Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-08-18 / 1385. szám

1945. augusztus 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal // Lenni vagy nem lenni // A történelem színpada uj fe­jezet elé állította az emberisé­get az atombomba föltalálásá­val. A jelen pillanatban nehéz megállapítani, hogy ezen uj ta­lálmány nem-e a legkorszakal­kotóbb az összes korábbi fölfe­dezések között. Egy bizonyos, az emberiség amidőn kivált az állatok sorából azzal, hogy szerszámot ragadott a kezébe, — bárminek is nevezzük az el­ső szerszámot — megvetette az alapját ezen uj fölfedezés­nek is. Azok, akik némileg ismerik a történelmi materializmust tisztában vannak vele, hogy a társadalom összetétele is koc­kán forog ezen uj fölfedezéssel, mint ahogy a puskapor fölfe­dezése is együtt járt a hűbéres társadalmi korszak elítélésével, ezen uj találmány is a törté­nelem itélőszéke elé állítja az emberiséget és egy lépésre fog­ja kényszeríteni annál inkább is, mert ezen találmány “to be or not to be” kérdése. Lenni vagy nem lenni: Ez a föladat ami előtt most az em­beriség áll. Ha főn tart ja az osztályokra tagozott társadal­mi rendszert aminek eredménye a tőkés termelési rendszer, el kell, hogy fogadja a versenyre alapozott kereskedelmet is ami­nek eredménye a dolgozó osz­tály kizsákmányolása után más nemzetek kirablása és elnyo­mása is. És végül mint csat­tanója az ezen rendszeren ala­púé társadalmaknak a háború. Háborút folytatni most már anélkül nem lehet, hogy min­den élőlényt ki ne pusztítsanak egy bizonyos területen. Törté­netesen ha Németország egy időben készül el hasonló talál­mánnyal, akkor két világrész pusztulását eredményezte vol­na. Képzeljük el Amerikát ipa­ri városai nélkül. Képzeljük el a vasipari centrumokat meg­semmisítve, népességét fölis- merhetetlenségig összeégve és képzeljük el New Yorkot gáz, füst és por alakjában 40,000 láb magasságban a földtől, képzeljük el az összes ipari vi­dékeket sivatag alakjában, ha­A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Van Nuys 9.00 Bischof József né, Akron 12.00 Buzay Jánosné, Clevaland 6.00 Deák Jánosné, Akron __12.00 Detky E.-né, Phila ........... 6.00 özv. Farkas I.-né, Akron 12.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 12.00 Fay Vilmosné, Akron .....12.00 Feczkó J.-né, New York ..12.00 Fodor J.-né, Cuyahoga ....12.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 12.00 Kern Péterné, Akron ........12.00 Kollár Józsefné, Clev.......12.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 12.00 Lefkovits Lajosné, Clev. 12.00 Mary Mayer, Phila..........10.00 Molnár A.-né, Cleveland 12.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 11.00 Udvarnoky K.-né, Flint ....12.00 Visi Istvánná, Detroit .. .12.00 Vizi Józsefné, Akron .......12.00 Zára Jánosné, Chiiago . ..12.00 talmas kráterokkal ásitozva az égnek. Képzeljük el Afrikát, a vandont, fák, sürü növényzete nélkül, ahol vadállatok sem él­hetnének. Ez maradt volna Amerikából és Európából és ma ez Hirosima. “Lenni vagy nem lenni.” Ezt a kérdést tette most az embe­riség elé az atombomba fölta­lálása. Ha aláveti magát to­vábbra is az ipari fejedelmek rendelkezésének, akkor néhány iparbáró rendelkezésétől függ nemzetek élete és halála. Né­hány iparbáró ha úgy akarja, egy egész világrész megsemmi­sülhet. Még az imádkozás sem fog segíteni mert az isten is az ő pártjukra szegődik félelmé­ben, nehogy egy rakéta bom­bát oda is föllőjenek. Nincs me­nekvés, nincs sokféle ut, nincs csepürágás, vagy szervezked­nek egy nagy ipari szervezetbe azon célból, hogy átveszik az összes termelési eszközök fe­letti ellenőrzést, vagy elfogad­ják a másik alternatívát “not to be” (nem lenni). Hogy a fontiek nem fantaz­magóriák, minden napilapot ol­vasó ember tudja, mert a had­ügyminisztérium nyilvánosság­ra hozta az atombombával kap­csolatos robbantási kísérlete­ket, amit New Mexico sivatag­jában végeztek a tudósok és amit most Hirosima keserűen tapasztalt. A hadügyminiszté­rium jelentése szűkszavú és ezeket mondja: “Olyan forradalmi fegyver adatott az emberiség kezébe, amelynek hivatása lesz meg­változtatni a háború folyását| — ahogy mi tudjuk — vagy ; pedig a háború megszünteté­sének eszközéül válhat azzal, hogy a mai keretek közé nem illő természetével kényszerite- j ni fogja az emberiséget egy uj j természetű világba lépni.” “A világegyetem örök erői, ami a parányi kis atomba volt beskatülyázva, lettek most sza­badjára eresztve azáltal, hogy hatalmas ipari telepek láncola­tában állítanak elő kicsiny sú­lyú atombombákat.” A kísérletezési robbanás még olyan messze* távolságban is, mint Arizona, megrázta az ab­lakok üvegeit. Föltették a bom­bát a tudósok egy acéltorony tetejére és visszavonultak hat- 8 mérföld távolságba a rob­banás helyétől és a hatásról a hadügyminisztérium a követke­zőket mondja: “A kitűzött időben egy ha­talmas villámláshoz hasonló va- 1-itó fény, amely a legfénye­sebb nappalnál is fényesebb volt, világitotta be egész föld felületét.” “Egy hegyláncolat, amely három mérföldre állt a megfi­gyelő állomástól, fogta föl bát­ran a robbanás okozta légnyo­mást és hőt. Akkor jött egy isszonyu, hosszantartó dörgés és nagyon nehéz légnyomás, amely két embert leütött, akik az ellenőrző központon kívül álltak. Utána mindjárt egy hatalmas, sokszínű, dagadó fel­hő forrott fölfelé több mint negyvenezer láb magasságba. Amidőn a robbanás ideje elér­kezett, sötét felhő borította az eget, esett és villámlott. A rob­bánás ereje a felhőket teljesen megsemmisítette. Később a lég­körfölötti szelek a szürke masz- szát is szétzavarták.” “Az acéltorony tökéletesen párává változott .Ahol a torony állt ,egy hatalmas lejtős töl­csér tátongott.” A kora reggeli hatalmas rob­banás (5:30) megrémítette dél­nyugat New Mexico és Arizona népét. A hadsereg repülői, amint a repülőtéren leszáltak mondták, hogy látták a robba­nás fényét Needles, California fölött, mint repültek. Sázötven- től százhetvenöt mérföld távol­ságban az erdészek észlelték a földrengést. Burro hegységben a Smithsonian Observatory is lejegyezte. Egy 120 mérföldnyi város­ban egy vak lány, amidőn a robbanás megtörtént és a fény odaért, de még a hang nem, kérdezte “mi volt az?”. A hivatásos megfigyelők a következőképen írják le a lá­tottakat: “Először egy semmi­hez eddig nem hasonlítható csil­logó fény hasította föl az eget. Mind odarohantunk és egy sö­tét üvegen körösztül bámultuk a nagy labdaformáju tüzet. Kö­rülbelül 40 másodperc múlva jött a légnyomás, amit a hang követett. Miután keresztül es­tünk a szokatlan fény bámulá­sán, úgy tűnt föl, mintha nem is jönne utána semmi. Egy fel­hő formálódott aztán, amely dagadt és hömpölygőit rettene­tes erővel mig öt perc múlva el nem érte a szubsztratoszférát.” “Röviddel a robbanást másik két kisebb kiegészítő robbanás követte, ami sokkal kisebb volt mint a főrobbanás. A felhő igen nagy magasságot ért el először gömb alakban, majd gomba alakjában, végül kémény alakú oszlopot hagyva, mig a külön­böző irányú szelek szét nem zavarták.” Most álljunk meg egy pilla­natra, vegyük fontolóra a had­ügyminisztérium nyilatkozatát: “Vagy pedig a háború meg­szüntetésének eszközéül válhat azzal, hogy a mai keretek közé nem illő természetével kénysze­ríteni fogja az emberiséget egy uj természetű világba lépni.” Gyáva nép, gyávaságuknál csak dodonai butaságtok na­gyobb. Most egyenesen a had­ügyminisztérium mondja meg a fönti szavakkal, hogy: “kény­szerülni fogtok megváltoztatni a társadalmat”, de ti gyávák és lusták vagytok, ti nem akar­tok változást, még akkor sem, ha lelketeket az atom bombák szárnyán szállítják a substra- toszférába. Azonban elérkezett egy uj történelmi korszak ide­je ,ahol akarva, nem akarva választanotok kell, Shakepeare szavai szerint ezen kettő kö­zött: “ to be or not to be”. . . . tudja Pál . . . JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visi. A németek nem tudták ré­gebben megtanulni, hogy a kardból ekevasat, vagyis gaz­daság gépeket kovácsoljanak. Most a szövetségesek fogják őket erre megtanítani. A háborús lutrit most úgy kiterjesztették, hogy a japán városok neveit rakták egy si­sakba és amelyeket kihúztak, azok voltak az elsők a bombá­zásra. De erre már senki sem mondhatta, hogy vak szeren­cse. Az amerikai tudósok, most arról vitatkoznak, hogy hushi- ány van-e vagy nép szaporulat. Amint a munkanélküliség ide­jén is azt állították, hogy nem munkahiány van, hanem sok a munkás. A hires amerikai politikai tu­dósok most azt is bizonyítgat­ják, hogy az angol szocialisták nem is szocialisták és hogy a munkáspárti vezérek nem is munkások, tehát kár volt a nagy riadalomért az urak ré­széről. \ A Szovjetek minden leszerelt katonának és közeli hozzátar­tozójának egy teljes évre elen­gedik az adót. Egy munkásellenes törvényt javasoltak az amerikai ország­házban, melyet “Burton, Hatch and Ball” néven ismernek. De a munkások találóan “Ball and Chain” néven ismerik. Ez mint ajándék a háborús hűségért. Franciaországban nagymosás van. Sok piszkot hoznak nap­fényre és teregetnek ki az ud­varra. De Laval nyakkendőjét nem is lehet kimosni, azt ki kell cserélni jó erős kender kö­téllel. ' Azt mondják a tudósok, hogy az a hires ATOMIC bom­ba robbanó része nem nagyobb mint egy pirula. De még sem bírják a japánok lenyelni, most már békéért könyörögnek. A Hearst lapokból Ítélve Krisztus nagy bajban van. Most C. K. L. Smith és McCormick segítségével szervezik a “Youth for Christ” mozgalmat, ne hogy “Youth for Youth”, vagy más emberi érdekekért szervez­kedjenek. De én még sem hi­szem, hogy Krisztusnak szük­sége volna erre a szervezetre, inkább Hearstnek kell az na­gyon. Afrikában arról panaszkod­nak, hogy ottan a majmok is szervezkednek és csoportosan támadnak, valamint őrséget ál­lítanak fel, amiatt nem lehet őket meglepni, vagy megköze­líteni és igy kiirtan. Sokkal okosabbak mint némely mun­kás. LEGYEN önnek is mondaniva­lója nekünk és a Bérmunká­son keresztül Munkástársa- inak, azokról, amiket a mun­katelepen vagy másutt lát és amiknek az ön meglátása szerint MÁSKÉNT kellene történni. írja meg ezeket le­velében. írjon MINDEN HÉ­TEN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom