Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-20 / 1420. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1946. április 20. i Egyről-Másról ELMONDJA : J. Z. ------TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK 1924 április 14 — Általános Sztrájk volt Belgiumban. 1921 április 15 — “Fekete péntek” Angliában: felbomlott a vasúti munkások szaksszervezeteinek “Hármas Szövetsége”. 1912 április 15 — A “Titanic” nevű hajóóriás az Atlantic Óceánon egy hatalmas jéghegybe szaladt, melynek következtében elsülyedt 1,625 utassal1881 április 16 — Sophia Perovszkaja, orosz forradalmárnőt és társait felakasztották. 1914 április 20 — Ludlow-ban (Col.) vérfürdőt rendezett a Rockefeller olaj érdekeltség. A lakásaikból kilakoltatott bányászok sátrait a bérencek felgyújtották és a menekülő asszonyokat és gyermekeket lelövöldözték. KÍSÉRT A “VÖRÖS MUMUS” Manapság gyakran értesülünk és gyakran szem és fülta- nui vagyunk a szervezetekben a haladó szellemű csoportok és a reakciósok közötti belső hai'- coknak. Különösen nagyméretű az a CIO szervezetekben, amely az utolsó évtized alatt a szervezetlen munkások millióit szervezte meg az alapvető iparokban és természetesen ezen több millióra rugó tömegnek a túlnyomó többsége osztálytudatlan, vagy csak nagyon halvány fogalommal bir az osztályharcról és a szervezet tulajdonképpeni hivatásáról. Ez természetes következménye a viszonyoknak. Mint a gyakorlatból tudjuk a munkások túlnyomó többsége tudatlan és az osztályharc szükségességét és az azzal járó öntudatot még pöröllyel sem lehet a fejükbe verni, ami természetesen nagyban megnehezíti __ a szervezet teljesítő képességét- A nagy tudatlan tömeg nem azért tartozik a szervezethez, mert felismerte, hogy az, az ő érdekeiért is harcol és mint munkásnak kötelessége ahoz tartozni, hanem a kényszer folytán. Az ilyenek nem csak, hogy nem igyekeznek a szervezetet erősíteni, hanem amikor csak módjuk van, annak ellenére dolgoznak és az osztálytudatos kissebbségre hárul a feladat, hogy az ilyeneket ártalmatlanná tegyen és megakadályozzák azt, hogy a munkáltatók felhasználhassák ezen tudatlan tömeget, hogy saját szervezetüknek és önmaguknak is ártsanak. Ezt a haladó kisebbséget szevan, de az nincs a törvénykezési paragrafusokban. Ez az ipari szervezkedés. Ahogyan a tröszt világi alapon terjeszkedik, úgy az ipari szervezkedés is világi alapon az Egy Nagy Szervezet építményével terjeszkedik ki az az egész világra. A különbség csak annyi, hogy a trösztök a nép elnyomására, az Egy Nagy Szervezet a nép fölszabadítására törekszik. Ahogyan a gyu- faszál egymás mellé gyűjtve tröszt uralmi hatalmat jelent, ugyanúgy egy-egy munkás egymás mellé állva ipari hatalmat jelent. Rajta hát! Be a sorba az ipari hatalom mellé. * * * Nem igen szeretünk az orosz kérdéssel foglalkozni. Két ok miatt. Ha egy dologról megírjuk a valóságot, akkor úgy néz ki, mintha mi is bedültünk volna Stalinék propagandájának. Ha egy másik dologról Írjuk meg a valóságot, akkor meg ugylátszik, mintha mi is az orosz ellenes fronthoz csatlakoztunk volna. Vannak aztán olyan esetek, amikor mégis bele kell szóljunk az ügyekbe, ilyenkor aztán vajmi keveset törődünk azzal, hogy akár az egyik akár a másik oldalra soroznak bennünket. Mint olvasóink jól tudják, mi az ipari demokrácia hívei vagyunk és ezen az alapon bármennyire is elismerjük a többség határozati jogát, ugyan úgy elismerjük, hogy a kisebbségnek is meg kell legyen a szabad nyilvánítási joga, ha az jószándéku