Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-10-27 / 1395. szám
1945. október 27. 3 oldal BÉRMUNKÁS MUNKA KÖZBEN---------------------------(gb) ROVATA--------------------------CSAK LOGIKUSAN . . . Az utóbbi időkben nem sokat kell törnöm a fejemet azon, hogy miről is Írjak a rovatban, mert az olvasók a beküldött leveleikben, avagy az azokhoz csatolt kivágásokban elég anyagot adnak. Tekintettel arra, hogy lapunk hetenként csak egyszer jelenik meg, a rovat számára eltett levelek néha összegyűlnek a fiókomban és egy kis türelemre kérem azokat, akiknek levelei még nem jutottak sorra. A mai rovatot a canadai Toronto városból érkezett alábbi levélnek szánom: Tisztelt Bérmunkás Szerkesztőség! Legutóbb alkalmam volt megfigyelni lapjuk néhány számának tartalmát, melyek után nem lehetett megállapítani, hogy önöknek van-e egyáltalán valamilyen kitűzött elvük vagy irányzatuk. Mindez abban nyilvánul meg, hogy: ellenzik a kapitalizmust (az ok logikus) ; mesének tekintik a vallástanok alapokait (az ok logikus) ; ellene vannak minden politikai pártnak (az itt sokféle) ; ellenzik a kommunista pártokat, valamint nem egyeznek a Szovjetunió irányelvével sem (utóbbiakkal kapcsolatban nem sorakoztatnak fel okokat. Miért?) ellenzik a szakszervezeteket (Elvinyilatkozatukban azt vallják, hogy azok “képtelenek” az összpontosított iparok ellen küzdeni, de hogy milyen szerv volna képes az ipari összpontosítás ellen küzdeni, azt nem mondják meg) ; ellenzik a politikának a szakszervezetekbe való bevitelét (de hogy miért független és miért kellene függetlennek lenniök a szakszervezeteknek a politikától, mikor a politikától senki és semmi se független, azt nem mondják meg. Miért?) Lapjuk tartalma arra enged következtetni, hogy önök mindent elleneznek. Mi tehát a CÉLJUK egyáltalán? Erre önök azt válaszolhatják, hogy: tessék megnézni az elvinyilatkozatunkat. De abban is “maradi”-nak tekintik a “tisztességes napibér és tisztességes napi munka” jelszavakat, azok helyett “Le a bérrendszerrel” jelszót ajánlják a zászlókra. Úgy néz ki, mintha önök “CSERE RENDSZERT” javasolnának. Rendben van. De mivel akarják ezt a “csererendszert” elérni, amikor minden pártnak és szervezetnek ellene vannak? Mindezekre a kérdésekre többen szeretnénk választ kapni olyan itteni magyarok, akiknek jár az önök lapja, vagy csak ismerősük révén olvassák el lapjuk néhány számát. Válaszukat szíveskedjenek a lapjukban megtenni, de csak úgy, ha azok előtt levelem tartalmát is szóról- szóra közlik. Ellenkező esetben szívesen venném ha személyes levélbeni választ küldenének. Honfitársi üdvözlettel Tóth István. Hát kedves Tóth “honfitárs” leközöltük a levelét szóról-szó- ra, pedig arra számított ugy-e, hogy NEM MERJÜK leközölni ? Gépírásos leveléből nem igen tudunk Ítéletet mondani az ön társadalmi helyzetére vo- natkozlag, azért ismételtük az ön által használt “honfitárs” kifejezést, amit mi nem szoktunk kihasználni. Nem szoktuk használni azért, mert a hazafi- ságra való hivatkozással a túlzásba vitt nemzeti sovonizmus- sal már annyiszor becsapták a jóhiszemű embereket, hogy az ily üdvözlések gyanút keltenek. De ettől eltekintve viszont feltételezhetjük, hogy ön is munkásember és lapunk valamelyik munkás ismerőse révén került a kezébe. Azért kívánjuk ezt megjegyezni, mert lapunkat a BÉRÉRT DOLGOZÓ MUNKÁSOK sokkal könnyebben megértik, mint azok, akik a munkásokon élnek, még ha mindjárt hasznos ellenszolgálatot adnak is. Ezek után rátérhetünk a levelében feltett kérdésekre. AMI NEM LOGIKUS Igen, ön egy egész csomó kérdést tesz fel, amelyek közül többre mindjárt meg is adja a választ. De hát akkor minek kérdez, ha a választ már előre megadta magának ? És még hozzá olyan válaszokat adott, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ön ellenszenvvel viselkedik lapunk azon “kitűzött elve vagy irányzatával” amelyeket “nem lehetett megállapítani”. Ugyebár ez nem mutat logikus gondolkodásra ? Ha nem tudta megállapítani az elvi irányunkat hogyan tudta “megállapitani”, hogy mi valami “csererendszert” ajánlunk? De eltekintve ettől a kis "szépséghibától”, vegyük sorra a fontosabb kérdéseit, ön megállapította, hogy mi ellen- zük a kapitalizmust. Zárjelben megjegyzi, hogy “az ok logikus”, amivel ugyebár azt akarja mondani hogy ezen állásfoglalásunk LOGIKUS, tehát HELYES? Mesének tekintjük a vallásokat — ez is logikus, vagyis helyes, ezeken tehát nem kell vitatkoznunk. Aztán azt Írja, hogy ellene vagyunk minden politikai pártnak. Ha a Bérmunkás több példányát is olvassa, látni fogja, hogy amit mi ellenezünk az az, hogy a munkás unionok bármely politikai pártot is indor- száljanak. A politikai pártok egymás közötti civakodása a múltban már nagyon sok munkás szervezetet tett tönkre. A mi szervezetünk az Industrial Workers of the World tehát azt hirdeti, hogy a munkásokat szervezni kell politikai állásfoglalásukra való tekintet nélkül. A munkásokat a munka szinterén nem mint szoci- álistákat, republikánuso kát, kommunistákat, vagy demokratákat zsákmányolják ki, hanem mint BÉRMUNKÁSOKAT és azért az unionokban nincs helye a politizálásnak, mert az a különböző politikai felfogású munkásokat egymás ellen uszítja. — Ugye-e ez is logikus? Noha ez egyben válasz egy másik kérdésre is, megemlítjük, hogy a Bérmunkásban, amely a gondolatszabadság féltékeny őrzője, találhat ön vonatkozásokat arra a teóriára vonatkozólag is, hogy a parlamenti politikai rendszer a kapitalizmus erősbitője is. így ha ellene vagyunk a kapitalizmusnak, nem várhatja tőlünk, hogy a parlamentárizmust di- csérgessük. Ez is logikus ugye? Az Oroszországra vonatkozó megjegyzését nem értjük és valószínű, hogy ön sem érti. Azonban erre vonatkozólag engedje megjegyeznünk, hogy igen sokan azzal vádolnak bennünket, hogy Oroszországot szolgalelküleg dicsérjük. Persze sem azoknak, sem önnek nincs igaza. A tény az, hogy úgy Oroszországot, mint minden más országot, vagy kormányt megkritizálunk, ha valami olyasmit csinálnak, ami, a mi véleményünk szerint ellenkezik a munkásosztály érdekeivel. Minket csak ez az egyetlen-egy szempont vezet. A MI JELSZAVUNK És végre ön “megállapítja”, hogy mi ellenezzük a szakszervezeteket. Dehogyis ellenezzük! Éppen ellenkezőleg, egyebet sem teszünk, mint állandóan a szervezkedés fontosságát hirdetjük. Csakhogy ugyanakkor azt is hirdetjük, hogy ne szakmák szerint külön-külön csoportokban, hanem az iparok szerint, mint ahogyan dolgozunk a gyárban, Egy Nagy Szervezetbe tömörüljünk, mert igy sokkal hatásosabban tudjuk védeni érdekeinket és nagyobb eredményeket érünk el. Tegyük fel, hogy ön napi nyolc dollárt keres. Mi erre azt mondjuk, hogy önnek legalább is napi tiz dollárt kellene keresni. És mindjárt utat is mutatunk rá, hogyan szerezheti meg ezt a napi két dollár többletet. Ugy-e ebben az esetben nem szabad azt mondani mi ellenezzük, hogy ön nyolc dollárt keres, mert ez azt jelentené, hogy mi annál kevesebbet akarunk önnek juttatni, holptt éppen ellenkezőleg, azt mondjuk, hogy nemcsak a napi nyolc dollárt, de annál is többet megérdemel. Nos, ugyanígy vagyunk a szervezkedés kérdésével is. Dehogyis ellenezzük mi a szervezkedést! Sőt nagyon is hirdetjük annak fontosságát, amikor azt mondjuk, hogy a LEGHATÁSOSABB MÓDON, IPARILAG SZERVEZKEDJÜNK. És végre még azt is hirdejtük, hogy a helyes szervezkedésnek végcélja is van. Az általunk hirdetett “Egy Nagy Szervezet” végcélja az, hogy a munkások maguk vegyék át az iparok irányítását. Mi feleslegesnek tartjuk a munkáltató osztályt, amely lakat alatt tartja a termelő eszközöket, amelyekkel a munkások csak akkor dolgozhatnak, ha a tulajdonosoknak profitra van kilátásuk. Ezért mondja a mi elvinyilatkozatunk, hogy ma már idejét múlta a “tisztességes napibért a tisztességes napimunkáért” jelszó, mert ez ugyebár a bérrendszernek a megtartását jelenti. És végre, ha őn logi- gikusnak találta azt, hogy mi ellenezzük a kapitalista termelési rendszert, akkor nem gondolja, hogy szintén logikus midőn ezt írjuk a zászlónkra: LE A BÉRRENDSZERREL! T A BEFAGYASZTOTT BÉREK (Vi.) Az egész háború alatt az kürtölték nekünk, kizsákmányolt proliknak, hogy azért nem kaphatunk munkabér javítást, mert a kormány azt befagyasztotta a “Little Steel Formula” alapján. De amikor a nagykuyák és a politikusok béremelését meglátjuk,, azt kell beismernünk, hogy ez nem Steel, hanem Steal formula volt. Például ez a Mr. Wilson, aki most a General Motors nevében azt kiabálja, hogy nem adhatnak bérpótlást, mert akkor az infláció, áremelkedések sorozata fog bekövetkezni, a háború alatt, tehát 1941 évi 288.- 178 dolláros fizetését 1943-ban 459.041 dollárra emelte. G. T. Christopher, a Packard autógyár elnöke, mely társulat a békeidőben csőd előtt állt és most kézzel-lábbal tiltakozik a munkások bérének pótlása ellen, ugyan ezen években 43,250 dollárról 101.300 dollárra emelte a fizetését. Charles Marcus, a Bendix Corporation-nál 71,- 110-ről 87,450-re, Paul Litchfield, a Goodyear gumigyárnál, 100,000 dollárról 175,000-re emelte, emellett megszavazott magának 38,635 dollár évi penzió alapot. Laddon a Vultee repülő gyárnál 34,375-ről 85,000 dollárra. Tom Birdler a hires union ellenes vezér, 82,000 dollárról 137,000 dollárra, emellett 18,000 dolláros évi pénzió- ra ugrott fel. Ezek az urak és sok más, akiknek a béremeléseit nem is igen volna időnk felsorolni, akik most milliókat költenek inkább arra, hogy a munkások bérpótlását megakadályozzák, mint hogy azt megadják. Ezek voltak azok, akik velünk azt hitették el, hogy a bérek belettek fagyasztva a kormány által. De az és sok más rendelkezés és törvény órájuk nem kötelező. A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen helyekre MENŐ levelekre is nemcsak a hozzánk küldött leveleiken, de MINDEN LEVELÜKÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát.
