Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-01 / 1400. szám
6 oldai BÉRMUNKÁS 1945. december 1. cent volt egy kanna, most 46 cent. Az is lehet sok pénzt költünk mondta az asszony, de takarékoskodunk más dolgokon. Joe, aki eddig komoran hallgatta, most beleszólt. — Persze — mondotta — egyáltalán nem megyünk a moziba. Szerencsések vagyunk, hogy nem igen szeretjük a mozit, ugye anyukám. Az asszony bólintott és bá- * múlt gondolataiba merülve. — Egy másik dolog, amit egyáltalán nem tudok megérteni — tűnődött Joe — a barátaim, akiknek gyermekeik vannak, hogyan képesek ezen keresetből nevelni őket. Eltudod képzelni édesem? — Mondotta Joe feleségéhez fordulva. — Továbbá mondotta Joe, hogy a General Motors még mindég nem válaszolt az union érvére, hogy a régi és uj profitból megengedhetnék a 30 százalékos béremelést és még akkor is több profitot csinálnának, mint bármikor is. Még a legutolsó kormány jelentés is megegyezik ezzel, magyarázta Joe. És ugylátszik egészen logikusnak tűnt föl Joe előtt, hogy ha az összes automobil társaságok fölemelnék a munkások béreit, több munkás tudna automobilt is venni. — De van egy másik nagy akadály — mondotta Joe — még ha a társaság 12 dollárral többet is adna egy hétre az nem jelentene semmit sem, ha levennék az árakról a szabályozást, mert rögtön többet kellene fizetni az élelmezésért és holt biztos, hogy a házbért is emelnék és ott lennénk, ahol a part szakad. — De más oldalról, ha nem kapjuk meg a béremelést és mégis leveszik a szabályozást az árakról végre, akkor aztán igazán nem tudom mi a poklot csinálunk. Te tudod édesem — mondotta mégegyszer a feleségéhez fordulva. Száját fölbiggyesztve hallgatta az asszony egy percig és aztán halkan felelte — Nem Joe. Igazán nem tudom melyiken kezdjek spórolni. Ennél olcsóbban nem találnék lakást, még hozzá, hogy tisztességes is legyen. Persze a telefont azt kidobhatnánk, de az nem sokat segítene, inkább kevesebbet ennék, mint hogy a telefont föladjam. — Ott az autó, azt minden percben eladhatnám, de nem sokat kapnék érte — mondta Joe — de úgy érzem, mintha a családnak egy tagját adnám el. — Tudod mit gondoltam Joe — mondotta az asszony mosolygást erőltetve — a villanyt fogjuk korábban lezárni este. Egy másik vonat száguldott el sietve valamerre és a ház megint megremegett, a vonat zaja lassan eltávolodott. Azután Joe kemény szavakkal ezeket mondta: “Ne értsenek félre, nincs kedvem a sztrájkoláshoz, mert amikor sztrájkolok nem keresek pénzt, de ha a kompánia nem ad több fizetést adni, akkor a sztrájk marad egyedüli fegyverünk amit használhatunk.” — Nem kérek én lehetetlent — mondotta Joe — csak tiszGazdasági összeesküvés (Vi) Most, hogy valami 380,000 General Motors munkás sztrájkjo mely sztrájkot a gyárosok minden áron kierőszakoltak, meg kell vizsgálni az okokat, hogy miért nem féltek a gyárosok a sztrájktól, sőt éppen azok erőszakolták ki azt, még ezen évben. Minden nagy iparvállalat, autó, rádió, mosó és varrógépek, valamint a ruhaiparban, a készárukat is visszatartják a piacról. Nem engedik eladni, nehogy mint bevételt kelljen nekik azokat elkönyvelni, még ezen évben. Mert minden nagy ipar ezen évnek az első felé- oen megcsinálta a nagy hasznot a hadiárukon és az elkészített, megfizetett, de a háború vége miatt nekik visszamaradt árukon. , A General Motors egyedül képes lett volna vagy 300,000 autót kiadni ezen évben, melyekhez több mint kétszáz ezer darabra már készen vannak az alkatrészek, de nem engedik őket összerakni és a piacra dobni. Mert igy az előkészitési költségeket levonhatják az évi haszonból, azáltal becsaphatják a kormányt, nem fizetnek jövedelmi adót, a nagy haszon után. És az igy elkészített árukat majd jövő évben eladják, amikor 20 százalékkal kevesebb jövedelmi adót kell nekik majd fizetni. Ezen összeesküvés minden nagyipart érint, azért nincs még ma sem a szükséges áruknak előfutárjai sem a piacon Négy hónappal a háború után, mely idő alatt sok ipar, mint a ruha .rádió és más kisebb- nagyobb gépek, szerszámok tömegeit gyártották, de raktárakba csukták és csak majd a jövő évben dobják a piacra, amikorra már az árakat is feljebb tudják préselni, mivel most a karácsonyi ünnepek előtt olyan nagy mesterséges hiányt bírnak előidézni. Az autóiparban 150 millió dollárt használtak fel erre a célra. A General Motorsnak, 52 millió dollár volt félretéve már a múlt évek hasznából erre a célra. És ehez hozzájárul még ezen évben erre a célra félretett összeg. Ha ezen milliókat nem költik el ezen évben akkor annak legnagyobb részét adóba kellett volna a kormánynak befizetni, amit az ultra hazafi iparmágnások nem akarnak. így elég sajnos ,hogy még az union is ezen összeesküvők kezére játszik, hogy ezen évben hívták ki a sztrájkot, amikor az iparfejedelmek akarták. Ugyan akkor alkalmat adnak a nagy lapoknak, rádió szónokoknak, propagandistáknak, hogy az áruhiány miatt az uniókat okolják, hogy a hiszékeny tömegeket a szervezett munkásság ellen fordítsák, úgy a drágaságot, mint az áruhiányt a sztrájkoknak tulajdonítják és az igazi összeeskütességes életet akarok megteremteni. (The New Republic-ból fordította) . . . tudja Pál . . . , vökről a figyelmet elterelik. A Fordnál nincs sztrájk, de ezen a héten lezártak. Pénteken sem engedtek dolgozni. A Kelsey Hayes sztrájk alatt, a Ford hetekig lezárt .pedig az alkatrészek gyártását a sztrájk nem akadályozta volna. A General Motors levélben értesített minden alkalmazottat, hogy ez a sztrájk nagyon hosszú lesz, í másszóval ezen évben nekik nem kell munkás, nem kell áru. Mind e mellett Rumney, az automobil gyárosok szövetségének az elnöke kijelentette, hogy a G. M. sztrájk miatt minden autógyárat lefognaK csukni egy pár héten belül. Már a független de az automo- | bilok részére dolgozó üzemek- j ben is lefizetéssel fenyegetőznek, részidőket dolgoztatnak mert a megrendelések csak a jövő évre szólnak. Hát mi egyszerű munkások, nem éppen alázatosan, de kér- i dezzük a törvényhozó és végrehajtó urakat MI EZ HA NEM ÖSSZEESKÜVÉS ? MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak: Itt nagy falragaszokon hirdetik, hogy “veszély van a termelés szinterén”. Hát azt elhisszük, hogy most veszély van a termelésnél, de ha a háború alatt lett volna ilyen megmozdulás, akkor kevesebb zaj- jai nagyobb eredményt lehetett volna elérni. Az igaz, hogy még most sem késő, de a hatás_ nagyobb lett volna akkor, midőn 12 meg 15 órákat dolgoztattak a türelmes emberi birkákkal. De sok szenvedéstől menekült volna meg az emberiség, ha még a háború előtt egy határozott megmozdulással a munkások az egész földtekén letették volna a szerszámokat. Mennyi vért és nyomort lehetett volna megmenteni, ha a termelő hadsereg egy kicsit is előrelátóbb lett volna! De az emberiség mindég csak a saját kárán tanul, igy van ez már a történelem kezdete óta. A munkásság is hol megbotlik, hol elesik, de megint feláll és tovább halad azon az utón, amely végre a végső felszabaduláshoz vezeti. El fog jönni az az idő, hogy az emberiség fel fogja magát szabadítani azon rettentő rendszer alól, ' amelyben ma élnie kell a földön. G. Bakos Los Angeles, Cal. Tisztelt Szerkesztőség: ' Mellékelten küldőn a nap- I tár árát és járulékomat a nap- tár előállítási költségeihez. Ez az év maradhatós volt részünkre, farmerokra is. Legfeljebb csak azért' panaszkodhatunk, hogy ezen a vidéken semmi gyümölcs sem volt. Jó lesz, ha “cső” munkástárs is hozzáfog az íráshoz, amiket azt hiszem az összes Bérmunkás olvasók nélkülöznek. Mrs. Lachko East Saugatuck, Mich. Tisztelt Lapbizottság: Készséggel teszek eleget fel- szóllitásuknak és mellékelten küldöm csekély hozzájárulásomat a naptár költségeinek fedezéséhez. Én egyike vagyok azoknák, akik hosszú évekkel ezelőtt résztvettem az IWW által itt tartott retorikai tanfo* lyamokön .amelyeken nagyon sokat tanultam. Azóta látom, hogy mennyire hamisak azon tanok amelyeknek tanítói és szónokai a szegény népnek a túlvilágra Ígérik a boldogságot de ők mennyországot csinálnak maguknak a földön azon javakból .amiket a szegény néptől eltulajdonítanak. Valóban ideje volna, hogy minden munkás rájönne erre és az ipari szervezkedéssel ők is itt a földön juttatnának maguknak egy kis mennyországot. I. Soos Newark, N. J. Kedves Munkástársak: Itt küldök 2 dollárt a női gárda alapra és egyet a naptár költségeire. Mindig jobban érzem magam, ha tehetek valami kicsit is a mozgalmunk erősbitésére. Igaz, hogy tett- leg már másképpen képtelen vagyok. Mari Mayer Philadelphia, Pa. Tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldöm a naptár árát és hozzájárulásomat a naptár kiadási költségeihez. A lapra vonatkozólag azt kívánom megjegyezni, hogy ha a lap ezelőtt legalább 15 esztendővel ilyen közös, egyetértő irányban lett volna Írva, mint most, akkor szerintem, sokkal nagyobb eredményeket értünk volna el, mert szó ami szó, a múltban nagyon sok olyan kritikák jelentek meg a lapban, amelyek ártottak mozgalmunknak. P. Turucz Newark, Ohio A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .. 3.00 Farkas J.-né, Akron ........ 3.00 Fodor J.-né, Cuy. Falls .... 2.00 Gáncs. L.-né, Carolina ___12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 1.00 Kern P.-né, Akron .......... 3.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 4.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 2.00 Mary Mayer, Phila. ......... 2.00 Vizi J.-né, Akron ............ 7.00 Zára J.-né, Chicago .......... 2.00 Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadse regébe?
