Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-10-06 / 1392. szám
1945. október 6. bérmunkás 5 oldal A gumi munkások harcai és árulói ii. Mint az utóbbi időben több helyen is megtörtént, hogy az úgynevezett fehérgalléros munkások is tudatára ébredtek annak a ténynek, hogy ők is a munkásosztályhoz tartozn a k, mert dacára annak, hogy az ő fizetésük másként van elnevezve, vagyis nem wagest, hanem salaryt kapnak és az ő feladatuk az, hogy a tőkéseknek segítsenek a munkások kizsákmányolásában és sikerült is azon tévhitben tartani őket, hogy ők felsőbbrendü lények. Mr. T. G. Graham, az akroni B. F. Goodrich Co. alelnöke pl. azt mondta, hogy a foremanok- nak nincsen joguk szervezkedni semmiféle unionban, mert azok nem alkalmazottak (employee) hanem egy részei az irányításnak (managem ént). Megijedve azon, hogyha a fore- manok szervezkednek, akkor bizonyos mértékig testvériséget vállalnak a többi munkásokkal és megtörténhetik az, hogy ezentúl nem csupán mindig a munkáltatók érdekeit fogják szolgálni, ami pedig nekik száz százalékos feladatuk. Ezt minden áron meg kell akadályozni. Ha ezeket figyelembe vesz- szük, könnyen megérthető az, hogy miért tanúsít a B. F. Goodrich Co. olyan makacsságot és hallani sem akar arról, hogy tárgyalásba bocsátkozzon a foremanok unionjával, az alábbiakban erről bizonyságot fogunk nyújtani. A Foremans Association of America Goodrich chapter ja (No. 98) a sztrájkot szeptember 4-én kezdte meg. Ezen a napon minden kapunál pickete- ket állítottak fel, ezek azonban csakis a foremanokat igyekeztek kívül tartani, más mindenki bemehetett aki akart, de a legtöbb munkás nem akart keresztül menni a picket vonalon és hazament, akik pedig bementek, azok kijöttek újra, mert felügyelő hiányában nem dolgozhattak. A sztrájk második és harmadik napján ugyan egyes de- partmentekben dolgoztak, ahová az úgynevezett general fore- manoknak sikerült bemenni és azok dolgoztattak azokkal, akik hajlandók voltak arra, ellenben ez nem ment olyan simán, mert egyes helyeken még verekedésre is került a dolog azok között ,akik akartak dolgozni és akik nem. Itt meg kell jegyeznem, hogy a konfúzió legfőbb oka az volt, hogy a foremanok nem értesítették a munkások unionját (local 5) arról, hogy ők sztrájkot szavaztak meg, habár az union vezetősége állítása szerint erre megegyezésük volt, hogy közösen tárgyalnak meg mindent mielőtt hasonló lépéseket tennének. így tehát az union vezetősége már nem is tehetett mást hirtelenében, mint utasította a munkásokat, hogy az union nem sztrájkol, csak jelentkezzenek munkára, ez az egyedüli, amit egyenlőre tehetnek. És együttal szeptember 6ára taggyűlést hívtak össze a local helyiségében a továbbiak megtárgyalására. Ezen gyűlés úgy határozott, hogy bár csak a foremanok sztrájkolnak, a tagság tartsa magát távol a gyártól és ne menjen keresztül a picket vonalon és egyúttal a további intézkedésre gyűlés lett össze- hijva az Akron Armoryba szept. 9-ére. A gyűlés hosszabb vita után olyan határozatot fogadott el, hogy a foremanok szóllitassa- nak fel, hogy szüntessék meg ezen sztrájkot és halasszák el alkalmasabb időre, amikor szavazás utján törvényessé lesznek téve és a Goodrich pedig szólitassék fel, hogy vegye vissza a foremankot kivétel nélkül. De nem lett semmi eredmény, mert a foremanok ugyhatároztak, hogy tovább kitartanak, a társaság pedig nem volt hajlandó szóbaállni senkD vei, aki közvetíteni akart. Ezekután a local elnöke a papok szövetségét kérte fel a közbenjárásra, de a társaság ezeket is visszautasította, mert azt mondották, hogyha bárkivel is tárgyalnának ezen ügyben, az habár közvetlenül, de elismerését jelentené a foremanok szervezetének, amit ők semmi áron sem tehetnek meg Ezek után a local ismét gyűlést, hivott össze szept 16- ikára az Armoryban, ekkor már a tagság jó része kezdett türelmetlenkedni, sokalták az időveszteséget és heves vita után a tagság úgy döntött — 2—1 ellenében —, hogy a tagság jelentkezzen munkára azon esetben, ha a társaság állít rendes felügyelőket, ellenben a local tagjainak meg lett tiltva, hogy felügyelői munkát vállaljanak, ha arra felkérnék őket. Ezen határozatnak sem lett semmi eredménye, mert mikor másnap reggel a munkások be akartak menni a gyárba, a gyári őrök nem engedték be őket azt mondották, hogy figyeljék a rádiót, majd azon keresztül értesítve lesznek. Ekkor már a kizárás jellegét öltötte fel a helyzet és igy mindig bonyolultabbá lett. Ezek után ismét letelt egy hét minden változás nélkül. A gyűléseken lefolyt vitákat végighallgatva, amikor egyik úgy vélekedett, hogy nem érdemes pártolni a foremanokat és uniójukat, mert azok egyetlen esetben nem tartottak mi- velünk, ők nem veszítettek soha időt, amikor mi sztrájkoltunk stb. A másik rész pedig azt mondotta, hogy ki kell tartani mellettük, habár más szervezetbe is tartoznak, de minden esetre jó jel az, hogy végre felismerték azt a tényt, hogy ők is csak bérért dolgozó munkások és ha idáig nem is működtek közre velünk, ezentúl lehet, hogy számíthatunk rájuk és hogy nekünk minden áron azok oldalán kell lennünk, akik harcolnak a munkáltatók ellen, mert nekünk ugyan azokkal kell hárcolnunk, stb. Talán mondanunk sem kell, hogy ha az osztálytudat és a j munkás szolidaritás szempont- ■ jából bíráljuk meg az érveket, az utóbbiak a helyesek. Közösen küzdeni a közös ellenség ellen, habár ezen harcok még nem a végcél, a mai társadalom megdöntése jellegében folynak, de hogy az elérhető legyen, mégis csak összetartásra és nem széthúzásra van szükség. Még csak annyit jegyezek fel a tagsáág érdeméül, hogy átlag, vagyis mondhatjuk túlnyomó részben azt a jellemvonást tanúsították, hogy irtóznak attól, hogy őket scabeknek szólítsák és vonakodnak a picket vonalon keresztül menni, amit jó jelnek lehet nevezni még akkor is, ha tekintetbe vesszük azt a tényezőt, hogy most még rövid idővel az úgynevezett háborús prosperitás után, egy kicsit jobban elbírnak pár heti tétlenséget és némelyik nem is bánja, hogy a túlfeszített munka után egy kis pihenőt kap. Ezen sztrájkban és kizárásban vagy 800 foreman és vagy 15,000 termelő munkás volt érdekelve. A foremanok sérelme az volt szerintük, hogy többet közülök elbocsájtottak volna a háborús rendelések visszavonása után és hogy hosszabb időt dolgoztattak a többiekkel, mint a termelő munkásokkal. Tehát követelték, hogy egy foreman csak egy shiftát irányítson, ezenkívül más sérelmeik is voltak ami elintézésre várt. A társaság ugyan tagadta a vádakat és azt mondotta, hogy szívesen intézi mindegyik foreman sérelmét egyenként, vagyis szóbaáll velük mint egyénekkel, de semmi áron sem áll szóba a szervezetükkel, de azok valószínű valahol olvashatták azon jeligét, hogy összetartásban rejlik az erő és úgy próbálkoztak meg. A sztrájk utolsó napjaiban a főbb események voltak, hogy a Goodrich nyílt levélben üzent a foremanoknak a helyi lapokban, hogy aki hajlandó visszamenni, visszafogadják diszter- mináció nélkül, nem törődve azzal, hogy az illető tagj-e a szervezetnek vagy nem, tevékeny résztvett-e a sztrájkban vagy nem és hajlandók lesznek velük leülni s panaszaikat meghallgatni. Erre állítólag a foremanok egy csoportja szavazólapokat küldött a tagoknak, hogy nyilvánítsák akaratukat a sztrájk befejezését illetőleg és ezen szavazó-lapok