Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-03-10 / 1362. szám
1945. március 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal minden nagyobb városban alakítottak osztályokat. Az amerikaiakkal való kapcsolatukra Fotich megalakította az “American Friends of Jugoszlávia” egyesületet. Papjai segélyével az amerikai papok közül is soknak megnyerte a rokonszenvét, köztük a már nagyon elöregedett Manning püspökét is. De Fotich barátai közé tartoztak a Hearst-McCor- mick-Coughlin csoporthoz számitó kongressmenek, közöttük a Dies Committee tagjai is. Fotich propagandájában számos amerikai újságíró vett részt. Ezek közül felemlítjük a következőket: Helen Lombard és Constantin Brown a Washington Startól; Ray Brock a New York Timesnál, aki később átment a Hearst újságokhoz; Spencer Irwin a Cleveland Plain Dealernél; Wm. Phillip Simms a Scripps-Howard újságoknál, Andre Visson a Reader’s Digestnél; Benjamin Cas- seres, Hearst kolumnista és még többen. A legtöbbje ezeknek nem tudta, hogy milyen cselszövényt szolgálnak, de általános reakciós és kommunista ellenes felfogásuknál fogva örömmel fogadták és továbbították a Fotichék által kiadott propaganda anyagot. A RÉGI IMPERIALIZMUS Ezek a dolgok egyben magyarázatát adják a görög eseményeknek is. Azonban ezen nagyszabású cselszövény meghiúsulása nem jelenti azt, hogy Jugoszláviában vagy más Balkán államokban most már angol vagy amerikai tőkések nem fognak befektetéseket eszközölni. Valószínű, hogy fognak, csakhogy nem olyan feltételek mellett, mint számitották. A feltételeket nem ők, hanem Jugoszlávia fogja megszabni. A régi imperializmus kora lejárt; az a korszak, amelyben a nagyhatalmak tőkepénzesei az elmaradt országokba monopóliumokat szereztek, amelyeknél az egyetlen cél az volt, hogy minél nagyobb hasznot hozzanak, amely haszonból juttattak valamit az illető ország korrupt politikusainak vagy generálisainak. Az ellenzőket egyszerűen legyilkolták, — mint Radichot Jugoszláviában, Stambuliskyt Bulgáriában, — hogy az elmaradt országot biztosítsák a kizsákmányolás részére. Manapság olyan népvezérek kerülnek előtérbe, akik harcosok, akiknek nemcsak hadseregeik, de programjaik is vannak. így a régi kizsákmányolási módszer egyre nehezebb és nehezebb lesz. Az elmaradott országok népei most arról beszélnek, hogy országuk gazdasági kifejlesztésére igénybe vesznek ugyan idegen tőkét és idegen technikusokat, de azoknak nem lehet a kormányt uralni és ami a legfontosabb, szolgálatukért megszabott méltányos díjazást kapjanak. AZT MONDJÁK BÉKE LESZ? (a.l.) Mindazok, akik hisznek a mai társadalmi rendszerben, soha nem gondolnak arra, hogy a háborúknak tényleges okai magában a helytelen társadalmi rendszerben keresendők. Sok volna felsorolni mindazon háborúkat, amelyek már végig söpörték a társadalmat. Természetesen minden egyes háború befejezése után valamelyes békét kötöttek a háborúzó felek. A megvert fél, vagy felek, hadisarcok fizetésére lettek kötelezve. De időközben bosszút forralva készülődtek megtorlásra. Annyi bizonyos, hogy köznép sohasem készülődött háborúra, sőt ellenkezőleg félelemmel gondoltak esetleg újabb háborúra. Az országok közvéleményeit mindig az uralkodó osztály irányította és annak megfelelő- leg készítette elő a háborús készülődést. Ha a termelő munkások tudatában volnának annak, hogy ők a háború legfontosabb tényezői, egész biztosan megtudnák akadályozni a háborúkat. Nem kell nagy tudomány annak fölismerésére, hogy határozottan megállapítsuk, hogy a magántulajdon rendszerén épült kapitalizmus egyedüli oka a háborúnak. Állandó világbékéről beszélni addig ,amig a kapitalizmus létezik, éppen olyan időpazarlás, mint esetleg a békéért imádkozni! Magában minden országban megvannak a gazdasági ellentétek. Az uralmon lévő kapitalista rendszer feltétlen ragaszkodik uralmának korlátlan megtartásához. ....... Ebben az irányban az úgynevezett reakció 100 százalékban támogatja. Az a sok millió emberélet ,ami egy háború alkalmával elpusztul, nem-e ejti gondolkodóba azokat, akik azt állítják, hogy demokráciáért, a népek életszínvonalának emeléséért viselik a háborút. Vájjon azok az egyének tanulmányozták-e a mult háborúk igazi okait? És ha tényleg tanulmányozták, akkor rá kellett volna jönniük arra, hogy minden háborút.eddig gazdasági erdekek hoztak létre. És ha tényleg továbbra is megtartjuk azt a gazdasági rendszert, amely minden háborúknak melegágya volt, akkor nem tettünk mást, csak ámítsuk önmagunkat az állandó világbéke jelszavával, addig, amig országhatárok fognak létezni és amig a magántulajdon rendszerére épült kapitalizmus világpiacok hódítására törekszik. Ki meri azt állítani, hogy a világbéke biztosítva van, még abban az esetben is, ha bármilyen szigorú békepontokat is fogadnak el a különböző országok, a kapitalizmus képviselő ügynökei. A világkereskedelemre alapozott kapitalizmus nem ismer országhatárokat, de még a törvényeket sem tartja érvényben, ha profithajhászása azt úgy kívánja. Tudva levő dolog, és csak azok nem tudják, vagy nem akarják tudni, akik haszonrészesei a profitnak, hogy a kapitalizmus a szabad Jpari és kereskedelmi versenyre van alapozva. Aki ennek ellenkezőjét próbálja cselekedni, vagy a kapitalizmust törvényes keretek között megrendszabályozni, az egész biztosan az összes kapitalista érdekeltséget saját maga ellen zúdítja. I ÁCS JULIA | A new yorki munkástársaink gyilkos kór, mely hosszú szen- egyik közismert tagja dőlt ki védés után február 28-án vég- az élők sorából Ács Julia mun- ?ett vele. Temetése március 3kástársnőnk halálával. Ács án n^nt végbe, ahol Fishbein «.