Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-06 / 1418. szám
1946. április 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN--------------------------(gb) ROVATA--------------------------AZ IRÁNIAI KÉRDÉS Az orosz-irán ellentét, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete felbomlásának veszélyével fenyeget, miután a Szovjet megbízottak otthagyták a new yorki biztonsági konferenciát, valójában igen régi keletű. Most, amikor ugylátszik, hogy kenyértörésre került a dolog, tisztán láthatjuk, hogy az angol-amerikai tőke került itt összeütközésbe a Szovjet érdekeltséggel (nevezzük bár államkapitalizmusnak, avagy államszocializmusnak, egészen mindegy) és a kettő között megszorult az olajban gazdag, de iparilag elmaradt Irán (Persia). Irán területe 628,000 négyzetmérföld, lakóinak száma 15 millió, amelyből mintegy 3 millió még mindig nomád életet él. Fekvésénél fogva is stratégikai fontosságú, amennyiben Anglia “életvonalán” fekszik. Nagymérvű fontosságra azonban csak az utóbbi évtizedben tett szert, miután rájöttek, hogy nagy olajmezői vannak. Az Egyesült Államok után talán itt vannak a világ leggazdagabb olajföldei, s amint a modern iparban és hadászatban az olaj fontosabb és fontosabb szerephez jutott, úgy emelkedett Irán jelentősége is. Az olaj szerepének fontossága már az első világháború alatt kitűnt, azóta csak fokozódott és végre ma már mondhatjuk, hogy az olaj a legis legfontosabb hadászati anyag. Olaj nélkül egyetlen hatalom sem maradhat meg hatalomnak. Azért a nagyhatalmak sietnek rátenni kezeiket a világ olajkészletére, amely záros mennyiségű és amit a geológusok ma már meglehetősen ismernek. AZ ÁLLAM ÉS A MAGÁNTŐKE Amerikának és Oroszországnem mult el a szervezet felett. Kérdés, hogy Thomas belenyugszik-e a vereségbe? Megtörténhet, hogy Thomas addig fog intrikálni, mig kiszakit magának egy jelentős kisebbséget, ahol aztán vezérkedhet. Szeretnénk remélni, hogy a CIO tagsága elég osztáytudatos ahoz, hogy a kibukott vezére kísérleteit meghiúsítja és a szervezetet — a közérdeket — fölébe helyezi az egyéni érdeknek. Milyen másként néz ki a tisztviselő váltás egy olyan szervezetben mint az IWW, ahol nem az egyéni érdek, hanem az osztálytudat irányítja úgy a tisztviselőket, mint a tagságot. Az IWW is a közelmúltban tartotta az Egyetemes Konvencióját. A rendkívüli viszonyok következtében az utóbbi pár évben az IWW nem tartott konvenciót, de az elmúlt évbe négy rendkívüli referendummal megváltoztatta az alapszabálynak a tisztviselőkre vonatkozó pontját úgy, hogy a titkár-pénztáros harmadik terminusra is megválasztható lehetett. Erre szükség volt, mert a viszonyok olyanok voltak, hogy a titkár csere abban az időben hátrányára lett volna a szervezetnek. nak vannak olajföldjei a saját határain belül is, Angliának azonban külföldről kell beszerezni az olajat. Ily célra alakultak a Royal Dutch Shell Co., a British North Borneo, Ceylon Co. és az Anglo-Iranian Oil kompániák. Noha ezek privát tőke érdekeltségek, de bírják az angol állam teljes támogatását, mert hiszen az olaj az állam biztonságát is jelenti. Az angol társaságok világszerte kutattak az olaj után és mihelyt olajmezőket fedeztek fel valahol, azonnal megszerezték a kiaknázási jogát. De ilyen koncessziók után kutattak az amerikai olaj mágnások is. Az iparilag elmaradt országok olaj gazdagságát tehát leginkább az angol, majd részben az merikai tőkének adták el. Ugylátszik hogy az oroszok szükségletét eddig kielégítették az orosz olajmezők. Oroszország eddig teljesen el volt foglalva a saját területén található természeti kincsek kiaknázásával. Az orosz sajtó csak 1944-ben kezdte említeni, hogy a Szovjet kormány, Szovjet tőkével hajlandó külföldi iparok fejlesztésére, külföldi ra. Mászszóval, hajlandó külföldi gazdasági befektetésekre éppen úgy, mint az angol, vagy az amerikai tőke. Ennek az uj iránynak a következménye a magyar kormánnyal kötött gazdasági szerződése is. A háború kitörése után rövidesen, — az az 1941-ben, orosz, angol és amerikai csapatok szállták meg Iránt, elűzték Pahlevi Shah uralkodót, aki németbarát volt. A következő évben, vagy 1942-ben megkötötték az orosz-angol-irán béke- szerződést, amelyben a nagyhatalmak megfogadták, hogy nem avatkoznak bele Irán bel- ügyeibe és a háború befejzése után hat hónappal kivonják megszálló seregeiket. Ez a dátum 1946 március 2-ára esett. Most azonban a viszonyok megváltoztak és lehetővé vált a konvenció megtartása. A titkár-pénztáros a konvenció elé terjesztett jelentésében kihangsúlyozta, hogy bár a rendkívüli intézkedés folytán vállalta, a konvenciónak teljes szabadkezet ad, hogy helyét mással töltse be, ha azt a szervezet előhaladása érdekében jónak látja a konvenció. Ez osztálytudatos gondolkodás és cselekvés és ennek nélkülözését siny- lik meg a szakszervezetek. A munkászevezetekben a tisztviselőség nem egyéni tulajdon és azok nem azért vannak, hogy egy ember kisajátítsa azokat. A tagságnak minden időben joga van ahhoz, hogy megfelelőbb embert állítson egy bizonyos funkcióba és ha az emozditott, vagy felváltott^ tisztviselő nem a saját egyéni érdekeit tartja szem előtt, hanem őszinte és a tagság érdekeit előbbrevalónak tartja, minden zokszó nélkül adja át helyét az utána következőnek. Ezt meg kell honosítani minden munkásszervezetben, mert amíg ez nincs gyakorlatban, addig a tagság nem rendelkezik saját szervezetével. Ekkorra az amerikai és az angol csapatokat visszavonták, az orosz azonban továbbra is ottmaradt. A GAZDASÁGI ÉRDEK Mint kisült, az oroszok azért maradtak vissza, hogy nyomást gyakoroljanak az iraniai kormányra, amelytől azt követelték, hogy nekik is adjanak részesedést az iraniai olaj mezők kiaknázásában. Az oroszok követeléseik alapjául egy a még 1907-ben kötött szerződésre hivatkoztak .amelyben az angolok elismerték az oroszoknak ily irányú jogait. Az első világháború azonban Oroszországot nagyon legyengítette és az ily jogoknak nem tudtak érvényt szerezni. Az első világháború alatt Irán angol “védelem” alá került s teljes függetlenségét csak 1921-ben kapta vissza, amikor megsemmisítették az 1907-ben kötött egyezséget azon kikötéssel, hogy Irán az oroszoknak adott koncessziót nem ruházza át más országokra, vagy más országok tőkés csoportjaira. Az oroszok most arra hivatkoznak, hogy Irán összes olajkészletét eladta az angoloknak és az amerikaiaknak, tehát megszegték az 1921- es szerződést. Az irániai kérdéssel kapcsolatban még egy dolgot kell megértenünk. Midőn azt halljuk, hogy Irán eladja az olajat, nem csupán azt kell értenünk, hogy az állam árulja az olaj- mezőket, hanem az olaj földek tulajdonosai szereznek óriási vagyonokat az olaj árusítása révén. Ezek tehát annak adják el az olajat, aki többet fizet érte. Nem irániai hazafiság az, amikor a többet fizető amerikaiaknak és angoloknak adják az olajat és “idegen beavatkozást” említenek, amikor az oroszok kevesebbet Ígérnek, de katonai nyomást gyakorolnak, hogy a vásárt megkössék. És végre ilyen szempontból kell nézni azt a politikai manő- vereskedést is, amellyel az olajmezők