Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-01-05 / 1405. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. január 5. Magas munkabérek és a prosperitás A KÖZJÓLÉT EMELÉSÉNEK ELENGEDHETETLEN FELTÉ­TELE A MAGAS MUNKABÉREK — MONDTA EGY SZENÁ­TOR. — JAMES M. TUNNEL U.S. SZENÁTOR ÉRVELÉSE A MAGAS MUNKABÉREK MELLETT. Dacára annak, hogy. jelenleg viszály dúl az ipari munkások és a munkáltatók között s hogy mindkét oldalról azt halljuk, hogy a másik tábor “méltánytalan és elfogult”, biztos, hogy min­den amerikainak leghőbb vágya, hogy Amerika jövője biztos és virágzó legven. Ha azonban azokat a bűvös gitségével eme hő vágyunkat megvalósíthatjuk, akkor kike­rülhetetlenül szembe kell néz­nünk a zavaros helyzet leg­főbb problémájával, azzal a kérdéssel, hogy vájjon emel­hetjük-e azonnal a munkabére­ket, s hogy az iparvállalatok magukra vehetik-e a béreme­lést? Végeredményben akár­mennyire egyekeznek is egye­sek e problémát egyéb problé­mákkal összezavarni, ennek az alapvető problémának megoldá­sa nélkül a prosperitás meg nem valósítható. Abban majdnem mindenki megegyezik, hogy a munkabé­rek emelése szükséges. A kor­mány által kiadott jelentések, — mint ahogyan ez Truman el­nöknek a munkabérekre vonat­kozó beszédéből is kitűnt — igazolják a munkásoknak azon állítását, hogy a túlórázás meg­szüntetése, az egyes munkások- alacsonyabbrendü munkára va­ló utalása, valamint a munka- nélküliség óriási módon lecsök­kentette a nemzet jövedelmét, amelyből az a gyártott és ter­melt árukat kell, hogy fizesse. Még a legszükkeblübb munka­adók is hajlandók volnának mintegy tiz percentig menő béremelést megadni. CSÖKKENT A VÁSÁRLÓ ERŐ eszközöket keressük, melyek se­y-— -------------------------------------------------------------------------------------------­nagynak kell lennie ahoz, hogy pótolja a nemzeti jövedelemben beállott hiányt. Az utóbbi a Ke­reskedelmi Minisztérium becs­lése szerint az év végéig 35 mil­liárd, vagyis harmincöt ezer millió dollárra fog rúgni. Ez más szóval annyit jelent, hogy harmincötezer millióval fog csökkenni a nemzet vásárló ereje. Fel tudjuk-e fogni, hogy mit jelent az, amikor ilyen óri­ási összeg kikapcsolódik a nem­zet gazdasági életéből. Fel tud­juk-e fogni, hogy mennyi élel­miszert, gépet, gépkocsit és na­gyon sok más árucikket vásá­rolhatnánk ezért a pénzért? A munkás jövedelmének ál­landó volta, az amerikai nép vásárló erejének biztosítása, biztos munkaalkalom, rendes étel és tisztességes ruházkodás mindenki számára az amerikai prosperitás alapvető feltétele. Ennek dacára is az amerikai nagyiparosok makacsul vissza­utasítják annak a gondolatát, hogy a munkabéreket kellő arányban emeljék. Vájjon iga­zolj ák-e a tények a nagyiparo­sok azon állítását, hogy válla­lataik nem bírják el a munká­sok követeléseinek teljesítését s hogy minden nagyarányú béremelés kikerülhetetlenül az árak emelését vonná maga után? Ha azt akarjuk, hogy legyőz­zük a munkanélküliség veszé­lyét és hogy Amerika annyit termeljen, amennyire csak ké­pes, ha azt akarjuk, hogy a népnek módjában álljon élvezni a győzelem gyümölcsét ,akkor a munkabéremelésnek elég tálán csiripelése is ébren tart. Lassan múlik az idő. Kemény a sziklapárna. Töri a dereka­mat ,a bordámat. Jobbra-balra fordulok és erőltetem az alvást. Kacagó bagoly röppen el az er­dő fölött. Riasztó a hangja . . . Elszédülök . . . Beleesem az édes-szagos mély álomba. Alszom az erdőn. * Hajnalban, a harmatban für­dőit madarak gyönyörű éneke ébreszt. Az erdő hajnali szim­fóniája. Csattog, harsog apró kicsi szája és nincs az az em­beri hang, ami szebben, termé­szetesebben tudna elbájolni. Sehol egy zavaró hang. Egyön­tetű, művészien elragadó az er­dő éneke . . . Baltacsőrével belevág a har­kály a féregbujta törzsbe és si­Ha a munkabérekkel együtt az árakat is emelnénk, akkor a béremelés semmit sem érne. A bértöbbletért a munkások nem Vehetnének több árut, hanem legfeljebb csak a béremelés előtti életnívót tarthatnák fen. így nem alapozhatjuk meg az etve kúszik föl-le. Fülemile varázséneke üti meg a fülemet, lnne is, onnan is ének. Dalol az erdő mámoritóan, szépen ... A társam hangtalanul, na­gyokat nyújtózkodva készülő­dik. Lemegyünk a patakhoz. Mire leérünk, a nap már maga­san és szélesen szórja sugara­it. Szitakötő lebben a viz fölött kecsesen. A patak tiszta vizé­ben apró halak ficánkodnak. Már benne is vagyunk. Mi­lyen jó a nagy csöndességben, az erdő mély völgyében. Fürde­ni a patakban . . . Hajnalban, az erdő mély völgyében . . . * Délben érünk vissza, ahon­nan kiindultunk. Ismét embert látunk. Minden élő legfélelme­tesebb vadját ... amerikai nemzetgazdaságot. A vállalatok nyereségét nem az védi meg, vagy növeli, hogy az árakat növeljük, hanem ha a nemzet vásárlóerejét emeljük többek között a munkabérek emelésével. IPARI PANGÁSHOZ VEZET A számok olvasása unalmas, de néha igen fontos és érdekes dolgokat tárnak fel a számok. Ha elővesszük az első világhá­ború utáni évek statisztikáját, akkor azt találjuk, hogy igen helytelen közgazdasági elveket követtünk, amelyeknek drágán fizettük meg az árát. Ugylát- szik, mintha most, a második világháború után ugyanezek a jelenségek megismétlődnének. Az 1924-től 1929-ig terjedő idő­ben a munkabérek úgyszólván állandóak voltak, kivéve egyes gyárakban egy ötpercentes munkabéremelést, Az előbb em­lített öt esztendő alatt a gyá­rosok termelése 25 százalékkal emelkedett, úgy hogy 1929-ben négy munkás végezte azt, ami­hez 1924-ben még öt munkás kellett. A tatisztika azt is mu­tatja, hogy ugyanekkor az ipar- vállalatok nyeresége 72 száza­lékkal emelkedett. Egyetlen felnőtt amerikai sem fogja elfelejteni ennek a bérpolitikának következménye­it és különösen nem az ameri­kai munkások, akik annyit szenvedtek e bérpolitika miatt. Beállott az 1930-as évek gaz­dasági válsága. Mig egyesek hatalmas nyereségre tettek szert, addig a nemzet zöme, a dolgozók még a legszüksége­sebb árucikkeket sem voltak képesek megvásárolni. Most 1945-ben vagyunk. Az ember azt hinné, hogy tanul­tunk a múlt keserű tapasztala­taiból. Vájjon tényleg igy van- e? Vegyük elő megint a szá­mokat. A háborús bérpótlékok, melyek megnövelték a munká­sok keresetét, már nem létez­nek. A munkások termelőké­pessége ismét huszonöt száza­lékkal emelkedett. A kereske­delmi vállalatok jövedelme 1939-től 1944-ig az adók levo­nása nélkül 365 százalékkal emelkedett, mig az iparvállala­tok haszna 370 százalékra rú­gott. Az amerikai vállalkozók összes jövedelme az adó levo­nása nélkül a háború alatt 84.7 milliárd dollárra rúgott. Ebből az összegből le kell vonni az adókat, de még akkor is óriási módon megnövekedett a válla­latok tőkéje. Az adók levonása után ugyanis az iparvállalatok tiszta haszna átlag évi öt milli­árd dollárra rúgott, vagyis két és félszer nagyobb volt a há­borús évek alatt az iparvállala­tok haszna, mint a háború előt­ti években s 1945-re és 1946-ra évi hat millió nyereségre szá­mítanak. MAGAS MUNKABÉREK HOZZÁK A PROSPERITÁST összegezve a dolgokat, a “Securities and Exchange Com- l mission”, vagyis a részvény és i tőzsdebizottság véleménye sze­rint az Egyesült Államokban működő részvénytársaságok, a bankok és biztositó társaságok kivételével, 1945 végén össze­sen körülbelül 50 milliárd dol­lár értékű tőkével fognak dol­gozni. Éhez még hozzájárulnak a Kongresszus által megszava­zott adóengedmények következ­tében felszabadult újabb milli- árdok. Az ipari téren felmerült vi­szályt ma még el lehet simíta­ni. Előre mehetünk ama bőség korszaka felé, melynek megva­lósítása csak tőlünk függ. Ez a korszak azonban mindaddig nem fog valóra válni, amig Amerika nagyvállalkozói rá nem jönnek, hogy az ország prosperitáshoz nélkülözhetet­len a magas bérek megte­remtése. TÖBB PLASZTIK ÁRU ESEDÉKES AUSTIN, Texas — Az álla­mi egyetem égyik vegyésze, Dr. E. P. Schoch jelenti, hogy hosszas kísérletezés után vég­re rájöttek egy uj eljárásra, amellyel a természetes földgáz­ból kitudják vonni a plasztik anyag legfontosabb alkotó ré­szét, az acetilént és a trylent. Ennél az uj eljárásnál a ter­mészetes gázokat nagy feszült­ségű villamos áramnak teszik ki, amely elősegíti a gázból i “carbon black” nevű anyag ki­vonását. A régi eljárásnál 1000 köbláb gázból csak másfél font “carbon black” anyagot nyer­tek, amig az uj eljárással ki­lenc fontot vesznek ki ugyana­zon mennyiségű gázból. így ez az eljárás nagyban fogja emel­ni a plasztikból készült árucik­kek mennyiségét. tDr. Schoch állítása szerint ez az uj eljárás a texasi gázforrásoknak évi 80 millió dollár hasznot jelent. NEM KELL MAGÁNISKOLA LONDON — A Szovjet csa­patok által okupált német terü­leteken eltiltották az összes magániskolákat. Magániskolák­nak vették az egyházi 'felekeze­tek által fentartott intézeteket is. GAZDAGABBAK LETTÜNK? CHICAGO, ILL. — A Fede­ration of Tax Administrators jelentése szerint *1944-ben az Egyesült Államokban a “per capita” (minden főre eső) be­vétel majdnem megkétszerező­dött 1940. óta, amikor csak 575 dollárt ért el. Államok szerint a legalacso­nyabb “per capita” jövedelmet, 528 dollárt Mississippi állam jelentette, amig a legmagasabb, 1,519 dollár, New York államra esett. Tizenöt állam az átlagos kereseten felül, a többi államok pedig az átlagoson alul jelen­tettek. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? ^ "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Yf ® W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W

Next

/
Oldalképek
Tartalom