Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-07-14 / 1380. szám
8 Oldal BÉRMUNKÁS 1945. julius 14. talán nem felejtette el. Itt vagyok és tanúja vagyok a boldogságának. Ne haragudjék hát, ha ilyen szokatlan időben gratulálok. Később furfangos terveket eszelt ki, amelyekkel Katona urat el lehetne csalni a felesége mellől .Ilyenformát gondolt magában : — Valami távoli pontról, teszem föl a Luitpold kávéházból névtelen levelet küldök Katona urnák, hogy azonnal jöjjön, mert egy szomorú sürgős ügy forog szóban. Ha aztán kitette a, lábát, az én gondom, hogy Tér kához bejussak. Ha pedig egyszer odabenn vagyok, akkor ember halál lesz a tréfás kaland vége. De Nyitraynak még fölindulásában is volt annyi esze, hogy igy feleljen önmagának: — Csak azt lessem, hogy egy névtelen levélre kimozduljon a puha fészekből. A pincért alkalmasint kidobná, mint én is kidobnám ,aki a házasságom negyedik hetében háborgatna. Szinte csiklandozta a torkát, hogy átkiáltson: — Itt vagyok és minden szót hallok. Pfuj — kis Terka, nem szégyenli magát, hogy ez előtt a kövér, idegen ur előtt bontja ki aranyszőke haját . . . Már csaknem kiszaladt az ajkán az első szó, mikor tompa hangok ütötték meg egyszerre a fülét. A Terkáék szobájában két nehéz cipő koppant meg a kemény parketen, — Katona ur levetette a cipőt. Később a lavórban megloccsant a viz, majd egy álmos, ásítással megszakított hang verődött át a Nyit- ray rejtekhelyéig. — Teringettét, hogy megint nem találom. Pedig biztosan tudom, hogy az este ide tettem a kézitáskába. — Mit keressz? — kérdezte Terka. — A hálóinget. Hangosan dobáltak ide-oda néhány ládát ,az apró kulcsok megfordultak a lakatokban, Katona ur (világosan lehetett hallani) szuszogva motozott mindenütt a különböző ruhane- müek között. Terka pedig igy szólt az ő édes, dallamos hangján: — Ott nincs, már honnan került volna az én utcai toalettjeim közé? Talán abban a kis meggyszinü kofferben van, vagy várj, nézzük csak itt a skatulyában . . . Nyitray, mintha a lába gyökeret vert volna ,ijedten állt meg a legelső szónál, de egyszerre hangosan elnevette magát. Oly pokolinak találta azt, hogy az ő szép, poétikus Terká- ja, a fehérruhás, gyöngyvirág- illatú májusi tündér, a Katona ur hálóingét keresi, hogy hirtelen úgy érezte magát, mintha becsipett volna. A szőke Ti- tánia tavaszias glóriája oszlott, a kis bolyhos belépő, a majális, a harmatos fenyők illata — mind elmosódott a levegőben, mint a szivar füstje. A kis Terka szőke, leányos bájossága helyett egy borzas, józan, köznapi asszony jelent meg a Á háború ára Irta: Donald Bell (ONA) Felhivatalos körökből jelentik, hogy Németországtól húsz milliárd dollárt fognak hadikárpótlás címén követelni. Ezt az összeget a jelentés szerint Sztálin indítványozta a yaltai tanácskozások alatt s állítólag Roosevelt elnök úgy találta, hogy ez az összeg nagyon is méltányos s hogy minden bizonnyal jövendő tárgyalások alapját képezheti Szovjetoroszország állítólag felét kérte magának ebből az ösz- szegből, mig a másik felét a többi szövetségesek között osztanák fel. Ha ez a hir igaz, akkor elmondhatjuk, hogy az oroszok j követelése nagyon is méltányos. Természetesen senki sem i reméli, hogy Németország meg tudja téríteni az egész kárt, amelyet bűnös háborújával okozott, de húsz milliárd dollár oly kicsiny része az okozott kárnak, hogy ebből a szerény követelésből bizonyos politikai következtetések vonhatók le. Először is le kell szögeznünk, hogy ezt az összeget Németország aránylag igen rövid idő alatt, mondjuk tiz éven belül meg tudja fizetni, még akkor is, ha feltételezzük, hogy az idén és jövőre a német gazdasági élet teljesen béna marad. Másodszor, mialatt a hadikárpótlást fogják fizetni, a németek felépíthetik saját városaikat és ipartelepeiket is. Harmadszor, se amerikai, se más idegen tőke befektetése nem szükséges ahoz, hogy a németek természetben fizessék meg a rájuk kivetett hadikárpótlás összegét. Negyedszer, azok a német munkaosztagok, melyek különböző országokban fognak dolgozni, nem számítódnak majd a hadikárpótlásba, máskülönben a német ipar egyáltalán i semmit sem szállítana. A német munkásokat egyszerűen fizetni fogják munkájukért. Mellesleg megjegyezve, ideje már, hogy ne beszéljünk többé “rabszolga munkásokról”. A náci háborús bűnösöket és az SS. alakulat tagjait esetleg kényszeríteni fogják, hogy dolgozzanak, mint ahogy elitéit gonosztevőket is kényszermunkára fognak; a rendes német munkásokat ellenben ugyan olyan elbánásban fogják részesítem, mint a többi munkasokat azokban az országokban, ahol dolgoztatni fogják őket. A húsz milliárd dollár hadikárpótlás követelése azt is újra bebizonyítja, hogy a háború nem fizetődik ki. Amerikai statisztikusok kiszámtották, ■ hogy a szövetségesek eddig köze 558 milliárd dollárt költöttek a háborúra. Enne.k a fantasztikus összegnek majdnem felét az Egyesült Államok kormánya költötte el. Ebben az összegben benne van a Csendes Óceán partjain folyó háború költsége is, de nincs benne az a kár, amelyet a háború okozott magánosoknak. A tengely állami körülbelül 443 milliárd dollárt költöttek a háborúra. Ha összehasonlítjuk a tengelyországok jövedelmi forrásait a Szövetségesekéivel, bámulni fogunk, hogy hogyan voltak képesek ekkora összeget előteremteni ? Igaz, hogy ezek az országok részben más országoktól elrablóit kincsekkel fizették a háború költségeit, de még, ha az elrablóit vagyonok teljes összegét nyolcvan milliárd dollárra becsüljük is, még mindig 363 milliárd dollárt kellett saját népeiktől kisajtolniok. Nem csoda, ha ebben teljesen elvéreztek. Felmerül a kérdés: miért kérnek a Szövetségesek oly szerény összeget hadikárpótlás címén és miért kapja Szovjetoroszország ennek az összegnek felét? Először is, hadikárpótlás alatt nem értjük azt, ha például visszaveszik a németektől azokat a műkincseket és egyéb kincseket, gépeket és más tárgyakat, melyeket ők az általuk megszállt országokból hurcoltak el. Ezeknek a rablott tárgyaknak a visszaszolgáltatása nincsen összefüggésben a re- paráció kérdésével. Másodszor, ha túlsókat kérnek Németországtól, kénytelen volnának megengedni, hogy iparát nagy mértékben fellendítse, amivel visszaadnák hatalmát. Ami azt illeti, hogy Szovjetoroszország miért igényli a hadikárpótlás felét, rá kell mutatnunk, hogy az orosz városok és falvak szenvedtek legjobban a német megszállás alatt. LEGYEN önnek is mondanivalója nekünk és a Bérmunkáson keresztül Munkástársainak, azokról, amiket a munkatelepen vagy másutt lát és amiknek az ön meglátása szerint MÁSKÉNT kellene történni. írja meg ezeket levelében. írjon MINDEN HÉTEN! JEGYEZD MEG-----------------------Ajánlja: St. Visi. O O v A japán miniszterelnök Suzuki is úgy csinál mint a jó színész, a drámát végig akarja játszani, ha már megkezdték. Ha a belga király is olyan kicsi volna mint az olasz király, akkor fellehetne őket használni könyvtámasztéknak valamelyik nagy könyvtárban. R. J. Thomas az U.A.W. elnöke azt mondta, hogy már látott olyan uj automobilt, amely egy gallon gázzal, negyven milet megy. Petain már a második gyermekkorát éli, igy meglehet, hogy a gyermekbiróság elé fogják állítani. Az amerikaiak által megszállt terület a náci vezérek és ügynökök menedékhelye, jelentik egybehangzóan az amerikai újságírók. Bulgáriában minden biztositó társulatot átvett és központosított a kormány, ezek között több külföldi társulatokat is. Hát csoda, hogy az angol-amerikai urak nem szeretik ezt a bolgár kormányt. Lord Ha-Ha azt állítja, hogy Brooklynban született, igy egészen természetes hogy szólás jogával élt, amikor Hitler érdeképzeletében: dr. Katona Ferencné. Most már ezt szerette volna átkiáltani: — Nem hiányzik-e egy gomb a hálóingről nagyságos asz- szony? Ha hiányzik, varr ja föl, mert Katona ur meghüt- hetné a nyakát. Oly keserű világmegvétéssel kacagott föl, mint Gyenes ur néha a Faust második fölvonásában. Aztán fölvette megint a kabátját s világos reggelig csatangolt München öreg tornyai és házai között. kében beszélt. Itten Amerikában sokan teszik ezt. Truman elnök jó “pocker” játékos, igy az méltóvá teszi őt is Stalin és Churchillékkel kon- ferenciázni. Ezáltal azt is akarják mondani, hogy az egész csak egy “pocker” játék. — I A General Motors nem vesztett időt, Knudsont betették mindjárt az igazgatósági tanácsba. Ez bizonyítja, hogy az egész háború alatt hü maradt a G. M.-höz. Az angol szavazatokat a jégre rakják, amig le nem hül, nehogy a Stalinnal tartandó konferencia előtt megszámlálhassák. Még nagyon is vörös lenne Churchill arca, ha nem kapja meg a többséget. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! ^ "Szervezés'* — "Nevelés" — "Felszabadulás" yj ® tyf Az Ipart Forradalmárok Szentháromsága \y ® yy
