Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-04-06 / 1418. szám

1946. április 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN--------------------------(gb) ROVATA--------------------------­AZ IRÁNIAI KÉRDÉS Az orosz-irán ellentét, amely az Egyesült Nemzetek Szerve­zete felbomlásának veszélyével fenyeget, miután a Szovjet megbízottak otthagyták a new yorki biztonsági konferenciát, valójában igen régi keletű. Most, amikor ugylátszik, hogy kenyértörésre került a dolog, tisztán láthatjuk, hogy az an­gol-amerikai tőke került itt összeütközésbe a Szovjet érde­keltséggel (nevezzük bár állam­kapitalizmusnak, avagy állam­szocializmusnak, egészen mind­egy) és a kettő között megszo­rult az olajban gazdag, de ipa­rilag elmaradt Irán (Persia). Irán területe 628,000 négy­zetmérföld, lakóinak száma 15 millió, amelyből mintegy 3 mil­lió még mindig nomád életet él. Fekvésénél fogva is stratégikai fontosságú, amennyiben Anglia “életvonalán” fekszik. Nagy­mérvű fontosságra azonban csak az utóbbi évtizedben tett szert, miután rájöttek, hogy nagy olajmezői vannak. Az Egyesült Államok után talán itt vannak a világ leggazda­gabb olajföldei, s amint a modern iparban és hadászat­ban az olaj fontosabb és fon­tosabb szerephez jutott, úgy emelkedett Irán jelentősége is. Az olaj szerepének fontossá­ga már az első világháború alatt kitűnt, azóta csak foko­zódott és végre ma már mond­hatjuk, hogy az olaj a legis legfontosabb hadászati anyag. Olaj nélkül egyetlen hatalom sem maradhat meg hatalom­nak. Azért a nagyhatalmak si­etnek rátenni kezeiket a világ olajkészletére, amely záros mennyiségű és amit a geológu­sok ma már meglehetősen is­mernek. AZ ÁLLAM ÉS A MAGÁNTŐKE Amerikának és Oroszország­nem mult el a szervezet felett. Kérdés, hogy Thomas bele­nyugszik-e a vereségbe? Meg­történhet, hogy Thomas addig fog intrikálni, mig kiszakit ma­gának egy jelentős kisebbséget, ahol aztán vezérkedhet. Szeret­nénk remélni, hogy a CIO tag­sága elég osztáytudatos ahoz, hogy a kibukott vezére kísérle­teit meghiúsítja és a szerveze­tet — a közérdeket — fölébe helyezi az egyéni érdeknek. Milyen másként néz ki a tisztviselő váltás egy olyan szervezetben mint az IWW, ahol nem az egyéni érdek, ha­nem az osztálytudat irányítja úgy a tisztviselőket, mint a tagságot. Az IWW is a közel­múltban tartotta az Egyetemes Konvencióját. A rendkívüli vi­szonyok következtében az utób­bi pár évben az IWW nem tar­tott konvenciót, de az elmúlt évbe négy rendkívüli referen­dummal megváltoztatta az alapszabálynak a tisztviselőkre vonatkozó pontját úgy, hogy a titkár-pénztáros harmadik ter­minusra is megválasztható le­hetett. Erre szükség volt, mert a viszonyok olyanok voltak, hogy a titkár csere abban az időben hátrányára lett volna a szervezetnek. nak vannak olajföldjei a saját határain belül is, Angliának azonban külföldről kell besze­rezni az olajat. Ily célra alakul­tak a Royal Dutch Shell Co., a British North Borneo, Ceylon Co. és az Anglo-Iranian Oil kompániák. Noha ezek privát tőke érdekeltségek, de bírják az angol állam teljes támoga­tását, mert hiszen az olaj az állam biztonságát is jelenti. Az angol társaságok világ­szerte kutattak az olaj után és mihelyt olajmezőket fedeztek fel valahol, azonnal megszerez­ték a kiaknázási jogát. De ilyen koncessziók után kutattak az amerikai olaj mágnások is. Az iparilag elmaradt országok olaj gazdagságát tehát leginkább az angol, majd részben az merikai tőkének adták el. Ugylátszik hogy az oroszok szükségletét eddig kielégítették az orosz olajmezők. Oroszország eddig teljesen el volt foglalva a saját területén található természeti kincsek ki­aknázásával. Az orosz sajtó csak 1944-ben kezdte említeni, hogy a Szovjet kormány, Szov­jet tőkével hajlandó külföldi iparok fejlesztésére, külföldi ra. Mászszóval, hajlandó kül­földi gazdasági befektetésekre éppen úgy, mint az angol, vagy az amerikai tőke. Ennek az uj iránynak a következménye a magyar kormánnyal kötött gaz­dasági szerződése is. A háború kitörése után rövi­desen, — az az 1941-ben, orosz, angol és amerikai csapatok szállták meg Iránt, elűzték Pahlevi Shah uralkodót, aki né­metbarát volt. A következő év­ben, vagy 1942-ben megkötöt­ték az orosz-angol-irán béke- szerződést, amelyben a nagy­hatalmak megfogadták, hogy nem avatkoznak bele Irán bel- ügyeibe és a háború befejzése után hat hónappal kivonják megszálló seregeiket. Ez a dá­tum 1946 március 2-ára esett. Most azonban a viszonyok megváltoztak és lehetővé vált a konvenció megtartása. A tit­kár-pénztáros a konvenció elé terjesztett jelentésében ki­hangsúlyozta, hogy bár a rend­kívüli intézkedés folytán vállal­ta, a konvenciónak teljes sza­badkezet ad, hogy helyét más­sal töltse be, ha azt a szervezet előhaladása érdekében jónak látja a konvenció. Ez osztály­tudatos gondolkodás és cselek­vés és ennek nélkülözését siny- lik meg a szakszervezetek. A munkászevezetekben a tisztviselőség nem egyéni tu­lajdon és azok nem azért van­nak, hogy egy ember kisajátít­sa azokat. A tagságnak min­den időben joga van ahhoz, hogy megfelelőbb embert állít­son egy bizonyos funkcióba és ha az emozditott, vagy felvál­tott^ tisztviselő nem a saját egyéni érdekeit tartja szem előtt, hanem őszinte és a tag­ság érdekeit előbbrevalónak tartja, minden zokszó nélkül adja át helyét az utána követ­kezőnek. Ezt meg kell honosíta­ni minden munkásszervezetben, mert amíg ez nincs gyakorlat­ban, addig a tagság nem ren­delkezik saját szervezetével. Ekkorra az amerikai és az an­gol csapatokat visszavonták, az orosz azonban továbbra is ott­maradt. A GAZDASÁGI ÉRDEK Mint kisült, az oroszok azért maradtak vissza, hogy nyomást gyakoroljanak az iraniai kor­mányra, amelytől azt követel­ték, hogy nekik is adjanak ré­szesedést az iraniai olaj mezők kiaknázásában. Az oroszok kö­veteléseik alapjául egy a még 1907-ben kötött szerződésre hi­vatkoztak .amelyben az angolok elismerték az oroszoknak ily irányú jogait. Az első világhá­ború azonban Oroszországot nagyon legyengítette és az ily jogoknak nem tudtak érvényt szerezni. Az első világháború alatt Irán angol “védelem” alá került s teljes függetlenségét csak 1921-ben kapta vissza, amikor megsemmisítették az 1907-ben kötött egyezséget azon kikötéssel, hogy Irán az oroszoknak adott koncessziót nem ruházza át más országok­ra, vagy más országok tőkés csoportjaira. Az oroszok most arra hivatkoznak, hogy Irán összes olajkészletét eladta az angoloknak és az amerikaiak­nak, tehát megszegték az 1921- es szerződést. Az irániai kérdéssel kapcso­latban még egy dolgot kell megértenünk. Midőn azt hall­juk, hogy Irán eladja az olajat, nem csupán azt kell értenünk, hogy az állam árulja az olaj- mezőket, hanem az olaj földek tulajdonosai szereznek óriási vagyonokat az olaj árusítása révén. Ezek tehát annak adják el az olajat, aki többet fizet ér­te. Nem irániai hazafiság az, amikor a többet fizető ameri­kaiaknak és angoloknak adják az olajat és “idegen beavatko­zást” említenek, amikor az oro­szok kevesebbet Ígérnek, de katonai nyomást gyakorolnak, hogy a vásárt megkössék. És végre ilyen szempontból kell nézni azt a politikai manő- vereskedést is, amellyel az olaj­mezők egy részét tartalmazó