Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-01 / 1400. szám
1945. december 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal A fasizmus még nem a múlté (a.l.) A kényszermunkának soha sincsen elismerésre méltó eredménye. Ezt a kérdést azért kell, hogy idejében tisztázzuk, mert nagyon káros utó-következményei lehetnek a közel jövőben. A fasizmus ellen folytatott háború a különböző kapitalista országok részéről, csak a rájuk erőszakolt kényszer hatása alatt jöhetett létre. Aminek bizonyítására a legalkalmasabbak azok a történő események, amelynek oszlopos támogatói a különböző országok uralkodó osztályai. Szemtanúi vagyunk ma olyan megtörtént eseményeknek, .hogy a nagy lármával megindult harc a fasizmus ellen, a “demokrácia” hangoztatásával, a magánkapitalizmus további uralmának megmentésére irányul. És most az ideiglenes fegyverszünet alkalmából, arra a szégyenletes igazságra kell eszmélnünk, hogy bizony az úgynevezett győztes “demokrata” országok nagyon nagy buzgalommal segítik, azt a reakciót hatalmon tartani, amely reakció segítségével tudott a fasizmus több országban teljhatalmú uralomra jutni. Mussolini bukása óta például Olaszországban az amerikai és angol hadigépezet a társadalmi események irányitói. Ez a történések alapján Egyáltalán nem dicséretre méltó, a nagyon hangoztatott “demokrácia” szempontjából. Ugyan nagyon sok küzdelmek után sikerült egy koalíciós kormány megszervezése, ez még azonban nem jelenti azt, hogy Olaszországban a fasizmusnak nyomaveszett. Nem veszett nyoma még pedig azért, mert a szövetségesek, értve alatta az Egyesült Államokat és Angliát, akik igen nagy buzgalommal támogatják az úgynevezett “Liberális” pártot. Ebben az úgynevezett “Liberális pártba” verődtek össze az összes reakciósok, a volt hírhedt fasizták, beleértve a fasizmust hűen szolgáló királypártiakat. Az amerikai és az angol képviseletek, mindig azt hangoztatják, hogy ők nem avatkoznak bele az ország belügyeibe, de minden kuliszák mögötti ténykedéseikkel a fasizmust hűen szolgáló “Liberális pártot” támogatják. Ugylátszik a demokráciának csúfolt jelszavak már régen feledésbe mentek. Mert minden országban a reakció ismét kimutatja fölényét. Például néhány nappal ezelőtt jelentette egy tudósító, hogy Turin városban az amerikai katonai parancsnok a baloldaliak által szervezett rendőrséget feloszlatta, mert azok vagy ötven fasiztát tartóztattak le, akik fasizta földalatti mozgalmat szerveztek. A letartóztatottak között jó néhány előkelő királypártista is volt. Akármerre tekintünk azt látjuk, hogy a fasizmus még mindig virágzik, mert minden országban a szélsőséges reakciót képviselő kapitalizmus és annak ügynökei, nagy szimpátiával viselkednek a fasizmussal szemben. Azonban azt mondják, hogy más országokból jövő hírek sokszor túlzottak és kételkednünk kell, annak tényleges voltával szemben. Azért csak maradjunk itten a helyszínen, akkor itt is na- nagyon könnyen megállapíthatjuk, hogy az itteni reakció ügynökei nagyon eredményes propagandát végeznek a papsággal egyetemben a fasizmus érdekében. Legyen az bármilyen a fejlődésre irányuló cselekedett, különösen ha a köznép érdekeit van hivatva szolgálni. Mindjárt ráfogják kommunista vagy, hogy a tudatlanok még jobban támogassák, nagyon szokás mondássá vált ebben az országban is, hogy zsidó propaganda. Akik abban a gondolatban ringatják magukat, hogy a fasizmus eszméje már csak a múlté, azok legtöbb esetben rokonszenveznek a fasizmussal anélkül, hogy tudnák, hogy ők is eszközeik a legalacsonyabb emberi elgondolásnak. Hogy a fasizmus hogyan ejti hálójába a tudatlan támogatóit azt nagyon könnyen meglehet magyarázni. Nagyon sokszor látjuk a zsidóellenes propaandát ebben az országbaa. Az egyik propagandista azt állítja, hogy ebben az országban a zsidók kontrolálják az összes üzleteket. Szóval minden zsidó egyúttal gazdag is? Egy másik fajta mérgező propagandista azt állítja “minden zsidó kommunista”. Hogy azután ez a kétfajta propaganda hogyan egyeztethető össze, az egyáltalában nem fontos, az a fontos, hogy eredményt hozzon a fasizmus részére. Azt is nagyon gyakran lehet hallani a fasizmust hűen szolgáló agitátoroktól és nyomtatványokból, hogy a munkás szervezeteket is zsidók irányítják. így aztán meglehet állapítani tisztán, hogy végeredményben a kapitalizmus és fasizta propagandája nyíltan, minden olyan irányzat ellen irányul, ami esetleg a kapitalizmus uralmát bármilyen formában veszélyezteti. Hogy azután a fenti állításaimnak bizonyítékkal szolgáljak azok részére, akik kételkednek a fasizmus itten térhódításában, azok menjenek olyan amerikai tömegek közzé, akik kizárólag a kapitalizmust hűségesen szolgáló reakciós lapokból veszik a napi szellemi táplálékaikat. Egész biztosan meggyőződhetnek arról, hogy ezt az országot is veszélyezteti a fasizmus dögvésze. De itten ezt burkolva j “amerikanizmusnak” hívják egyenlőre. MUNKA KÖZBEN (Folytatás a 3-ik oldalról) gyón elnyúlt a hosszú idézet miatt, mégis valamire még rá kell mutatnom. Az idézett kioktatás szerint most már csak az a teendő, hogy a Thompson munkásaihoz el kell vinni “A szocialista ipari szervezkedésre buzdító iratokat, az SLP röpi- ratait. Ezekben bizonyára fognék találni elég döntő bizonyítékot arra nézve, hogyan kell szervezkedniök osztályalapon, politikailag és iparilag.” De nem nevezi meg, hogy melyik az a szervezet, amelyikbe a munkások beálljanak! Sőt a további sorok arra engednek következtetni, hogy NINCS IS OLYAN SZERVEZET, amely az SLP-nek megfelelne. TUDATLANSÁG ÉS ROSSZAKARAT Mi, az IWW tagjai minden igazi munkás szervezkedést támogatunk, csupán a kompánia uniont ellenezzük. Azt mondjuk a munkásoknak, hogy lépjenek be akár az AFL, CIO vagy független uniókba, ha arra alkalmuk van, mert mindenütt segítenek valamit úgy magukon, mint osztályukon. Megmondjuk aztán azt is, hogy ahol lehet, szervezkedjenek helyesen, iparilag úgy, mint az IWW tanítja, mert a munkáltatókkal szembeni csak igy érhetlek el legnagyobb sikert. Ez tiszta, becsületes eljárás. A fenti idézet utolsó szakaszában azonban a kitűnő munkás-szerkesztő azt fejezi ki igen óvatosan, hogy miután most még nincs neki megfelelő union, tehát a munkások várjanak a szervezkedes- sel addig ,amig majd támad valahol ilyen szervezet. Tessék csak azt az utolsó szakaszt figyelmesen elolvasni. Egyébiránt ha nem ez volna a jelentősége, akkor megírná, hogy melyik szervezetbe álljanak be a munkások, mint ahogyan mi megírjuk. És most az olvasóra bízom annak megítélését, igazat mondottam-e e rovat bevezetésébe? Mutatja-e ez a példa, hogy a fenti idézetben minden ok nélkül martak belénk? Hiszen ugyanezen okoskodás alapján az SLP-t sokkal inkább lehetne okolni, mert mint ahogyan ez a “kitűnő” szerkesztő Írja, az SLP röplapok kiosztása meggyőzi az ilyen munkásokat a helyes szervezkedésről. Már pedig röplapok kiosztása igazán nem nagy dolog, miért mulasztották el ezen nagyszerű alkalmat? Mi tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen tudatlan munkások felvilágosítása igen nagy munka és a legtöbbször csak hosszú, éles harcok utján érhető el. így a röplapokra vonatkozó rész, valamint maga az egész irás azt bizonyítja, hogy szerzőjének nincs több tudása és érzéke a munkásmozgalomhoz, mint az említett újdonsült menyecskének a főzéshez. Mint a menyecske azzal az egy főzéssel, úgy ez a szerkesztő csak ezzel az egy írásával is letagathatatlanul bizonyította be, hogy nem munkáslaphoz való, — ha egyáltalán való valamilyen laphoz. Felteszem tehát a kérdést. Mutatja-e ez a példa, hogy az olyan embereket ,akik ok nélkül áskálódnak más szervezetek ellen, a tudatlanság es rosszakarat jellemzik? Nagyon jól tudom, hogy az SLP mozgalomban éppen úgy, mint más mozgalmakban vannak őszinte öntudatos munkások, akik valóban a munkás- osztály felszabadulását óhajtják. De nem tudom megértem, hogy ' az ilyen értelmesebb munkások miként tudják ösz- szeegyeztetni őszinte forradalmi gondolkodásukat szerkesztőjük rosszakaratú és szerfelett nagymérvű tudatlanságot eláruló Írásaival? AZ ATOM MÁSRA IS Jó NEMCSAK BOMBÁNAK Ha a világ atom versenyre kel, abban a Szovjet lesz a győztes. Mondotta Dr. Irving Langmuir, a General Electric Nobel dijas tudósa. Egy ilyen versenyben Oroszország legnagyobb részt két tudósra támaszkodhat: a kitűnő electron és molekula fizikus Abraham Feodorovitch Joffe-ra és Dr. Kapitza Péterre, aki a cambridgei egyetemen volt és 1935-ben visszament Moszkvába. Azóta ott tartózkodik. Az utóbbi időben az “Izvesz- tia” amely a kormány hivatalos lapja — fölfedte Dr. Kapitza ügyében a leplet és azt irta, hogy Alagöz-hegységben egy nagy laboratóriumot segített fölszerelni, ahol sztratosz- férikus kozmikus sugarak után kutat .amelyen keresztül hámba akarja fogna az atom erőt. Az Egyesült Államok tudósai azt hiszik, sőt megesküsznek rá, hogy Dr. Kapitzának semmi köze a bomba atomjához. ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 3.00 J. Engli, Cleveland ......... 2.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ............. 3.00 L. Fishbein, New York .... 1.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City .... 1.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 É. Kovách, Cleveland ..... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 2.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 Ä. Molnár, Cleveland ....... 4.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 L Pall, Ambridge ........... 1.00 A. Patchy, Montrovia ..... 3.00 P. Pika, Chicago ............. 1.00 J. Reppman, Detroit ....... 2.00 A. Székely,, Cleveland ..... 2.00 J.. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron ................. 3.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00
