Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-11-10 / 1397. szám

1945. november 10. BÉRMUNKÁS 5 oldal A technika fejlődése és a gumigyárosok “A gumi ipar egy uj és for­radalmi korszak küszöbén áll a mai napon” — irta az Akron Beacon Journal okt. 26-iki szá­mában, azon alkalommal, hogy a General Tire & Rubber Co. akroni gyárában bemutatták a legújabb gumikerék készítő automata gépet, amely gép 720 átlagos méretű, vagyis 600-16 tiret készít el 24 órán keresz­tül, vagyis minden 2 percben egyett. Csupán gombokat kell megnyomni, a többi munkát a gép végzi el és ötszörösen felül­múlja a régebbi kézzel folyta­tott, a fél automatikus eddig használt gépek termelését. Az akroni telepen öt ilyen gépet állítottak működésbe, ezen uj gépekből — a társaság kijelentése szerint — még i szándékoznak néhányt itt és a vállalat vidéki telepein is mü-! ködésbe hozni. De hozzátette rögtön, valószínűleg azért, hogy a munkások ne ijedjenek meg olyan nagyon, hogy ez nem je­lenti azt, hogy kevesebb mun­kást fognak alkalmazni ezután, mert ezen gépeken termelt ke­rekekre szükség van még azon! felül, amit jelenleg gyártanak. Talán mondanunk sem kell, hogy ezen kijelentés megté­vesztő, mert nem árulja el, hogy milyen gyorsan igyekez­nek majd a mostani gépeket ki­szórni és helyükbe ezen újakat lerakni és a gumi termelés töb­bi osztályában is hasonléképen igyekeznek az emberi munka­erőt feleslegessé tenni. Ezen uj gépek üzembe ál­lítása ünnepség keretében az ország 16 nagy városa újság­íróinak a jelenlétében történt. Ezen csoport a többi nagyobb gumi gyárakat is meglátogat­ta és az igazgatóság részéről magyarázatokat kaptak a bé­kés termelésre való áttérésre vonatkozólag. Mert ezen újság­író társaság ép ezt a problé­mát tanulmányozza, ezért van­nak körúton. Ezzel kapcsolat­ban annyit említünk meg, hogy kivétel nélkül a gyárak vezetőinek az volt a legna­gyobb panasza, hogy nem tud­nak elég gyorsan áttérni a bé­kés termelésre, mert munkás­hiány van, nem tudnak elég jó munkást kapni, hogy betöltség mind a négy siftát, mert mió­ta a háború befejeződött, 6 órai munkaidő van a gumi ipar túlnyomó részében és minden­hol a tire termelésben. De hát ezért a munkásokat kell okoz­ni, mert nem a gyárosok hoz­ták be a rövidebb munkaidőt. Igenis nagy bűne van az ak­roni gumi munkásoknak, mert ők maguk szavazták meg ma­guknak a hat órás munkana­pot nem törődve azzal, hogy a gyárosok követelték, hogy ma­radjanak meg a 8 órai munkán legalább is az átmeneti idő tar­tamára, de ezek nem voltak hajlandók erre. Departmenton- ként megszavazták maguknak a hat órát. Pedig még az is megtörtént, hogy a Goodrich- nél Mr. T. G. Graham, a gyár alelnöke megjelent egy napon az union helyiségben a tire ké­szítő munkások gyűlésén és ott előadást tartott nekik irról, hogy ha három sifta helyett négyet kell felállítani, nincsen elég gyakorlott munkás, tehát visszaesés lesz a tire termelés­ben, pedig erre égető szükség van az.egész országban, stb. De a munkások hajthatatla­nok maradtak, nem voltak haj­landók elhinni, hogy munkás­hiány volna, amikor éppen ak­kor írták a lapok, hogy a Goodyear Aircraft telepén 15.- 000 munkás lett elbocsátva a háború befejezésekor. Úgyszin­tén a Firestone háborús osztá­lyából is ezrével lettek elbo­csátva a munkások. Az Akron Beacon Journal (amelyet nem régen a Bérmunkás vezércikk­ben is bemutatott mint a leg­nagyobb munkásfaló újságot), megdöbbenve közöte, hogy még ilyesmi soha nem történt meg, hogy egy nagy vállalat tisztvi­selője elment volna személye­sen egy munkásszervezet gyű­lésére. Csak nem irta meg meg nyíltan, hogy ezt igeh le- alázónak tekintette a gyárosok részéről. Akárcsak a valóságos Istennek tekintett japán csá­szár, amikor elment az ameri­kai parancsnoksághoz kihallga­tásra, ekkor érezhették úgy magukat a japánok, mint a Beacon Journal szerkesztősége Mr. Graham esetében. Melléke­sen jegyezzük meg, hogy ké­sőbb a fentnevezett lap maga is bevallotta, hogy kapnának a gyárosok munkást, de hát igen sokba kerül egy tire builder- nek a tanítása, amig szakértő­vé lesz és- az általuk követelt gyorsasággal tud dolgozni. Kü­lönben is akik volnának jelent­kezők, némely része túl fiatal, a mások része túl öreg és nekik pedig erős emberekre van szükségük és csakis ezeket hajlandók alkalmazni. így hát még ma is egyre azon jajve- székelnek, hogy nincs elég munkás és követelik, hogy a kormány tegyen valamit, hogy hosszabb időt dolgozzanak a munkások és akkor többet fog­nak keresni is tehát elfelejtik követelni a magasabb munka- béréreket.^ Ez ami a főcél volna az ő részükről az igy munka- nélkül maradottakkal. Ám­bár ők a munkanélküliek sere­gét egy bizonyos ideig fel tud­ják használni, még pedig mint fenyegető ostort suhogatják az elégedetlenkedő munkások feje felett. Erre gondolhatnak ők most, amikor ezen korszakba lépünk, amit Thomas Edison jósolt meg pár évtizeddel ezelőtt. Edison mondta, hogy “most a fél automatikus gépek kor­szakába élünk, de közel van az idő, amikor a «teljes automati­kus gépek korszakába lépünk.” Tehát várhatjuk, hogy min­den iparban találkozunk a kö­zel jövőben ezen gépekkel, amelyek fölöslegessé teszik a munkás kezeket. És mi lesz ak­kor, ha a munkások nem lesz nek készen arra, hogy saját sorsukat intézzék. Vájjon rá­ébrednek-e arra, hogy a gépe­ket kell az emberiség rabszol­gájává tenni és az összemberi- ség javára termeltetni velük, ha nem, akkor ők lesznek rab­szolgák. Egyelőre a tőkések, amikor szemlélik ezen nagy­szerű gépeket megelégedve dörzsölhetik a kezüket arra gondolva, hogy most lesz alkal­muk leszámolni a rakoncátlan- ! kodó, követelőző munkások­kal. őnekik vannak terveik. Erről bővebben Írunk a foly­tatásban. Akroni Proli. Munkás öntudat Amerikában közismert lát­vány volt a háború előtt s re­mélhetőleg hamarosan újból látni fogjuk, amint felhőkar­colók építésénél magasba emel­nek acél-gerendákat, amelye­ken rendesen egy-egy munkás áll, aki kinyújtott kezének mozdulataival irányítja a fel­húzó gépnél dolgozó munkást. Ez a művelet adta ezt az esz­mét : A magasba emelt mun­kás szétnéz, maga körül látja a felhőkarcolókat, a nagy gyá­rakat, a város lakónegyedét, a minden irányba szétfutó uta­kat, miken autók száguldanak; a távolban nagy viz, amin füs­tölő kéményü haj halad; a le­vegőben repülőgép tűnik fel, stb. Az öntudatos munkás széttekint, majd kinyújtja kar­ját, rámutat a nagyszerű lát­ványra, aztán ezt mondja: ÍME, MINDEZ MUNKÁNAK AZ EREDMÉNYE! Ezt a gondolatot ültette át egy igen szép rajzba Taisto Luoma munkástársunk a Bér­munkás 1946-os naptárának fedélrajza részére, ami az amúgy is igen tartalmas naptá­runkat még értékesebbé teszi. Ha már Luoma munkástársról szó esett, meg kell említenünk, hogy ez a finn származású, na­gyon aktiv munkástársunk most a 440-es ipari szervezet kérésére Detroit városba köl- tözöttj ahol mint kerületi szer­vező fog működni és itt kérjük Detroit és környékén lakó * ol­vasóinkat, hogy Luoma mun­kástársunkat tőlük telhetőleg segítsék nagyon fontos mun­kájában. Visszatérve a naptárunkra, azt akarjuk mondani, hogy a fedélrajznak megfelelőleg a tartalomban is adunk olyan cikkeket, amik a MUNKA EREDMÉNYÉT mutatják be. Nem is egy, hanem egész cikk­sorozatban mutatjuk be, hogy a háború alatt készült csodála­tos találmányokat miként fog­ják átvinni gyakorlatba a kö­zel jövőben. Nem fantasztikus ideákról van szó, hanem olyan uj dolgokról, amelyeken máris dolgoznak a munkások százez­rei. Olyan újfajta árucikkeket készítenek tömeg produkció ut­ján, amiről pár évvel ezelőtt még csak nem is álmodtunk, avagy csak a fantázia világá­ba tartoztak. Ezen találmá­nyok legtöbbje az uj, ELEK­TRON tudományon alapszok. Az elektronok ismerete tette lehetővé a “radar” nevű készü­lékeket, amelyek csodás uj vi­lágot nyitottak meg. Naptárunk szerkesztésével már úgyszólván teljesen elké- i szültünk, sőt jó három-negyed j része már ki is van szedve. Rö- ’ videsen megkezdjük a nyomást. Ezért igazán nagyon kérjük ol­vasóinkat, hogy a kiküldőt kár­tyákat e hó 15-ik küldjék visz- sza. Úgy véljük, már eléggé ismertettük nemcsak a nap­tárt, de azon célunkat is, hogy ezt a naptárt minél több olyan egyén kezébe adjuk, akik még mozgalmunkat nem ismerik. Számítunk arra, hogy ebben a forradalmi ipari unionizmus hívei segítségünkre lesznek. És számítunk arra, hogy ol­vasóink nagyszámú naptárt fognak hazaküldeni Magyaror­szágba is, remélve, hogy a pos- taközlekedés a közeljövőben majd csak helyreáll. Azonban igen fontos, hogy tudjuk, mennyi naptárt nyomjunk? Kérjük tehát olvasóinkat, hogy a levelezőlapokat küldjék vissza mielőtt a nyomást meg­kezdjük. ATOMBOMBÁT NEM LEHET TITOKBAN GYÁRTANI LONDON — A. R. Bdack- burn kapitány, labor-párti kép­viselő, aki egyben Bemard L. Montgomery marsallnak egyik törzstisztje, azt a kijelentést tette az angol parlamentben, hogy az atombombát nem lehet titokban gyártani, mert már vannak olyan készülékek, ame­lyek megmutatják, ha valahol kísérleteznek vele. Blackburn állítása szerint az atombomba kísérleteknél ura­nium, vagy más rádium kisu­gárzó elemeket kell használni. Azonban ma már olyan finom készülékekkel rendelkezn e k, amelyek igen nagy távolságból felfogják az ily kisugárzáso­kat. Ha ezen készüléket repü­lőgépre teszik, akkor óriási te­rületeket lehet megvizsgálni, hogy nem-e kísérleteznek ott autombombával. EPITOGÁRDA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 J. Engli, Cleveland ......... 2.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 1.00 J. Gulyás, Cleveland ...... 1.00 J. Farkas, Akron ............ 3.00 L. Fishbein, New York .... 1.00 P. Hering, Buffalo ........... 1.00 J Kollár, Cleveland .... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 A. Lelko, Pittsburgh ..... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 2.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 Á. Molnár, Cleveland ..... 2.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 ' L Pall, Ambridge ........... 1.00 A. Patchy, Montrovia ..... 3.00 P. Pika, Chicago ............. 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron .................. 1.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00 Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát j verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom