Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-06-08 / 1427. szám

1946. junius 8. BÉRMUNKÁS 5 oldal 1 Az élelmiszer fegyver Az ország egykori elnöke, Herbert Hoover, világkörüli ta­nulmányúton volt. Az éhséget tanulmányozta, hogy az általa adott jelentés alapján tudják az élelmiszert küldeni a világ kü­lönböző részeibe, ahol arra leg­nagyobb szükség van. Ezen ut­ján szerzett megállapításairól május 17-én számolt be a rádión keresztül az ország népének és ugyanakkor tette meg ajánlata­it is arra vonatkozólag, mit kell tenni az amerikai népnek és mennyire kell redukálni a saját élelmezését, hogy meg lehessen menteni az éhenhalástól az éhe­ző milliókat. Szerinte a világ la­kosságának több mint egy har­madrésze, vagyis kb- 800 millió ember, szenved élelmiszer hi­ányban. Vagy 35 ezer mérföld utat tett meg, 25 országot érint­ve. Azt mondja, hogy legtöbb helyen nincs 30 napi élelmiszer sem, tehát igen sürgősen kell oda szállítani. Mr. Hoovernak nem ez az első hasonló megbízatása. Már az el­ső világháború alatt és után is az élelmezés intézője volt. Ezért most inkább akkori szereplésé­vel akarunk foglalkozni, azon oknál fogva, hogy a kormány ál­tal mindez ideig titokban tartott akták kerültek a nyilvánosság­ra, amelyek éppen Magyaror­szág akkori sorsára mutatnak rá, mert akkor is az élelmiszer hathatós fegyvernek bizonyult úgy, mint most is. Hogy a nagy életmentést a tőkések nem csu­pán humanitásból csinálják, ha­nem politikai okokból is, az kitű­nik azon tényből, hogy Mr. Ho- ..ver nem csak az élelmezés terén fog tanácsadó lenni, hanem fő­tanácsadó a közép és kelet-euró­pai országok kormányainak po­litikai tevékenységét illetőleg is, tehát határvonalat húz, hogy kik kapjanak segélyt és kik nem. Azonkívül még kitűnik a jelentésből, hogy a tőkések más­tól is félnek nem csak attól, hogy a népek éhenhalnak, (hi­szen azokat a profit érdekében úgyis képesek legyilkolni min­den lelkifurdalás nélkül) ezt bi­zonyítják azon akták és Mr. Ho- overnek az egyes kijelentései is- A tőkés lapok is sokszor adnak azon aggodalmaiknak kifeje­zést, hogy a nép világnézete sok országban balfelé tolódik és ha sorsukon nem segítenek, na­gyobb bajok is lehetnek belőle. A TITKOS IRATOK Mr. Hoover is azt mondja, hogy mi nem akarhatjuk azt, hogy az ottlevő fiaink legép- fegyverezzék a lázadó éhezőket, tehát ilyesmit lehet várni. De nézzük csak mit tartalmaznak azok a titkos iratok és azt fog­juk látni, hogy a történelem megismétli önmagát. Ezen iratok azt tárják fel, hogy ezelőtt 27 évvel a párisi béke konferensián megállapítot­ták, hogy az élelmiszer hathatós politikai fegyver. Ezen doku­mentumokat most adta ki a kor­mány illetékes osztálya. Mert éppen most valószínű, hogy idő­szerűnek látják bebizonyítani velük, hogy akkor ezen módszer hathatósnak bizonyult a bolshe- vizmus terjedésének a meggát- lására, tehát ismét alkalmazni kell. A szóban levő jegyzeteket ak­kor vették fel és örökítették meg, amikor már a németekkel a békeszerződést aláírták s ami­kor Ausztria, Magyorország, Bulgária és Törökország béke­föltételeit tárgyalták, vagyis 1919 julius 1 és augusztus 28 között. Ebben az időben Mr. Ho­over az Egyesült Államok se­gély intézője volt és fontos sze­repet játszott a világpolitiká­ban, igy mondja a jelentés- Ezen szakasz feltárja, hogy a szövet­séges államférfiak meg voltak rémülve a kommunizmus esetle­ges terjedésétől és azon tervvel is foglalkoztak, hogy Magyaror­szág ellen újra megindítsák a háborút, hogy megtisztítsák az országot a kommunista kor­mánytól, amelynek élén Kun Bé­la állott. De utóbb ezen tervet elejtették azon okból, hogy már hadseregeiket leszerelték, -tehát másfajta fegyver után kutat­tak. Ekkor javasolta Mr. Hoover azt, hogy ígérjenek élelmiszert a magyar népnek azon esetben, ha azok kirúgják a kommunista kormányt. És itt megjegyzik, hogy ekkor Magyarország szo­ros zárlat alatt volt (ami azt je­lentette, hogy máskülönben ki­éheztetik őket). Mr. Hoover ja­ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. ják akikből a munkáltató osztály áll. . E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, _ míg a vita* munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb es keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály erdekeit megóvni csakis olykép felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparba* — vagy ha kell, valamennyi iparban —^ dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. __ , . E maradi jelszó helyett:“Tisztesseges napibert, tisztesseges napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatasa. hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük u régi társadalom keretein belnL vaslatát támogatta Clemanceu, a francia miniszterelnök, aki igy nyilatkozott: “Az élelmiszer fel­ajánlása jó magaviselet ellené­ben, igen hathatós fegyver fog lenni.” De ezen feltétel mellett még mindig foglalkoztak a fegyveres beavatkozás tervével is, de a fel­jegyzés szerint erre nem került a sor, mert mielőtt efelett vég­legesen döntöttek volna, már megtörtént a kormányváltozás. MIÉRT ŐRZIK HORTHYT? Itt én csak annyit fűzhetek hozzá, hogy ez nem egészen igy történt, mert a románok és cse­hek fegyveresen támadták a Magyar Tanácsköztársaságot. Állítólag az élelmiszer straté­giát, mint utolsó szalmaszálat használták a szövetséges állam­férfiak, valószínűleg már nem biztak abban, hogy a háborúba belefáradt hadsereget újra a harcba küldhetik, annál inkább is feltételezhették ezt, mert Oroszország ellen ez nem sike­rült, ahol Archángelsnál az ame­rikai katonák nem teljesítették a parancsot. De hát úgy is meg­történt a kormányváltozás, be­lovagolt Horthy, a magyar mun­kások hóhéra. Itt most már azt is megért­hetjük, miért őrzik olyan vi- gyázve az amerikaiak, nem szol­gáltatják ki a népkormánynak, sem a délszlávoknak, pedig azok is követelték­Ezek után erős a gyanúnk, hogy a szállított élelmiszer na­gyobb részét azok fogják meg­kapni, akik jól viselkednek és nem vesznek a fejükbe holmi forradalmi gondolkozást és nem akarnak gyökeres változást. Maga Mr. Hoover annyit mon­dott, hogy igaz, hogy az elosz­tás körül sokat látott olyat, amit kritizálni lehetne, de az várhat, majd a történelem azt megteszi. Tehát bármennyire is sajnálkozunk szenvendő mun­kástársaink sorsa felett, még ha saját magunk szájától vonjuk is meg a falatot, hogy segíthes­sünk rajtuk, amint ezt kéri tő­lünk, még sem lehetünk bizto­sak, hogy azokon segítünk akik­nek legnagyobb szükségük volna és akik megérdemelnék, hanem talán azok kapják a segítséget, akiket fel tudnak használni ar­ra, hogy leverjék ébredező osz- tálysorsosaikat, mert a mai rendszerben úgy a segély akció­kat, mint minden mást az üzle­ti és hatalmi érdek irányit. Akroni proli JEGYEZD MEG.,------------------------Ajánlja: St. Visi------------.-------­A Federal kormány hivatalos jelentése szerint, a hús ára 37 százalékkal, a tejtermékek ára 47, zsiradék 49, tojás 67, zöldség és gyümölcs 97 százalékkal ment feljebb 1939 óta. — A munkabérek csak 27 százalék­kal. “A Vegyészeti Ipar” cimü lap vezércikkéből: “Ugylátszik, a vegyészeti tanulóknak, akik ku­tatásokat akarnak folytatni, szükséges lesz két külföldi nyel­vet tanulni. Németet a múltak miatt, oroszt a jövőért.” Ez szép elismerés, egy kapitalisztikus lap szerkesztőjétől. A dearborni high school tanu­lói sztrájkkal fenyegetőztek, ha a hatóság W. J. Cameront a köz­ismert fasiztát teszi meg ünne­pi szónoknak a vizsgálati cere- móniáan. Azt kevesen tudják, hogy ez a Cameron milyen erős fasizta volt, az öreg Fórdon ke­resztül működött, de a tanulók, ami örvendetes, ismerték — és nyertek. Cameron nem fogja őket a reakció részére kioktatni. Mind ez a Ford birodalmában történt, ahol minden politikust, még a kutya pecéreket is a Ford gépezeten keresztül neveznek ki­A történelem szerint Nero he­gedült amikor Róma égett. Ma már modernabbak a császárok, Truman szép nyugodtan jó hi­deg fagylaltot evett, amikor az egész ország munkássága for­rongott. Az atombombával kapcsolatos több könyv jelent meg, ezek kö­zött a “One World or None” a legjobbnak mondható. Azonban két kis 25 centes zsebkönyv is megjelent a Panguin könyvek sorozatában, az “Atomic energy and the coming Era” a másik a Geddes sorozatban, “The Ato­mic Age Opens”. Phillip Adler és Lippman sze­rint is, akik sokáig utazgattak az öreg Európában a háború után, azt állítják, hogy a keleti és nyugati csoportosulást ottan mindenki MEGLÁTTA. Most Molotov is hivatalosan bejelen­tette, hogy azt ők is megláttak és elítélik. De ugylátszik nem nézik tétlenül. De Byrnes tagad­ja, már az angolok nem annyira. Kínában már megint dühöng a béke.^ Chiang attól tette függő­vé a béke állapotokat, hogy ha a kommunisták átadják neki Chang Chunt, Manchuria fővá­rosát, azt a kommunisták meg­tették, most már az egész Man- churiát akarja és azt, hogy az összes vörös hadsereget szerel­jék le, hogy megkezdhesse azok­nak a kiirtását, amint 1927-ben tette az akkori egységfront ide­jén. A ázsiai francia csapatok is hóditó útra indultak. A kis Si­am, vagy legújabban Thailand panaszkodik, hogy a franciák bevonultak a területükre min­den bérlet fizetés nélkül. Sőt mint a rablók, még lövöldöztek is. Ezt bejelentették az ördög édesanyjánál, az UNO security councilnál, amely az ilyen nagy­hatalmak bevonulását akarja jogerőssé tenni, ha abból ők lát­nak hasznot. Villámhirek: a puhaszén sztrájk végétért . . . megkezdő­dött a keményszén sztrájk. Ezen felül most már aránylag csend van, de junius 15-ikén a hajózá­si munkások készülnek a harc­ra. No meg az árak olyan roha­mosan emelkednek, hogy az acél

Next

/
Oldalképek
Tartalom