egy részét tartalmazó területet “független” államá akarják tenni. Ha ez sikerül, akkor az olaj mezők tulajdonjoga átmegy más egyének kezeibe és azok árulhatják a nagy vagyonokat hozó drága kincset. Soha még tisztábban nem láthattuk, mint az iráni esetnél, hogy az ilyen politikai ma- nővereskedésnek alapja nem más, mint az egyes csoportok gazdasági érdekeltsége. AMIKOR NEM “KICKBACK A KICKBACK” WASHINGTON — Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága, a Supreme Court, 5 szavazattal három ellenében törvényesnek mondotta az unionok azon eljárást, hogy a “zárt” műhelyben felvételi dijat követelhet minden uj munkástól. A döntés alapjául az International Hod Carriers 39-es lo- caljának egyik esete szolgált. Ennek a lócáinak zárt műhely kontrakt ja van Fort Devens, Mass, városban a kontrakto- rokkal és ennek megfelelőleg minden felvett munkásnak be kellett lépni a szervezetbe. A felvételnél az union előbb 50, majd 40 és végre 20 dollár felvételi dijat számított, amit az uj munkásoktól heti öt dolláros részletben fogott le a munkáltató. Az uj munkások ezt a lefogást az úgynevezett “kick- back” ellenes törvény megsértésének tartották. így került ez a dolog a bíróság elé. Most a legfelsőbb bíróság úgy döntött hogy a zárt műhelyben a szerződés előírja a tagsági kötelezettséget, tehát a felvételi dij követelése és behajtása nem nevezhető “kiekback”-nek. EZ IS RITKASÁG ST. LOUIS — A National Labor Relation Board (NLRB) már igen sok esetben megintett, vagy megbüntetett ipar- vállalatokat union ellenes aktivitásokért. Most azonban az itteni American Car and Foundry kompániára az union melletti cselekedetért szabott ki büntetést. Ez a cég még 1944 julius 12- én elbocsájtóttá munkából Preston W. Roper alkalmazottat, aki az NLRB elé vitte az ügyét. A gyár vezetője azt állítja, hogy miután Preston nem akart beállni az unionba, a többi munkások megtagadták a vele való munkát, igy a gyár vezetősége kénytelen volt őt elküldeni a munkából. Tekintettel azonban arra, hogy a gyárnak nincs “zárt” műhely kontrakt ja az unionnal, az NLRB Preston elbocsáj tását jogtalannak minősítette és kötelezte a céget Preston elmaradt bérének kifizetésére. Ezt a céget tehát igy büntették meg az union melletti állásfoglalásáért. EMBER-ZSIR SZAPPAN LONDON — A budapesti rádió leadása szerint, amit az itteni monitor felfogott, Budapesten a rendőrség nagy mennyiségű szappant foglalt le, amelyről kiderült, hogy emberi zsírból főzték. A letartóztatott ügynökök Németországból hozták a szappant. Most a rendőrség nyomozza, hogy az ügynökök milyen összeköttetés révén jutottak az ember zsirból készült szappanhoz ? KÜLÖN ÉRTESÍTÉS helyett ezúton hozzuk tudomására mindazoknak akiknél jegyek vannak a philadelphiai Detky Istvánné által a Bérmunkás javára készített női kézi táskáról, hogy azt a 282-es számmal Margaret Hering, Buffalo, N. Y. nyerte meg. A jegyek eladásából $52.25 jött a Bérmunkás részére. Köszönet azuton is az ajándékozó Detky munkástársnőnek. FELÜLFIZETÉST ADTAK 1946 március 30-ig: F. Kezekovits, Phila ....... 1.00 M. Bakos, Cleveland ....... 1.00 J. Horváth, Cleveland ..... 1.00 S. Horgos, New York....... 2.50 V. Kristyán, New York .... 1.00 A. Vajda, Cleveland ....... 1.00 L. Hevesy, Cleveland ....... 1.00 J. Kish, South Gate ___ 1.00 M. Földi, Detroit ......... 1.00 Társas délután, Cleveland 30.45 J .Fisher, Chicago ........... 2.00 A. Buzsinszky, Toledo .... 2.00 J. Csory, Decatur ............ 1.00 J. Asztalos, Philadelphia —.50 A. L. Szász, Chicago ....... 6.00