és a társadalom javát célozza szolgálni. Sőt azt tartjuk, hogy az egész társadalom javát szolgáló törekvések mindig egy előrelátó kisebbségi csoporttól indultak ki. Azt csak sajnálni tudjuk, hogy Oroszországban ilyen kisebbségi csoportok nem léteznek. Ezért történhet meg olyasmi, amit a múlt napokban láttunk a sajtóban, mely szerint V. V- Kuznetsov, az orosz szakszervezeti szövetség tanácsának az elnöke, az egész országra kiterjedő darabszám munka mellett foglalt állást. Mi, akik tényleges részesei va-, gyünk az amerikai speed-up termelés darabszámos műveletének, óva intünk minden munkást, még a kapitalista országok munkásait is, hogy ameny- nyire csak lehetséges a darabszámos munkától óvakodjanak. A darabszámos munka, nem csak, hogy idő előtt agyonhajszolja a munkást, de egyik munkást a másik ellenségévé teszi. Darabszámos munkával szociálista társadalmat építeni nem lehet. Nem lehet még akkor sem, ha arra maga Stalin adja ki a rendeletet. A darabszám munka a bérrendszer legkegyetlenebb kizsákmányolási formája. Hogy Oroszországban nincs magántulajdon, ez nem változtat azon a tényen, hogy a darabszámra robotoló bérmunkás, megmarad továbbra is kizsákmányolt proletárnak- Fájdalmasan kell tapasztaljuk, hogy az oroszok, akik katonai és politikai téren oly szép győzelmekkel haladtak előre, gazdasági téren a darabszám munkához kellett visszavonulniok. Talán mégis jó volna, ha a termelés irányítását nem politikai és katonai szakértőkre, hanem az ipari termelést gyakorlatilag értő, képzett munkásokra bíznák. Ezek egész biztos, hogy a darabszám munkának még az emlékét is igyekeznének eltávolítani a termelésből. rétik nevezni a reakciósok — munkások és kizsákmányolok egyaránt — valamint az “ultra radikálisok” “kommunis t á k- nak” és ezzel a “vörös mumussal” igyekeznek a tudatlanokat félrevezetni és rajtuk keresztül, illetve általuk akadályozni a szervezet teljesítő képességét. Semmi kétség aziránt, hogy a CIO-ban a haladó szellemet azok képviselik ,akik az évek, vagy évtizedek folyamán tagjai voltak a forradalmi munkásszervezeteknek és pártoknak, mint a Szocialista Párt, a Szocialista Labor Párt — igen az SLP-ben is voltak valamikor forradalmárok, bár azok régen kiváltak onnan — az IWW és a Kommunista Pártnak, akik lévén munkások, oly telepeken dolgoztak, ahol a CIO beszervezte a munkásokat, igy természetesen tagjai lettek a CIO-nak. És mivel ezen elemeknek meg van a szocialista tudásuk és tisztába vannak az osztályharc jelentőségével, igy ezek képviselik az értelmiséget sok telepen és lokálban. Számos helyen már a kezdetnél ezek kezébe került a vezetés, más helyeken pedig, ahol az ilyenek eleinte közömbösen viselkedtek, most a nagy bérmozgalmak idején kénytelenek voltak tudásukat ég gyakorlati tapasztalataikat a köz érdekében hasznosítani amellyel megnyerték a tagság többségéneK bizalmát. Ezt a jelenséget természetesen nem jó szemmel nézik a munkáltatók, sem pedig a szervezetben levő reakciósok, akik tudatosan, rosszakaratból, vagy tudatlanul a munkáltatók eszközévé szegődnek és belső harcokat provokálnak azzal érvelve, hogy a “kommunisták” akarják a szervezetet megkapar itani. Ilyen harcok csaknem napi események a jelenben. Ilyen harc van folyamatban éppen a jelenben a chicagói StewartWarner telepen foglalkoztatott munkások lokáljában, amely a United Electric, Radio and Machine Workers szervezet 1154 lokálját képezi. A telepen több mint négyezer munkás van foglalkoztatva, akik a nevezett szervezet