Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-01-05 / 1405. szám

1946. január 5. BÉRMUNKÁS; 5 oldal Társadalmi átformálódás előtt vagyunk Az emberiség történetében minden korszaknak, minden egymást követő rendszernek, megvoltak a feladatai, amiket meg kellett oldaniok. Lépésről lépésre egy bizonyos hivatást kellett betölteniők az emberi­ség fejlődésének a fokozatán. Ezen rendszerek rendesen úgy váltották fel egymást, amint azt a fejlődés megkívánta. Amint az egyik elvégezte fela­datát, betöltötte hivatását, a fejlődés megkövetelte, hogy egy újnak adja át a helyét, mert máskülönben már kárára volt az emberiségnek. De mivel a hatalmon levők maradiak vol­tak és görcsösen ragaszkodtak az elavult rendszerükhöz, igy az átváltozás mindig hosszú időt vett igénybe és elkesere­dett harc folyt a föltörekvő uj rend hívei és a régihez ragasz­kodók között, ezen harcok ter­mészetesen késleltették az uj rendszer megvalósulását, mert a régi már nem volt megfelelő a kornak, végtelen szenvedést zúdított az emberiségre. Hosszú volna ezen rendszere­ket sorrendben ismertetni és leírni azon okokat is, amelyek végre is bukásukat okozták. Csak röviden ezen rendszerről néhány szót, amelyben most élünk .amelyet tőkés vagy nem­zetközi nyelven kapitalista rendszer néven ismerünk. Ezen rendszer miután felvál­totta a megelőző feudalista rendszert, nagy küzdelem után óriási feladatot oldott meg az emberiség részére, a fejlődés fokán. Gyorsította a termelés problémáját, a lassú, kézzel va­ló termelés helyébe, a gyors, géptermelést fejlesztette ki ar­ra a fokra, ogy az emberiség a több- évezredes küzdelem után először jutott azon magaslatra, hogy a modern gépek segítsé­gével kevés munkaerő hozzáa­dásával oly bőségesen tudja előállítani az emberiség részé­re szükséges dolgokat, élelmi­szert, ruhát, lakást, hogy min­denki élhetne jólétijén, boldog­ságban. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, valóságos mennyor­szágot lehetne a földre vará­zsolni. ha ezen rendszert, amely hivatását betötötte, a régiség leltárába helyeznénk és helyébe felállítanánk az újat, amely kell, hogy ezt kövesse, ha az emberiség létezni akar, úgy mint ember. Az ipari köztársa­ságot, vagyis szocializmust. A gépipar kifejlődésével egy­úttal kitermelődött a nincstele­nek, a proletárok osztálya is. Ezen bérmunkások feladata, hogy megdöntsék ezen már hi­vatását betöltött rendszert, mert ez már csak szenvedést és pusztítást jelent számára azon oknál fogva, hogy a termelési eszközök egy néhány kiváltágos tulajdonában vannak, akik az­tán azokkal profitra termeltet­nek. A profit utáni hajhászás közben egyes tőkés csoportok .érdekei összeütköznek a másik csoportéval a világpiacon, ami­nek következményei a véres há­borúk. így tehát a munkások nem csak megvannak rabolva az általuk termelt javaktól, de még le is mészárolják egymást az uralkodó osztály profitja ér­dekében. Ezen háborúk mindig borzal­masabbak lesznek, mert a tech­nika csodás fejlődése nem csak a termelő .eszközöket fejlesztet­te ki, hanem a gyilkoló, rombo­ló szerszámokat is, sőt egyes időszakokban minden tudomány ezen célra van mozgósítva. Az eredmény most volt be­mutatva a második világhábo­rúban és oly rettenetes volt, hogy hatása alatt a harcoló fe­lek valóságban kivetkőztek em­beri mivoltukból és még vadál­latokat is felülmúló szörnyek­ké változtak, mert csak igy tör­ténhettek meg azon dolgok, amelyek a civilizációt lerántot­ták azon magaslatról, amelyre évtizedeken keresztül felkapasz­kodott, a barlanglakó színvona­lára, vagy azon is alul. Ezen vérlázitó eseményekről sokat hallottunk, most is hallunk és még ezután is sokáig hallani fogunk, tehát nem erről aka­rok írni. Tekintsük ezen világ­tragédiát egyelőre befejezett­nek amennyiben lehet, de nem egészében, mert az utókövet­kezményei ólomsullyal