területet “független” államá akarják tenni. Ha ez sikerül, akkor az olaj mezők tulajdonjo­ga átmegy más egyének kezei­be és azok árulhatják a nagy vagyonokat hozó drága kincset. Soha még tisztábban nem láthattuk, mint az iráni eset­nél, hogy az ilyen politikai ma- nővereskedésnek alapja nem más, mint az egyes csoportok gazdasági érdekeltsége. AMIKOR NEM “KICKBACK A KICKBACK” WASHINGTON — Az Egye­sült Államok legfelsőbb bírósá­ga, a Supreme Court, 5 szava­zattal három ellenében törvé­nyesnek mondotta az unionok azon eljárást, hogy a “zárt” műhelyben felvételi dijat köve­telhet minden uj munkástól. A döntés alapjául az Inter­national Hod Carriers 39-es lo- caljának egyik esete szolgált. Ennek a lócáinak zárt műhely kontrakt ja van Fort Devens, Mass, városban a kontrakto- rokkal és ennek megfelelőleg minden felvett munkásnak be kellett lépni a szervezetbe. A felvételnél az union előbb 50, majd 40 és végre 20 dollár fel­vételi dijat számított, amit az uj munkásoktól heti öt dollá­ros részletben fogott le a mun­káltató. Az uj munkások ezt a lefogást az úgynevezett “kick- back” ellenes törvény megsér­tésének tartották. így került ez a dolog a bíróság elé. Most a legfelsőbb bíróság úgy döntött hogy a zárt műhelyben a szer­ződés előírja a tagsági kötele­zettséget, tehát a felvételi dij követelése és behajtása nem nevezhető “kiekback”-nek. EZ IS RITKASÁG ST. LOUIS — A National Labor Relation Board (NLRB) már igen sok esetben megin­tett, vagy megbüntetett ipar- vállalatokat union ellenes akti­vitásokért. Most azonban az it­teni American Car and Found­ry kompániára az union mel­letti cselekedetért szabott ki büntetést. Ez a cég még 1944 julius 12- én elbocsájtóttá munkából Pres­ton W. Roper alkalmazottat, aki az NLRB elé vitte az ügyét. A gyár vezetője azt állítja, hogy miután Preston nem akart beállni az unionba, a töb­bi munkások megtagadták a vele való munkát, igy a gyár vezetősége kénytelen volt őt el­küldeni a munkából. Tekintettel azonban arra, hogy a gyárnak nincs “zárt” műhely kontrakt ja az unionnal, az NLRB Preston elbocsáj tását jogtalannak minősítette és kö­telezte a céget Preston elma­radt bérének kifizetésére. Ezt a céget tehát igy büntet­ték meg az union melletti ál­lásfoglalásáért. EMBER-ZSIR SZAPPAN LONDON — A budapesti rá­dió leadása szerint, amit az it­teni monitor felfogott, Budapes­ten a rendőrség nagy mennyisé­gű szappant foglalt le, amely­ről kiderült, hogy emberi zsír­ból főzték. A letartóztatott ügy­nökök Németországból hozták a szappant. Most a rendőrség nyo­mozza, hogy az ügynökök mi­lyen összeköttetés révén jutot­tak az ember zsirból készült szappanhoz ? KÜLÖN ÉRTESÍTÉS helyett ezúton hozzuk tudomására mindazoknak akiknél jegyek vannak a philadelphiai Detky Istvánné által a Bérmunkás ja­vára készített női kézi táskáról, hogy azt a 282-es számmal Margaret Hering, Buffalo, N. Y. nyerte meg. A jegyek eladá­sából $52.25 jött a Bérmunkás részére. Köszönet azuton is az ajándékozó Detky munkástárs­nőnek. FELÜLFIZETÉST ADTAK 1946 március 30-ig: F. Kezekovits, Phila ....... 1.00 M. Bakos, Cleveland ....... 1.00 J. Horváth, Cleveland ..... 1.00 S. Horgos, New York....... 2.50 V. Kristyán, New York .... 1.00 A. Vajda, Cleveland ....... 1.00 L. Hevesy, Cleveland ....... 1.00 J. Kish, South Gate ___ 1.00 M. Földi, Detroit ......... 1.00 Társas délután, Cleveland 30.45 J .Fisher, Chicago ........... 2.00 A. Buzsinszky, Toledo .... 2.00 J. Csory, Decatur ............ 1.00 J. Asztalos, Philadelphia —.50 A. L. Szász, Chicago ....... 6.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom