Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-08-18 / 1385. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1945. augusztus 18. Magyarország újjáépítése Irta: JÁSZI OSZKÁR (Az alábbi cikk a “Harc” augusztus 1-ei számában jelent meg Jászi Oszkár tollából. A már tőle megszokott éleslátással szolgál Európa, de különösen Közép-Európa népeinek és országainak egészséges újjászületése lehetőségeiről, amelynek szilárd alapja és segítsége az orosz szovjet rendszer a maga nagy evolúciós tanulságaival. — Szerk.) (Folytatás) •--------------------------------------r~ ban és hatékonyabban keljen életre — ami ma csak egy névtelen elképzelés — az Egyesült Nemzetek eszméje és szervezete. a kecske is jólakjon meg a káposzta is megmaradjon. Vagyis, hogy a munkásságot is kielégítsék, meg a kapitalistákat is. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a demokrata magyaroknak arra kell törekedni, hogy a reformok nemcsak papíron, de szellemben is demokratikusak maradjanak, hogy egy igazán demokrata közlélek alakuljon ki az országban s ne történhessék elkanya- rodás a nép jogok útjáról. Ezen elv követése a részletekben a következőket jelentené: 1) őszinte együttműködés Oroszországgal. Értékeinek, intézményeinek s nyelvének szorgalmas tanulmányozása. Szem- beszállás minden törekvéssel, mely egy oroszellenes block létesítésére irányulna. De ugyanakkor további ápolása a nyugati kultúrával való évezredes kapcsolataink. Hid legyünk a Nyugat és a Kelet értékei között, nem pedig egy BUFFER STATE a kettő között. 2) Résen kell lenni, hogy áramlatok ne érvényesülhessenek EGY PÁRT RENDSZER bevezetésére. Ellenkezőleg a mai plebiszcitumos nemzetgyűlést igazi népies alapokra kell helyezni az általános, egyenlő és titkos választójog skrupuló- zus keresztülvitelével. 3) A törpe földbirtok izolált rendszere nem lehet életképes, ha azt szövetkezetileg nem szervezik a megfelelő hitel, oktató és kísérleti szervezettel államilag nem támogatják. Ámde ezeket a szövetkezeteket nem szabad kényszerrel keresztül vinni, nem szabad a magyar földmiveseket kolkhozokba pofozni. A magyar nép eléggé érett arra, hogy a kooperáció előnyeit átlássa és uj utakat keressen, melyek úgy az ország, mint a saját maga érdekében vannak. Az orosz kolkhoz rendszer újabb fejleményei is azt mutatják, hogy teljes kényszer szocializálás mellett is szükségesnek bizonyult a földmivesek egyéni tulajdonát és szabad rendelkezését jobban elismerni. A falusi életforma nagy kulturális lehetőségeket rejt magában, mint ezt Dániában és a skandináv államokban láthatjuk. 4) Siettetni kell az ellenforradalom maradványainak gyors és végleges kiirtását, hogy likvidálni lehessen az átmenetileg netán szükséges kivételes biróbandája nem isteni személyiségek, hanem hitvány, kapzsi emberek és talán ők rántják elő a kis bicskát és beledöfik Hirohito és társai gyomrába, amiért az imperialista őrületükben a saját és az egész világ népét pusztulásba és szenvedésbe vitték. Japánok elő a bicskát es csak jó mélyen belevágni az isteni Mikado gyomrába, ebből a harakiriből talán még változás jön a japán népre. Ságokat. A szabadságjogok rendszerét hatékonyan kell bevezetni, nemcsak papiros alkotmányban, de az életben is. Erőteljesen meg kell akadályozni a titkos rendőrség tultengését. 5) A nemzetiségi kérdés megoldása csak a konfederáció szellemében lehetséges. Ez a magyarságnak különösen alapvető érdeke akkor, amikor kisebbségeinknek sorsa a szomszédos államokban attól függ, hogy fognak-e egyenlő jogokat élvezni az u. n. államalkotó nemzetekkel s szabadon fogják-e kiépíthetni teljes kulturális autonómiájukat. Alig lehet kétséges, hogy ezt a konfederációs politikát a szovjetek támogatni fogják, mihelyst meggyőződnek, hogy a konfederációnak valami “egészségügyi kordon” a mellékize. Szovjetoroszország egyik legnagyobb alkotása a nemzetiségi kérdés megoldása volt a nemzeti autonómiák rendszerével és azoknak magasabb egységbe való összefoglalásával. Alig képzelhető el, hogy ezt a politikát elleneznék a velük kooperáló népek belső életében. Egyes román és jugoszláv kezdeményezések ezen a téren rendkívül biztatók. Oroszország nem folytathat DIVIDE ET IMPERA politikát egész rendszere igazi lényének feláldozása nélkül. 6) Ezekben az uj gazdasági és politikai keretekben a vallás “ópium szerepe” megszűnnék. Ellenkezőleg az a népies energiák alátámasztója lehet, mint ez már a nyugati demokráciákban számos esetben megtörtént. 7) Magyarországnak nagy érdeke lesz hogy a különböző federációk és regionális együttműködések felett mind átfogób(Vi.) Sokszor egy menykő- csapás is elegendő, hogy a kapitalizmus bérencei között riadalmat keltsen. Most kettő is egyszerre közéjük csapott. Az egyik az angol választások eredménye. A másik a japánok elleni háború hamaros vége, nagy riadalmat keltett a vakációzó, minden but és bánatot elfeledni igyekvő képviselők között. Ugyanis még az angol választások ismerete előtt az országház elhatározta, hogy háború ide, háború oda, lesz-e munkanélküliség, vagy mi lesz az árakkal, ők hazamennek kipihenni azokat a nagy fáradalmakat, melyet Washingtonban a sok party és más hasonló aktivitásukban felhalmoztak. Sok nagyon fontos javaslatot hagytak függőben, olyanokat, melyek a háborúból visz- szatért katonaságot nagyon köVégül — s ez mindennél fontosabb — a magyar demokrácia el sem képzelhető egy uj erkölcsi öntudat megalapozása nélkül. Magyarország erkölcsileg beteg és züllött ország volt, nemcsak Horthy és ellenforradalma óta, hanem a 48-as nagy nemzedék eltávozása óta. Ez a jelenség nemcsak magyar volt, de szinte általános európai, mely talán a legszörnyübb formában Franciaországban jelentkezett. A szellemi munka, mely századokon át becsületbeli foglalkozás volt, üzletes tevékenységgé vált. Ezt a kórt a jeles francia gondolkodó , Julien Benda találóan nevezte el az ÍRÁSTUDÓK ÁRULÁSÁNAK. Senki sem hitt többé alapvető értékekben, hanem egy sekély materialista relativizmus által elhódítva, kiki csak boldogulni, élvezni akart, pénzt és befolyást hajszolva. Legtöbben a hatalmasokat szolgálták, lett légyen az király, diktátor, plutokrata vagy organizált tömeg. Ez a szellem a magyar krízisnek is legmélyebb oka volt, amint ezt a szörnyű összeomlásnak Bajcsy-Zsilinszky mellett leghősibb alakja Zsolt Béla oly megrázóan mutatta ki “Az Ember”-nek irt cikkeiben. A szerencsétlen országnak nemcsak a politikája és a gazdasága volt korrupt, hanem a szel lemi munkásoknak sem volt gerince: cinikusan dőltek be min den befolyásos áramlatnak. Az Akadémia, az Otthon, a Fészek és a kávéházi irodalmi asztalok levegője épp oly nyomasztó volt, mint az osztályparlamenti avagy a gentry vármegyéé. Az újjászülető országnak legnehezebb problémája lesz, hogy hogyan lehet ennek az állapotnak véget vetni. Gazdasági és poli- kai reformok egymaguk nem elegendők: az emberi egyéniség legmélyebb gyökereit kell meg tisztítani. Ez egy filozófiai, metafizikai és vallási probléma. Worcester, Mass., 1945. junius hava. zelről érintette. Valamint a há ború gyors végével, több millió munkást érintett. Ezek nem voltak elég sürgős dolgok, ők remélték, hogy semmi sem fogja megzavarni pihenésüket októberig, tehát két és félhónapos vakációjukban. De nem igy történt. Még a háború vége és esetleges munkanélküliek milliói nem zavarta volna meg a vakációt, de az a tény, hogy az angol munkásság már megunta az ilyen munkásokkal nem törődő adminisztrációt, képviselőket és munkáspártiakkal cserélte ki őket, volt a villám- csapás, mely ijedelmet okozott sok képviselő és szenátor ur szivében. így sokan csak úgy remélik a kapitalista rendszert a mostani formájában megmenteni, ha ők maguk vezetik a harcot a reformokért, igy úgy próbálják azt keresztülvinni, hogy a Ezen törekvésben szenátor Pepper, Floridából, Kilgore, West Virginiából, Wagner New Yorkból a vezére, de mostan nagyon sok társat nyertek olyanokból ,akik eddig nagyon radikálisnak tartották őket. Ezt legjobban bizonyítja az a tény, hogy olyan képviselők, akik előzőleg a “Full Employment” törvényjavaslat ellen szavaztak, most nagyon szeretnék azt előrántani a temetőből és mellette szevazni. Ilyen uj radikálisok lettek Morse, Oregonból ,Tober, Nem Hampshi- reból és Aiken, Vermontból, a reakciós republikánusok hazájából. Most a lapok és sok liberális képviselő elitéli, hogy dacára a sok fontos kérdésnek, melyeket a képviselőháznak kellett volna tárgyalni és törvényesíteni, mint például a munka biztosítása, szépen hazamentek mintha megérdemelték volna a vakációt. Attól félnek ezek a képviselők és gazdáik, hogy ha a háborús nyomoruságotv és a várható munkanélküliségét nem enyhítik, itt is egy radikális párt, a nagy vagyonok, közlekedési és más közellátási eszközök köztulajdonba való vevé- se ígéretével hatalomra jut, mint Angliában és csakis azért akarják ők maguk irányítani a reformok sorozatát, hogy ott állhassanak meg vele ahol ők akarnak, vagy ameddig muszáj nekik menni ezen a téren, hogy a forrongó és az angol példán tanult munkásokat kielégítsék. ÉPITŐGÁRDA 1944-45-re befizettek: A. Alakszay, Van Nuys .. 9.00 Barcza G., Bridgeport ..... 6.00 Buzay J., Cleveland .........12.00 Detky St., Phila ............... 6.00 Decsi L., Akron ............... 8.00 Engli J., Cleveland ...........12.00 Farkas I., Akron .............12.00 Fishbein L., New York ....12.00 Fodor J., Cuy. Falls ........12.00 Gáncs L., Carolina ..... 12.00 Geréb J., Cleveland .........12.00 Hering P. Buffalo ...........12.00 Károlyi S., Bridgeport .... 2.50 Krajnik B., Trenton ____3.00 Kucher A., Pittsburgh . ..12.00 Kollár J., Cleveland .......12.00 Kovách E., Cleveland ..... 4.00 Kanchar J., Bay City ......12.00 J. Kozsány, Saratoga ......12.00 Lefkovits L., Cleveland ....12,00 Lelkó A., Pittsburgh .......12.00 J. Lisszy, Phila...................10.00 Mogor J., Cleveland ......... 5.00 Munczy J., Cleveland ....... 5.00 Mácsay J., Detroit ........... 6.00 Molnár A., Cleveland ......12.00 Pataky J., Brooklyn ____15.00 A. Patchy, Duarte ........... 7.50 Pika P., Chicago .............10.00 J. Policsányi, Elm Grove 4.00 L. Rost. Phila.................... 6.00 J. Reppman, Detroit ........12.00 M. Stefankó, New York „12.00 Szilágyi J., Cleveland .... 8.50 Székely S., Cleveland ....... 5.00 J. Varga, Cleveland .......... 5.00 Visi I., Detroit .................12.00 Vizi J., Akron ................... 9.00 Zára J., Chicago ................12.00 Nagy a riadalom
