Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-01-05 / 1405. szám

6 oldal

BÉRMUNKÁS

1946. január 5.

Az atomok és az iparok

Stuart Chese beszéde, amit a “The Challenge of the Atomic Bomb” fórum gyűlésén mondott el, nem minden tekintetben fedi véleményemet. Különösen a végső megoldással nem értek egyet. Nem hiszek abban, hogy a fizikusok, a társadalmi tudósokkal egyetemben hivatottak csak az emberiség, a munkásosztály ügyét irányítani. Bármily nagyra becsülöm a fizikusok és társadalmi tudósok munkálkodását, a tudományos előrehaladás terén, mégis antiszociálisnak találom, sőt totalitáriusnak azon megoldást, amit Stuart Chase gazdaságtani tudós ajánl. Azonban annyira tudományos a fejtegetése, hogy szükségesnek tartottam egészében a Bérmunkás olvasói elé tárni. A többit pedig az olvasóra bízom — a fordító.

Ha az atom békeidőbeni szét- rombolását tesszük szemlélődésünk tárgyává, akkor Dr. Harold C. Urey figyelmeztetését, aki maga is segítette széttörni az atomot, nem hagyhatjuk figyelmen kívül: “Ha az atombomba veszedelmét el nem Űzzük a földről, az atom erő békeidőbeni alkalmazása nem bir semmi jelentőséggel.”

Megelégedetten neve t h e t

Thorstein Veblen a sírjában, mert technikusai és tudósai saját maguknak tulajdonítják, hogy az emberiség sorsának intézői és bírái legyenek. Már egy nemzedékkel ezelőtt könyvek sorozatában jelölte meg a részünkre az utat, azonban kevesen figyeltek föl rá. A filozófusok is más mezőkben jártak. A megjelölt ut pedig a nautronok özönében érte el tetőfokát, amely minden pillanatban szét- röpitheti ezt a gyászos világot. A tudósok most éreznek életükben először lelkifurdalást és annyira szigorúan, hogy bátorságot kaptak a politikusokkal és a generálisokkal fölvenni a vitát. Veblen már álmodozott egy tudósokból álló kormányzó- tanács fölött és ha a politikusok nem sietnek, be következhet. Pedig a politkus urak semmit nem tesznek a törvényhozásban.

A társadalmi termelés terén fölhasznált energia, vagyis gépekre fölhasznált hajtóerő fokmérője a civilizációnak. Már most alacsony hajóterővel rendelkező kulturális élet majdnem igénybe veszi az összes emberi munkaerőt az élelmiszerek előállításában. A magas hajtóerővel bíró kulturális berendezkedés, mint az Egyesült Államok és a nyugaterópai országok — az utóbbi időben — az emberi munkerőnek több mint felét átengedhette tudományos kutatásokra, tanulásra, művészetekre, közszükségleti iparszolgálatokra. Az atom erő fölszabadíthatja az emberi munkaerő 90 százalékát ezen utóbbiak részére, mint tudományos kutatás, tanulás és a többi. Még 10 százalék emberi munkaerő sem szükséges a földművelés, bányászat és a gyári munka elvégzéséhez.

Még a háború előtt egy tudósokból álló bizottságot olyan lelki kínok gyötörtek, mi történjen azokkal, akiket ezen munkálatok nem vesznek igénybe? Most ezen uraknak a legnagyobb alkalmuk lesz a lelki gyötrelmekhez!

Dr. A. H. Compton látta meg először, hogy hatalmas erőmü- vi központokat kellene létesíteni, amivel legtöbb tudós meg is egyezett. Egy észszerűen berendezett erőmüvi telep amelyben magas fűtésű gőzturbinákat kellene járatni, csak egy év alatt lehetne munkába állítani. Kezdetben azonban igen költséges lenne. Ezen erőforrási egység nem kevesebb, mint 50 tonnát nyomna, ez pedig pazarlás volna, legalább is a jelenben, ahol arról álmodozunk, hogy egy darabka cukorral egy repülőgépet Chicagóból Shang- haiba hajthatnánk.

Egy font uránium három dollárba kerül. Körülbelül any- nyiba, mint egy tonna szén. Csakhogy annyi erőt szolgáltat, mintha 1000 tonna szenet égetnének el a jelen égési folyamattal. Ez a legmegfelelőbb hasonlat, amellyel az atomerő leírható. Dr. Compton tiz éven belül sok ilyen központi erőmű telepeket vár, különösen azon területeken, ahol a hajtóerő most költséges. A gyors iparosítás helyeivé válnak Kina és India. Minden füst és gáz nélkül fogják ezen erőmüvi telepeket szolgálatba tartani. Bár a halálsugarakat vigyázva kell kontrol alatt tartani, de már biztonsági készülékek vannak kidolgozva Oak Ridge és Hanfor- don.

Föl lehet használni az atomerőt tégla, cement, csérépedé- nyek és üveg gyártáshoz továbbá a fémek olvasztásához. A California Institute of Technology részére ajánlotta Dr. Langer, hogy a vasat a bányákban kellene megolvasztani. Mások olyan ajánlatokkal jöttek, hogy bizonyos területeken az országutak részére a földfelületét lávává kellene fölolvasztani, mint ahogy New Mexicoban tették.

Csodákat művelhet az uj erőforrás, ha úgyis mint olcsó hőforrás, vagy olcsó erőforrást a mesterséges anyagok mint synthetics és a plastics szolgálatába állítjuk, amely már is forradalmositotta az iparokat. Gyártási szempontból tekintve a plasztikot megszámlálhatatlan formákká lehet gyúrni és nem kell rajta formálási, kö- szörüléái és vésési műveletet végrehajtani, mint a természetes termékeken, a vason, kövön és a faanyagokon. A plasztik termékek pazar megjelenése nagyban önellátóvá fogja tenni majd a gazdaságunkat. Hiszen a mesterséges gumi, a nylon, a vinyl és az esterst még csak most kezdték el gyártani.

A kontrol alatt tartott neutront nagyon sokféle orvosi célokra lehet alkalmazni, mint: besugárzást mély rákoknál, élettani folyamatok kutatására az egymást követő atomoknál. Most már az alchimisták álma is teljesülni fog, mert az ele- meg átváltoztatása csak közönséges dolog. Ha elég szamarak leszünk, akkor átfogjuk változtatni az összes ólmokat arany- nyá. Tropikus éghajlat alatt megfelelő hőmérsékletre hozhatjuk a városok levegőjét és kényelmessé melegíthetjük az északi sarkon a lakásokat. A

talaj elektrifikálása vagy más újítása által megváltoztathatjuk természetét, termését illetőleg.

Ezen összefoglalásban csak azt adtam, amit rövidesen né- hányan javasoltak, de eléggé mutatja, hogy a szokásos üzleti életünket alapjában fölkavarja. Erősen érinti a szénbányászatot, kevésbé a patroleumot. Várhatjuk minden nap. hogy J. L. Lewis pápai átokkal fogja sujtatni a nuclear (atom mag) fizikusokat. Az acélt és általában a fémipart a feje tetejére állíthatja. Vasút és hajózás a jövedelmének negyven százalékát veszítheti el. Ha ráhallgatunk Alvin Johnsonra, hogy hagyjuk a dolgokat istenre és a Gyárosok Országos Szövetségére, a technológiai munkanélküliség katasztrofális méreteket ölthet.

Nincs szükségünk különös éleselméjűségre ahoz, hogy meglássuk azt, ha azon gazdasági rendszert kívánjuk működésben tartani, ami 1930 előtt volt, az atomerő darabokra fogja tépni, mert most már egy közgazdasági robbanó erő birtokába is jutottunk, még pedig hatalmas pusztító erővel. Az. Egyesült Államokon kívül egyetlen egy állam sem kívánja működésbe tartani háború- előtti gazdasági rendszerét. Megtörténhetik, hogy a többi államok nacionálizálják az atomerőt és elővigyázatos módon megpróbálják beilleszteni gazdasági felülépitményünkbe, tekintettel arra, hogy az emberiség és az ipari berendezkedések fölmondták a szolgálatot, elavulttá váltak Azonban ez nagyon nagy és bonyolult művelet lesz.

Eltudj ák-e az Egyesült Államok kerülni ezen folyamatot ? Persze Hayek professzor tanítványai erősen tiltakozni fognak. De hogyan fogják az Egyesült Államok polgárai elviselni a nagy rázkodtatást, amit ezen uj erőforrás okoz, anii úgy viszonylik, mint millió az egyhez, anélkül, hogy előre készülnének rá? Vagy gyakorlati utón, milyen eshetősége lenne egy gazdasági téren bomladozó Amerikának arra, hogy fölvegye a versenyt a többi hatalmakkal, amelyek a neutronok özöneivel szerveznék át gazdasági életüket.

Egyetlen ipari ország sem áldozott a háború előtt tudományos kutatásokra többet, mint jövedelmének egy százalékát Ezen arány most már erősen szökik fölfelé. J. D. Benal szerint már elérte a huszszázalé- kot. Nem csak a kutatások értendők, de a nevelés és kiképzés is, a tudományok minden terén olyan mértékben, amiről eddig álmodni sem mertünk, aminek okvetlen főn kell maradni az atom korszakban.

A nevelési ügyek első pontjául melegen ajánlom, hogy most a társadalmi tudósok részére utaljanak ki két billió dollárt, de nagyon sürgősen, hogy majd a laboratóriumokban a képzett, társadalmi tudósok kellő bátorsággal és fölkészültséggel mutassák meg az utat, hogy kell élnünk azzal a hihetetlen hatalommal, amit a fizikusok zúdítottak ránk.

A Nation” folyóiratból for- | ditotta

. . . tudja Pál . . .

ELŐFIZETÉST KÜLDTEK okt. 28 — dec. 29-ig:

L. Horváth, Phila ........._... 1

Mrs. J. Horváth, Ravenna .. 1

J. Zára, Chicago ................... 3

A. Nagy, Carolina ............... 2

J. Bischoff, Akron ............... 1

F. Kassay, Bridgeport ......... 2

P. Berkes, Hamilton ....... 2

Geo. Shamel, Chicago ......... 2

J. Heck, Detroit .................... 1

P. Pozsgai, Connersville ........ 1

G. Lutzai, Detroit ......„.......... 1

J. Nemes, Canada .................. 1

L. Lakatos, Canada .........„... 1

J. Vanno, Zeigler ................. 1

Hung. Home, Coraopolis ..... 1

G. Pallagi, Newark ........... 1

F. Varga, Martins Ferry ...... 1

S. Weiss, Jackson Heights .. 1

A. L. Szász, Chicago ......... 1

Mary Stefanik, Chicago ....... 2

J. Szilágyi, Cleveland ............. 1

J. Hovantzi, Chicago ............ 1

E. Grossman, Chicago ....... 1

St. Regensburger, Newark 2

G. Lachko, Granite City .... 1

J. Szilágyi, New York ......... 1

N. Gáspár, St. Louis ............. 2

St. Spoyár, Chicago ........... 2

Wm. Munkácsy, Bethlehem 3

A. Kucher, Pittsburgh ......... 3

St. Visi, Detroit ................... 2

Mrs. Anna Mojzer, McMechen 1 Ch. Kotzán, Chicago ........... 1

M. Szabó, Canada ................. 1

Irma Phillips, So Bend ..... 2

G. Scherhaufer, Cleveland .. 1 Helen Horváth, Trenton .... 1

F. Bleier, Bridgeport ....... 1

J. Fodor, Cuyahoga Falls .... 1

A. Molnár, Cleveland ......... 1

B. Spall, Newark .................... 1

J. Sorg, Schenectady ............ 1

B. Farkas, Cleveland ............ 1

P. Kóta, Joffre ......;........... 1

L. Menyhért, Brooklyn ....... 1

L. György, Cleveland ............ 1

J. Gombos, Detroit .............. 1

J. Engli, Cleveland .............. 1

Gross-Krajnik, Trenton ..... 1

K. Pintér, Phila ................. 1

J. Dénes, Detroit ................... 1

Mrs. K. Fehér, Bridgeport ... 1 Mrs. B. Blatt, Phila ............. 1

K. Gazsi, Star City ...............2

St. Szabady, Chicago ........... 1

J. Bényei, Cleveland ............. 1

L. Birtalan, Cleveland ......... 1

P. Molnár, Cleveland _____ 1

J .Takádh, Cleveland ............ 1

A. Sipos, Madison ................. 1

J. Gyurcsek, Thornville ....... 1

J. Buzay, Cleveland ............. 3

Rose Kontz, Cleveland ......... 1

Z. Havas. Brecksville ........... 1

A. Székely, Cleveland ......... 2

P. Dobisz, Newark................. 1

Ch. Kolozsváry, Cleveland ... 1

Jos. Wagner, Reseda ............. 1

A. Kondray. Joffre ............... 1

J. Kollár, Cleveland ............. 1

F. Szabó, Cleveland............ 1

J. Nagy, Terrace ................... l

Mrs. J. Pék, Cleveland ...... 1

J. Benkő, Toledo ................... 1

F. Vizer, Brunswick ............. 1

A. Lachkó, E. Saugatuck .... 1

L. Vargo, Martins Ferry ...... 1

P. Matis, Pittsburgh ............ 1

MRS. ROOSEVELT

AJÁNDÉKA

DURHAM, N.C. — Az itteni szövőgyárak sztrájkoló munkásainak egy bizottsága gyűjtő- iveket küldött szét, hogy a sztrájkolok gyermekeinek karácsonyi ajándékot vásároljanak. Az egyik gyüjtőiven Mrs. Eleanor Roosevelt 10 dollár adománnyal szerepel.

Az Egyesült Államok automobil utainak 10 százalékát a városok utcái képezik, amelyek a teljes motor forgalom felét bonyolítják le.