kötelékébe tartoznak. Itt a lokál tisztviselőinek többsége a reakciósok táborából kerül ki, akik minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy megakadályozzák az általános 18 és fél cent órabér javításért megindítandó akciót. A tagság azonban türelmetlen kezdett lenni és elhatározták egy rendkívüli tisztviselő választás meg- ejtését, ami a reakciós tisztviselőket annyira kétségbe ejtette, hogy a bírósághoz fordultak tiltóparancsért a választás megakadályozására. Közben azonban a millitáns tagság kierőszakolta, hogy a vállalattal megkezdték a tárgyalást a bér javítás érdekében, igy mindkét esemény napirenden volt — a tisztviselő választás és a bér javítás is. A biró — ami ritkán történik meg — felismerte a belső viszály hátrányosságát a munkáltatóval folytatott ügyre vonatkozólag és nem adott tiltóparancsot, hanem rábirta a két frakciót arra, hogy önként halasszák el a választást, amig a bérkövetelés ügye eldől, mert a belső harc SAN FRANCISCO ÉS KÖRNYÉKE ! Az Industrial Workers of the World san franciscoi osztálya VASÁRNAP, MÁJUS 5-ÉN este 8 órai kezdettel tartja Oaklandban a 81st ave. és a Rudsdale sarkán fekvő Elmhurst Gardenben a MÁJUSI ÜNNEPÉLYÉT Szónok, tánc és harapnivaló is lesz. Belépti dij 60 cent. A Hall az East I4th streetől 2 blockra, délre esik. cfeak ártalmára lehet a közös ügynek. Az egyik — a bérkövetelés — az elmúlt héten a munkások teljes győzelmével befejeződött, a másik pedig még függőben van, de remélhetőleg az is a köz javára fog eldőlni és kia- kobólintják a munkáltatók mindenre kapható eszközeit a szervezet vezetéséből. Bár a belső harcok a szervezet életében nem kívánatosak, a szükség azonban megköveteli, hogy a munkásszervezetek megtisztuljanak a konkolytól, ha hivatásuknak meg akarnak felelni. így a “vörös mumus” ne tévesszen meg senkit, mert azt a hiszékenyek és tudatlanok megfélemlítésére találták ki azok, akiknek érdeke, hogy a szervezet hatástalan tákolmány legyen, amelyet a munkáltatók kényük-kedvük szerint kezelhetnek. NEM-KOMMUNSTA DEFINÍCIÓ A kommunistákkal való ijesz- tegetés ma már nem csak a munkásszervezetekben div i k, hanem a társadalom minden zugában, sőt még az Egyesült Államok kongresszusában is- Ha bárki szimpátiát mutat bármily ügy iránt, ami nem az uralkodó osztály közvetlen érdekét szolgálja, az rögtön elnyeri a “kommunista” jelzőt és bizonyos körökben, mint bél- poklost kerülik. Mivel ezen jelzővel való dobálódzás a kongresszusban is napirenden van, az egyik illinoisi állam képviselő a következőkép definiálja a nem-kommunistát: “Hogy egy képviselő ne tekintessen kommunistának elsősorban ellensége kell legyen minden kormányformának mely nem alkotmányos, mint a mienk. El kell ítélj én minden sztrájkot az Egyesült Államokban és azokért az unionokat kell felelőssé tegye. “Minden sztrájk-ellenes törvényjavaslat mellett kell neki szavazni, tekintet nélkül, hogy az mennyire ártalmas nem csak a szervezett munkásokra, hanem általában a munkásságra. Ellene kell szavazzon minden segélynek (subsidies) ami a kongresszus elé kerül. Ellene kell szavazzon minden árszabályozásnak. “Ellene kell. legyen az OPA- nek és Chester Bowles-t állandóan meghibbantnak (crackpot) kell hívni. Nem szabad, hogy a korporációk excess profit adója felemelése mellett szavazzon- Ellene kell szavazzon minden kölcsön és hitel folyósításnak, vagy csak árukicserélésnek is más országokkal. Mert ha egy képviselő nem teszi mindezeket, kiteszi magát, hogy kommunistának bélyegezzék.”