nehezed­nek az emberiségre, meg van szédülve, úgy érzi magát, mint az az ember, aki igen rossz italtól rúgott be éjjel és ráa­dásul még a korcsmából is ki­dobták, hogy érezheti ez ma­gát másnap reggel ? Mennyi időbe télig, mig visszanyeri ép tiszta fejét, gondolkozását ? Pedig most, tisztánlátásra, éles gondolkozásra volna szükség, mert amint a régi, úgy ezen rendszernek a haszonélvezői is görcsösen ragaszkodnak hatal­mukhoz. és mit látunk? A há­ború utáni elzüllőttség még a tőkéseket és azok uszályhordo­zóit is gondolkodóba ejti, sze­retnék a “rendes” kerékvágás­ba terelni a dolgok menetét vi­lágszerte, de hát az emberiség nem olyan viszonyokba került, hogy ez sikerülne nekik. Megrettennek a bűnözések rohamos terjedésétől. Még itt Amerikában is, amely pedig nem érezte direkt a háború sú­lyát, rohamosan szaporodik a bűntények száma, amint több városból jelentik. Különösen a nők elleni merényletek száma 1 nagy mindenütt. Kansas City, a gyilkosságok terén vezet. Syracuse, N. Y. 57 percent emelkedést jelent a rablások te­rén. Detroit 20 percent. Cleve­land 23.5 percentet. Los Ange­les 25 percentet jelentenek és úgyszintén a déli államok is hasonlóképen jelentenek. Nash­ville rendőrfőnöke azt mondot­ta, hogy ugylátszik a nép az eszét veszíti. Ez csak egynéhány a sokból, de ez mutatja, hogy ezek az emberek nem a helyes utón próbálják megoldani a helyze­tüket. De nézzünk át Európá­ba, ahol a helyzet százszorta rosszabb. Egy rádió kommentá­tor, amikor az európai helyze­tet analizálta azt mondta, hogy bármilyen óriási az a pusztítás amelyet a háború okozott az anyagiakban, de sokkalta na­gyobb az a rombolás, melyet a morális oldalon végzett, ami­lyen erkölcsi színvonalon ver­gődik ma az emberiség, hosszú idő múlva fog csak belőle ki­gyógyulni. Igazolásul a sok kö­zül említsük meg csak Berlin városát, hogy hova tud sülyed- ni az emberiség. Egy amerikai gyógyászati tiszt azt jelenti, hogy az ott levő szövetséges hatóságoknak a világ legna­gyobb morális problémájával kell megküzdeni, akik megpró­bálják kiemelni a mocsárból az elzüllött nőket. Szerinte utol­só pár hétig azon nők és fiatal leányok, akiket letartóztattak és megvizsgáltak, 50 percent­ben ragályos nemi betegségek­kel voltak megtámadva, ezt si­került kötelező gyógykezelés által az utóbbi időben 25 per­centre redukálni. Hetenként körülbelül 2500 ilyen nőt tar­tóztatnak le. A rossz visel­kedésű nők számát körülbelül 250.000-re . teszik, ezek közül vagy 60.000 a hivatásos pros­tituáltak osztályában van. Ha egy kicsit hosszú lesz is, úgy hiszem nem lesz érdektelen, ha a jelentés egy részét szószerint idézzük: “Ezen számokon maguk a németek is megrémülnek, ezen számok még egy erkölcsi letö­résnél is többet bizonyítanak, valóságos káoszt, amelyhez több dolog közreműködik, hogy jól megértsük, először is em­lékeznünk kell arra, hogy a ná­cik szorgalmazták az erkölcste­lenséget, amikor a születések számát akarták emelni. És most itt van egy legyőzött va­ros 3 millió lakossal, megszáll­va négy nemzet hadseregével. Ezen városon a menekülők ez­rei vonulnak keresztül, sok el­veszett gyermeket hagyva ma­guk után. Egy város, ahol ke­vés az élelmiszer és lakás, egy város, amelyben sok ezer nő elveszítette férjét halál és be­börtönzés által. És mindenek fölött egy lesújtott város, ahol a legtöbb német lánynak a tu- lajdonképeni élete megállott és hogy egy cigarettát kapjon, vagy egy darab cukorkát, vagy hogy bejuthasson egy táncte­rembe, éjjeli mulatóba, csakis egy szövetséges katonán ke­resztül érheti el. így tehát a lányok a szövetséges katonák klubjai, mozijai és más csopor- tosulási helyeik körül ácsorog- nak és ezen helyeken van a leg­több razzia. Berlinban még a város eleste előtt, legális pros­titúció volt, amikor a vörös hadsereg bevonult, 18.000 ilyen nőt zártak le, azonkívül volt 25.000 titkos és 30.000 bordély- házakban. Az amerikaiak által megszállt városnegyedben egy hét alatt, 817 lány kapott orvo­si vizsgálatot, amikor le lettek tartóztatva — Írja továbbá a jelentés és ugyanott sokat ke­zelés alá vesznek az amerikai szektorban 1800 ágy van ezen célra felállítva. Elképzelhető, hogy hogyan fog ezek után kinézni a követ­kező generáció, milyen lesz a superman. A többi háború által sújtott országokban hasonló viszonyok uralkodnak (Berlint csak példának idéztem), bizo­nyítva azt, hogy amikor már egy rendszer megérett a pusz­tulásra, de még mindig hatal­mon van, csak szenvedést és pusztítást jelent az emberiség­re. Ismét azt kell látnunk, hogy a mai rendszer már betöltötte hivatását, megoldotta a terme­lés problémáját, a helyét már I el kellett volna foglalni az uj ! rendszernek, amely hivatva van megoldani a szétosztás problé- jnáját. A rendszerek változá­sánál folyó harcok mutatják, hogy mindegek dacára a fejlő­dés folyamatát nem lehet meg­állítani semmiféle erőszakkal, de ellenben lehet hátráltatni, késleltetni és ezt hangsúlyoz­zuk, mert éppen most vannak rá döntő bizonyítékok. Amikor a társadalmi forra­dalom esedékes és az nem tör­ténik meg, akkor az uralkodó osztály nem adja fel hatalmát, hogy utat engedjen a haladás­nak, hanem tovább akar ural­kodni, ha már ügy nem tud mint eddig szokot, a reakciót állítja szolgálatába, igy indult romboló útjára a kapitalizmus torzszülötte a nácizmus, fasiz­mus, mindent lesújtva, legázol­va ami a fejlődést szolgálná. Nem csak a forradalmi gondol­kozást! egyéneket gyilkolták le ezerszámra azon országokban, ahol ezen uj tőkés alakulatok garázdálkodtak, hanem a libe­rális gondolkozásu és emberi érzéssel rendelkezőket is. A munkásosztály nem volt készen a kellő időben, igy történhetett meg, hogy mig egyik oldalon azt látjuk, hogy megvannak a modern termelőeszközök, tehát az összemberiség bőségben él­hetne, a másik oldalon azt lát­juk, hogy a népek, nagy töme­gei pusztulnak el és fognak el­pusztulni a nyomortól, élelmi­szer, ruházat és lakás hiányá­ban. Mindezek azt bizonyítják, hogy a fejlődés fplyamatának kereke nem csak meg lett állít­va, hanem visszafelé lett hajt­va. Hogy meddig fog ezen ál­lapot tartani én ugyhiszem, ehez igen sok köze lesz az ame­rikai munkásosztálynak, akik­nek soraiban még nem csinált olyan szellemi felfordulást a háború. Ezekre fog hárulni a nagy feladat, a fejlődés kere­két visszafordítani a haladás útjára, a Szociálista Ipari Köz­társaság felé. Akroni proli. EZ AZTÁN DEMOKRÁCIA. LONDON — VI. György ki­rály és a felesége Elizabeth hercegnővel együtt résztvettek a királyi cselédségnek “below stairs” nevű évi bálján, őfen­sége az inas feleségével, a fel­séges asszony pedig a portás­sal táncolt. Elizabeth, a trón­örökös kisasszony, a szakácsot boldogította egy keringővei. A királyi család egy teljes óra rosszán át boldogította jelen­létével a cselédséget. FELÜLFIZETÉST ADTAK okt. 28 — dec. 29-ig: P. Berkes, Hamilton ......... 1.00 A. Kleckner, Pittsburgh 2.00 J. Nemes, Canada ......... 1.00 G. Fellay, Cicago ....... 1.50 A. L. Szász, Chicago ....i.~ 5.00 St. Kovách, Cleveland .... 7.50 J. Szilágyi, New York .... 3.00 F. Kirilla, Chicago ......... 3.00 St. Spoyár, Chicago ....... 1.00 P. Dobisz, Newark .......... 1.00 Mrs. A. Mojzer, McMechen 2.00 Ch. Kotzán, Chicago ........ 1.50 Irma Phillips, So Bend ... 1.00 P. Kóta, Joffre ............... 1.00 J. Dénes, Detroit ............. 6.00 Mrs. K. Fehér. Bridgeport 3.00 St. Szabady, Chicago ........ 2.00 A. Sipos, Madison .......... 3.50 Z. Havas, Brecksville .....—.50 A. Székely, Cleveland .........3.00 A. Wassie, Cleveland ..... 1.50 J. Wagner, Reseda ......... 2.00 A. Kondray, Joffre ......... 2.00 J. Lengyel, St. Louis ..... 1.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom