Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-10-27 / 1395. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1945. október 27. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. YY Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ........ $2.00 v/ne Year ......... $2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months .......... 1.00 Egyes szám ára ........ 5e Single Copy ............. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders _______ 3c tólagüs 24 főbünös kapja az annyira kiérdemelt büntetést, hanem mindazok, akik bármi képpen is segítették ezt a szadista csoportot nemcsak a bűntények elkövetésében, hanem már abban is, hogy hatalomhoz juthattak. Tartunk attól, hogy ezek közül lesznek sokan, akik nem kerülnek “hivatalos” bíróság elé. De'akik most a tárgyalások során figyelemmel kísérhetik a világtörténelem eme legnagyobb bűntényének részleteit, gondoskodhatnak arról, hogy minden “kollaborátor”, még az is, aki csak erkölcsi segítséget nyújtott, elnyerje a büntetését. Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. 0. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás Hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE A világtörténelem legborzal masabb gaztettei A négy nagyhatalom közös bizottsága nyilvánosságra hozta azon 24 náci gonosztevő elleni vádiratát, akiket a közeli napokban bíróság elé fognak állítani, hogy kiszabják rájuk a büntetést a világtörténelem legborzalmasabb gaztetteiért. Úgy kellene itt mondanunk, hogy bűncselekményeikért megkapják a MÉLTÓ büntetést. Amint azonban eddig is ismertették ezen bestiális emberek gonosztetteit, belátjuk, hogy az ily szörnyű atrocitásokra nincsen MÉLTÓ büntetés. Ha a vádiratban felsorolt bűncselekményeknek csak milliomod része is igaz, akkor is elegendő volna, hogy azért a bűnösök mindegyike ezer halált haljon. Noha a vádirat ezt a 24 vádlottat felelőssé teszi a háború megkezdéséséért, vagyis az előzetes érvényben tartott békeszerződések megtöréséért is, a vád lényege mégis a háborún kívül elkövetett bűntényekre szorítkozik. így például többek között 10 millió ember kipusztitásával vádolják őket. Tiz millió olyan embert öltek meg, akik nem a harcmezőkön, fegyverrel kezükben estek el, hanem akiket kipusztitásra Ítéltek csak azért, mert bizonyos nemzetiségnek, vagy vallásnak voltak a szülöttei; más esetekben pedig csak azért, mert a náciknak be nem hódoló politikai vagy gazdasági csoportokhoz tartoztak. Ezen okirat egész pontosan 9,381,086 ártatlan egyén kivégzésével vádolja a vádlottakat, de megjegyzik, hogy még mindig ezer és ezer esetre vonatkozólag csak most állítják össze a pontos adatokat. Csak magában Auschwitz (Lengyelország) város melletti ’’halálgyárban” több mint 4 millió embert végeztek ki. Megtudjuk a vádiratból hogy a náci gonosztevők Európa 9,600,000 zsidójából kiöltek 5,700.000-t. A különböző országokból közel 100 millió embert deportáltak rabszolga munkára. A polgári lakosság kivégzését leginkább az oroszok és a lengyelek ellen irányították. Ezen két nemzet kebeléből körülbelül 9 millió civil egyént irtottak ki. Az emberirtáson kívül azonban ugyancsak nagy eréllyel irtották a vagyont is, aminek következtében éhínség, járványos betegségek és a tél szigora újabb milliókat ragadott el a nácik által megszállt országok lakói közül. A németek által okozott kárt Oroszország 679 billió rubelra (1227 billió dollár) becsüli. Elpusztítottak 1710 orosz várost, 70,000 községet és falvakat, összesen több mint 6 millió házat romboltak le, hontalanná téve több mint 25 millió embert. A kutyaszövetség programja A kongresszus alsóházának azon bizottsága előtt amely most tárgyalja a szenátus által már elfogadott “full employment bill” nevű törvényjavaslatot, megjelent Ira Mosher, a hírhedt National Association of Manufacturers (NAM) kuyaszövetség elnöke, hogy a szervezete nevében a törvényjavaslat ellen beszéljen. Mosher intette a képviselőket, hogy ez a javaslat, ha törvény lesz belőle, nagy katasztrófát fog hozni az országra, ameny- nyiben “defitista”’ szellemet árul el. A javaslat defitista szelleme abban nyilvánul, hogy a törvényhozók nem bíznak a magántőke teljesítő képességében. Mosher szerint csakis a magántőke adhatja meg a munkásoknak a munkaalkalmat. Ezért a National Association of Manufacturers, amelynek 14,000 tagja foglalkoztatja az Egyesült Államok munkásainak 75 százalékát, három pontból álló programmal kívánja helyettesíteni a szóban forgó törvényjavaslatot. Ezek a programpontok a következők: 1. Olyan kredit rendszert kell bevezetni, hogy azoknak, akik munkaalkalmat teremtenek, mindenkor elegendő tőke álljon rendelkezésükre. Másszóval a kutyaszövetség azt akarja, hogy a jövőben éppen úgy, mint a háború alatt, az állam adjon nekik* tőkét olyan befektetésekre, amelyekből a munkásokon nagy profitokat tudnának bezsebelni. 2. Meg kell változtatni az adórendszert úgy, hogy a befektetett tőke elegendő profitot kapjon. Ebben az eseben a várható profit “előcsalja a bujkáló” tőkét, — mondotta Mosher. így lesz elegendő munkaalkalom. Ez a hírhedt profit-éhes banda tehát még az eddig nyert hihetetlen nagy profittal sincs megelégedve. “Elbújtatják” a tőkét, — tehát szabottálnak, vagy sztrájkolnak, — ha nem kapnak olyan profitot, mint amit maguk megszabnak. 3. Olyan törvényeket kell hozni amelyek mindenféle monopóliumot, tehát a munkás-unionok monopóliumát is megszüntetik. Ezt megkívánja a “szabad gazdaság” (free economy) amelyben a munkaalkalmakat megteremtő tőkének “szabad folyása” lenne. Más szóval a kutyaszövetség az unionok megrendszabá- lyozását követeli, hogy a tőkének biztosítsa nem a “szabad folyást”, — mint szépen kifejezik, — hanem a munkások szabad kizsákmányolását, amint azt a tények eddig mindig igazolták. A National Association of Manufacturers tehát nem akar kevesebbet, mint azt, hogy az állam finanszírozza vállalataikat azért, hogy munkaalkalmat teremtsenek. De még ebben az esetben is adóleszállitással biztosítani akarják a NAGYON MAGAS PROFITOT. És végre követelik az unionok megrendszabályozá- sát. hogy a munkások kizsákmányolásában semmi akadály ne legyen. Nagyszerű program ez! És ha keresztül tudnák vinni, akkor az Egyesült Államok munkássága éppen úgy megérdemelné azt a sorsot, amit ez a program hozna rájuk, mint megérdemelték a németek amikor a NÁCI bandát hatalomra engedték jutni. ELVINYILATKOZAT Franciaország 200 billió dollárra becsüli a németek által okozott károkat, Csehország 6 billió dollárra. És igy tovább, minden megszállt országnak óriási károkat okoztak. A házak lerombolásával nem elégedtek meg a náci banditák. Elhordták a megszállt területekről mindent, amit csak vihettek; élelmet, gépeket, múzeumi műtárgyakat s minden más értéket. És mégis, bármilyen horribilis nagyok is a nácik pusztítása az ártatlan emberek között meg a vagyonban, a vádirat legmegdöbbentőbb része az, amelyben most már HIVATALOSAN IS felsorolják azon könyörtelen, szadista kínzásokat, amikkel ezen álattá sülyedt emberek áldozataikat kivégezték. Mert az annyira ismertetett gázkamrák borzalmasak ugyan, de ott legalább nem szenvedtek soká az áldozatok. A vádirat szerint azonban soksok ezer esetben felülmúlták a legborzalmasabb középkori kínzásokat is. Ilyen kínzások voltak a lassú halálra éheztetés; fagyos időben hideg vízzel locsolták az áldozatokat, mig azok merevre fagytak; a tüzes vasat sokféle változatban használták; kihúzták az áldozatok körmeit; beojtották őket tífusz és egyéb járványos betegségek bacilusaival; felvágták az alsó testrészeiket; levágták kezeiket, lábaikat az áldozatoknak, hogy megtudják,’mennyi kínzást bírnak ki. Az áldozatok nagy részét asz- szonyok, gyermekek és tehetetlen aggok képezték, kiknek kivégzése hadászati szempontból nem jelentett semmit. Ugyebár, ilyen bűntényekre nincs MÉLTÓ büntetés! Az egyetlen dolog, amit joggal várhatunk el, hogy ne csak ea az álliA munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a fó'ldet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek níyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba heoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- Büntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes Rapibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BRR. RENDSZERREL!"’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel s»j társadalom szerkezeté* éoitjük w régi társadalom keretein belül.