a polgár- mester irodájába küldendők vissza és ott lesznek megszámolva. Azt mondották erre azért volt szükség, mert a gyűléseiken a vezetők basáskodása folytán nem kapnak igazságos bánásmódot s a vélemény nyilvánítás is korlátozva van azok részére, akik nem a vezetők Ízlése szerint gondolkoznak. Ezekből kitűnik, hogy az összetartásból még leckét kell nekik venni, úgyszintén abból is, hogy hogyan kell egy szervezetben a tagság többségének dominálni és nem egynéhány vezetőnek, ezt úgy értjük, hogy ha a vádak tényleg alaposak. De vajon lehet-e ezen csodálkozni, ha egy ilyen ösz- i szetételü és még hozzá uj szervezetnél ilyen hibák vannak, amikor azt látjuk, hogy még olyan szervezeteknél is megtörténik az, hogy néhány “vezér” irányítja és létezik vezér- imádás, amelyek pedig azt állítják, hogy osztályharc alapján egy uj társadalomért küzdenek, ez pedg végtelenül sajnos, mert a társadalmi forradalom van általa késleltetve. A legutóbbi hir volt, hogy John Gaylor, a' Goodrich local No. 5 elnöke, követelést vagyis ultimátumot küldött a Goodrich gyárnak, hogy haladéktalanul állítsák üzembe a gyáraikat és szept. 25-ig, vagyis kedden déli 12 óráig adott nekik határidőt. Ezen a napon véget is ért a sztrájk. Délután 2 órára rendelték be a munkásokat, egy másk részt ugyanaz este és a legtöbb produktiv munkást pedig 26-ikán reggelre. A polgár- mester irodájában a papok szövetségének felügyelete alatt olvasták meg a szavazó lapokat, az eredmény 361 vissza akart menni dolgozni és 12 pedig nem. Ugyan ekkor folyt a foremanok unionjának gyűlése és ott a vezetőség ajánlotta most már a sztrájk beszüntetését azon oknál fogva, hogy sok jó szervezett munkás károsítva lesz és anyagi nehézségekkel fog küzdeni, ha tovább is kereset nélkül lesz. A jelenvolt tagság megszavazta a sztrájk befejezését. 288 tag volt jelen. Robert H. Keys, az FAA főelnöke, azt a kijelentést tette, hogy dacára annak, hogy a Goodrich local United Rubber Workers (CIO) azt állította, hogy ők semlegesek ebben a sztrájkban, a valóságban mindenek voltak, csak semlegesek nem, mert szerinte voltak köztük, akik tervezték, hogy csoportokat szerveznek és áttörik a picket vonalat. Nem tudom mi alapja lehet a vádnak, de a kapuknál szépen rendben ment minden, nem volt zavar és a gyűléseken sem ’hangzott el olyan szó, ami erre irányult volna. Tanulság: máskor jobb megértés és összetartás. (Akroni proli) FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK szeptember 29-ig: P. Bujáki, Miami ............. 2.00 L. Máté, Chicago ............. 1.00 J. Stromayer, Chicago .... 1.00 F .Pekárovich, Encino .... 4.75 Z. Révész, Los Angeles ....17.75 J. Nyitray, Akron ...........—.50 A Gross, Trenton ........... 3.00 A .L. Szász, Chicago ....... 5.50 D. Rosenthal, Philadelphia 2.50 G Rauch, Altadena ....... 1.00 F. Schneckszer, Riverside 4.75 Mrs. Fábián, Chicago ..... 1.00 New Yorki Bérm. olv......14.00 L. Pall, Ambridge ........... 3.00 A. Bolla, Buffalo ...........—.75 J Szalai, Detroit ............. 2.50 St. Der. Detroit ............... 1.00 IWW csoport, Akron .......70.00 J. Kovács, Cleveland ........ 2.00 Jack Hering, Buffalo ....... 3.00 A. Cina, Miami ........... 1.00 Mrs. Wm Fay, Akron .... 2.50 George Kuhn, Cleveland ..30.00 P. Bécsi, Philadelphia .....15.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 5.00 F. Koos, Terra Haute ..... 5.00 L. Birtalan, Cleveland .... 5.00 J Jackson, New York .... 5.00 Á.. Hülber, Richmond ..... 5.00 J. Bujaki, Paterson ......... 2.50 J. Tenkács, Cleveland ..... 1.00 L. Györy, Cleveland ....... 2.00 Orsz. értekezlet, Clev. 129.75 A. Medvegy, Bridgeport .. 1.00