„„í - - i u . i munkastars tartott búcsúztató munkastarsnonk hosszú eveken beszédet, ecsetelvén a proletár át odaadó támogatója volt az élet nehéz küzdelmeit, melyet IWW new yorki mozgalmának Ács munkástársnőnk esetében és lapunknak a Bérmunkásnak, élete derekán, alig 55 éves ko- Minden időben segítette azokat rában szakított félbe a halál, az összejöveteleket, ahol az Az elhunytban Ács Sándor anyagiakat kellett megszerezni munkástársunk a nejét vészi- mozgalmunk föntartására. Az tette el. Emlékét kegyelettel utóbbi években megtámadta a fogjuk megőrizni. JEGYEZD MEG...----------------------Ajánlja: St. Visi-----------------------A sok háborús vesztességek között olvashatjuk, hogy Goebbel napilapját is beszüntették papirhiány miatt. Pedig ha valaha kellett, úgy most kellene a náciknak ez a propaganda eszköz. A monda szerint Washington György levágta a fát, de Lincoln felhasogatta hasznos darabokra. Még a mese szerint is hasznosabb volt Lincoln. Hitler még 1940-ben megmondta, hogy ez a háború egy ezer évre megszabta Németország sorsát. Most már azt is láthatjuk, hogy nem lesz benne köszönet. Nagyon találóan a Szovjet offenzivát “Nut crackernek” hívják, de a nácik ezt gyalázás- nak tartják. Nem akarják elismerni, hogy ők “nuts”-ok Szabad Kínában most már van 172,000 ipari és mezőgazdasági co-operativa. Ez állandóan emelkedik, úgy létszámban, mint sikereiben. Mint a lengyel grófok szemlélhető fényüzési példájának, a nagy hatalmak konferenciáját a Potocki gróf, volt birtokán, a “Livadiai” kastélyban tartották, mely későbben a cároké lett. Franco a spanyol diktátor azt állítja, hogy ő csak ártatlan szemlélője ennek a háborúnak .Csak azt nem hajlandó beismerni, hogy a nácik oldaláról szemléli. Edward J. Flynt ,a Tammany Hall vezérpolitikusát, Rooevelt kiszemelte és magával vitte Oroszországba, hogy a Szovjeteket a pápával jobb barátságba hozza. Most is Moszkvában tartózkodik, úgy látszik, ottan nem megy olyan simán a dolog, mint a “Tammany Haliban. A mi gyárunkban is megkapták az “E” kitüntetést, amiről azt állítják, hogy “Excellent”- et jelentene. De a mi gyárunk után ítélve, Error-t kell, hogy jelentsen. Azt követtek el legtöbbet. Mifelénk a munka annyira megcsökkent, hogy már ezreket fizettek le és még több ezrek tétlenül lopják a napot a gyárakban. Mégis most akarják a munkásokat is kényszer sorozásra kárhoztatni. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK Március 3-ig: J. Kollár, Cleveland ______ 3 E. Soos, Newark .................... 1 J. Antalik, New Haven ........ 1 J. Widlicska, Cincinnati ........ 1 H. Varjú, Chicago ................ 1 J. Sütő, Windber .................... 1 J. Lambert, Maplewood ........ 1 J. Gulyás, Cleveland .............. 1 J. Feczkó, New York ............ 7 M. Uhlean, Chicago .............. 2 J. Balough, Martins Ferry .... 1 A. Sokola, Miami .................... l St. Visi, Lincoln Park............ 3 J. Barna, Homestead ............ 1 M. Kurucz, Cleveland ............ 1 Mrs. J. Bangó, Cleveland .... 1 St. Ehasz, Brunswick ............ 2 L. Turczky, Chicago .............. 1 V. Pompor, Sharpsville ........ 1 Otto Hegyi, Elmhurst .......... 1 J. Németh, Chicago .............. 1 P. Hering »Buffalo ................ 1 A. Buda, Cleveland ................ 1 P. Kóta, Joffre ...................... 1 J. Geréb, Martins Ferry ...... 1 F. Szüch, So. Bend ................ 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem 3 A. Princz, Canada ................ 1 L. Lefkovits, Cleveland ........ 1 J. Szilágyi, Cleveland ...........10 G. Tóth, Romolus .................... 1 E. Luksa, Chicago ................ 1 J. Schmutzer, Toledo ............ 1 A. Botos, Barberton .............. 1 Mrs. J. Herold, Bridgeport 1 J. Starr, Manayunk .............. 1 Mrs. K. Fehér, Bridgeport .... 1 J. Balázsi, Detroit ............... 1 D. Majlák, Bridgeport ......... 1 J. Lengyel, St. Louis ............ 1 G. Vaszkó, New York ........ 1 J. Váraljai, Bridgeport ........ 1 E. Sass, Milwaukee ................ 1 G. Ladd, Cleveland ................ 4 J. Zára, Chicago .................... 1 L. Fishbein, New York ........ 1 A. Saytos, Detroit .................. 1 J. Mácsay, Detroit ............... 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 3 Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe!
