az országban az élelmiszer raktárak fölvannak halmozva élelmiszerekkel. Azt mondják vajhiány van, talán azért mert a tehenek sztrájkolnak? Oh nem, a profitéhes kapitalizmus nem elégszik meg a vajnak megszabott árával és igy a legjobb rendszernek dicsőített országban is csak azok jutnak nagyon sok szükséges háztartási dolgokhoz, akik a fekete piacon hajlandók magas árakat fizetni. Vájjon miért nem élhetnének az emberek az egész földtekén jólétben és boldogságban, amikor mindenből van bőségesen. Csak arra nincsen sem törvény, sem semilyen lehetőség addig, amig a profitra alapozott magántulajdon rendszere létezn fog, hogy a termelt társadalmi javakat az összemberiség egyformán élvezze. Akik azt vallják és tanítják, hogy az emberi társadalomban minden egyénnek egyformán teljes joga van az élet javaihoz, azokat a mai társadalom urai igyekeznek tüzzel-vassal pusztítani, mert nekik a törvényük és társadalmi összetételük a magánvagyon és az azzal járó kizsákmányolásra van alapozva. SZAKÉRTŐK ÁLLÍTÁSA SZERINT 12,000 MÉRFÖLD TÁVOLSÁGBÓL LEHET SZÉTBOMBÁZNI A VÁROSOKAT. NEW YORK — A “Society for Automotive Engineers” egyesület new yorki gyűlésén részletesen ismertették azon újabb fegyvereket,, amelyek a következő háborút még az atombomba nélkül is olyan borzalmassá és pusztítóvá tennék, hogy a most befejezett glóbális háború csak a szelíd csatározássá sülyedne a következő világháborúhoz hasonlítva. Robert A. Cole, a Wright Aeronautical Corporaton egyik tisztviselője, elmondotta, hogy a németek által kitalált úgynevezett “rocket” repülőgépeket az amerikaiak a háború befejezte óta nagyban tökéletesítették. A további kutatásokra olyan kísérleti állomásaink vannak, — mondotta Cole, hogy egyetlen nemzet sem tehet túl rajtunk. Magát a rocket lövegeket, amiket a németek V-2 bombáknak neveztek, John A. O’Mara ezredes ismertette. O’Mara szerint ezen bombákat a németek 1937-ben találták fel s fejlesztették tovább bizonyos Dr. Alexander Lippisch vezetése alatt. A németek már meglehetősen nagy tökélyre fejlesztették ezt a löveget, hiszen kétszáz mérföld távolságról közel fele a lövegeknek eltalálta a célt. O’Mara, aki most tért vissza Németországból, elmondotta, hogy a németek 4,300 V-2 bombát lőttek ki, amelyekből több mint 2,000 érte el az angol partokat és körülbelül 1,300 esett London városra, — vagyis a célpontra. A legtöbb ilyen lö- veg 200 mérföld távolságot tett meg, de akadt olyan, amely elérte a 240 mérföld távolságot is. A levegőbe auto-truckra szerelt talapzatról engedték. Az ilyen talapzat felállítása félóránál kevesebb időt vesz igénybe. A “buzz bomba” a kilövés után óránkénti 3,600 mérföld sebességgel halad, tehát mintegy ötször sebesebben, mint a hang. Miután eléri a 40-50 mérföld magasságot, csaknem merőlegesen esik lefelé. A földet 2,800 mérföld sebességgel éri el. A nagy sebesség következtében a levegő súrlódás oly nagy, hogy a külső burok felületén a hőmérséklet eléri az 1,100 (F.) fokot. Azonban mi már ezt messze túlhaladtuk, — mondotta O’Mara ezredes, — mert úgy az irányításban, mint a lövő távolságban nagy javítást eszközöltünk. Az ezredes azt állítja, hogy már a közel jövőben az ilyen “buz-bombákkal” meglehetős pontossággal lehet szétrombolni a 12,000 mérföldnyire fekvő ellenséges városokat. KÉNYSZERMUNKÁRA FOGOTT JAPÁN HADIFOG- . LYOK MUKDEN — A United Press levelezőjének hire szerint az oroszok 100,000-n felüli japán hadifoglyot szállítottak Szibériába, Chita városba, ahol kényszermunkára fogták őket. Chita a háború alatt nagy ipari központtá épült. A japán hadifoglyokat uj lakóházak és gyárépületek építésénél alkalmazzák. Az olaszországi első szabad választásokat egészen “elmosta” a 3 napos szakadó eső. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldök 15 dollár és ötven centről szóló money- ordert, részben előfizetésre, a naptárakért és felülfizetésre. A Bérmunkás naptára az idén nagyon jó. Mindazon munkástársak, akik hozzájárultak az előállításához, kiérdemelték az elismerésünket. D. Rosenthal Philadelphia, Pa. Tisztelt Munkástársak: Soraimmal mellékelten küldök három dollárt az előfizetésem megújítására és a naptárért. Anyagi viszonyaim nem engedik meg, hogy valóban a megérdemelt árat küldj em, mert úgy az újság, mint a naptár többet érnek. L. Leleszi. Flemington, N.J. Tisztelt Geréb munkástárs: Végre megkaptam a naptárt, amelyet a részemre küldött. (Az előző ugylátszik elveszett a postán.) A naptár olvasása nagyon lefoglalt, mert mondhatom, hogy tényleg olyan jó, mint mondották. Minden évben jobb és jobb és igy mindenki meg van vele elégedve, amit láthatnak abból is, hogy milyen nagy mértékben érdeklődnek iránta a munkások. Azért kérek még 10 darabot, amelynek árát mellékelten küldöm. Gross Antal Trenton, N.J. Tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldök öt dollárt négyet előfizetésre egy dollárt pedig a naptárért. Úgy a naptárral mint a lappal nagyon meg vagyok elégedve. George Soos Union, N.J. ^,'ÍT ^ "Szervezés" — "Nevelés" — 77Felszabadulás77 W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W
