Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-05-05 / 1370. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. május 5. Földosztás Magyarországon Magyarországból még mindig alig kapunk híreket. Ha jön­nek is valami hírek kerülő utón, Svédország vagy Török­országon keresztül, ma nagyon eltörpülnek az óriási horderejű világesemények közepette. így még mindig csak az Office of War Information által közzétett híredre kell szorítkoznunk, vagy pedig azon néhány lap­példányra, amelyek Magyaror­szágból ideérkeztek, noha híre­ik természetesen már elavul­tak. Az Office of War Informa­tion szerint a magyar kormány már áttette székhelyét Buda­pestre. Ezt is először a moszk­vai rádió jelentette be. Ezen rádió leadás szerint az ideigle­nes kormányt, Miklós minisz­terelnökkel az élén ünnepélye­sen fogadták Budapesten, ahol hivatalosan a városházán üdvö­zölték a kormány tagjait. Az üdvözlő beszédeket Csorba Já­nos polgármester és Szakasits Árpád, a Szociál Demokrata Párt vezére mondották. ' Szakasits arra kérte az ideig­lenes kormányt, hogy éppen úgy, mint ahogyan már meg­valósították a földosztást a pa­rasztok részére, ugyanezt az elvet vigyék át a gyakorlatba most az iparok mezején is. “A földreformot folytatni kell az ipari reformokkal,” — mondot­ta Szakasits. — “Véget kell vetni teljesen a feudalizmus­nak, hogy meginduljon a ter­melés fejlődése, amely radiká­lisan meg fogja változtatni a magyar paraszt és az ipari munkás életszínvonalát.” Budapesten jelenleg a követ­kező lapok jelennek meg: Kis- ujság, a Kisgazda Párt lapja; Szabad Nép, a kommunisták új­ságja, a szociáldemokrata Nép­szava és a Szabadság, amely a Polgári Demokrata Párt lapja. A Nemzeti Paraszt Párt Sza­bad Szó címmel ad ki hetilapot és a Reggel, amely a kormány félhivatalos lapja, ez is hetilap és minden hétfőn jelenik meg. A papirhiány miatt a lapok cirkulációját korlátozták. A na­pilapok nem nyomhatnak töb­bet 50,000 példánynál; a félhi­vatalos azonban százezer pél­dányban jelenik meg. Ezen la­pokon kívül még Debrecenben jelenik meg három újság, mindegyik öt-ötezer példány­ban. Ezek a Debreceni Népsza­va, a Néplap és a Debrecen. A német nyelvű Pester Lloyd-ot, amely a háború előtt nagyon elterjedt lap volt és Szálasiék elköltöztették Németországba, nem fogják újból felébreszteni, hanem helyette orosz vagy an­gol nyelvű lap kiadását terve­zik. MIT MONDANAK A VEZÉ­REK Magáról a földosztásról bő­vebb információt nyertünk^ a Debrecenben megjelenő “Nép­lap” április 5-iki számából, amely szintén kijutott Ameri­kába. Ez a lap jelentékeny fej­lődésen ment keresztül az egy hó alatt, ami eltelt azon előző szám óta, amelyet lapunkban már ismertettünk. Most már a nagybetűs címsor alatt ezt a sort is olvashatjuk: “A Ma­gyar Kommunista Párt kelet­magyarországi kerületének na­pilapja.” A cim mellett pedig idézi az ideiglenes kormány földreform rendeletének 4 pa­ragrafusát, ami igy szól: Teljes egészében és nagy­ságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasizta vezetők, a Volks bund tagok, a háborús és népellenes bűnösök föld­birtokait. Ez a lap részletesen beszá­mol az április másodikán Hód­mezővásárhelyen tartott nép- gyülésről, amelyen ezen lap szerint 28,000 ember vett részt. A gyűlés szónokai Ráko­si Mátyás, a Kommunista Párt vezére, Takács Ferenc szociál­demokrata iparügyi miniszter, Tildy Zoltán, a Kisgazda Párt elnöke és Erdei Fecenc, a Pa­raszt Párt vezére, egyben az ideiglenes kormány belügymi­nisztere, voltak. Mindannyian a földosztásról beszéltek, mutat­va, hogy Magyarországon ez volt a legfontosabb probléma. Földet adni a nincstelen parasz­toknak, akik ezer év óta túr­ták a máspk földjét s amikor Dózsa alatt lázadni mertek, rabszolga módjára földhöz kö­tötték a Verbőcy törvényekkel, amelyeket csak most tudnak véglegesen megsemmisíteni. A földreform megvalósításá­ra összefogtak a fentebb elso­rolt pártok, mert mint a beszé­deikből kivesszük, a föld felosz­tásának maradtak elég ellensé­gei is. Ezekre vonatkozólag Er­dei Ferenc belügyminiszter ezt a kijelentést tette: Ezt a reformot a magyar nép hajtja végre, ez pedig nem ismerhet akadályt ma­ga előtt. Úgyis, mint belügy­miniszter és mint a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, nyugodtan és bátran mond­hatom, hogy elsöprünk min­den ellenkezést, akadékosko­dást, ami a földreform ellen mer szegülni. A Rákosi beszédéből viszont, azt tudjuk meg, hogy a földre­form utján a parasztság min­den rétegét meg akarták nyer­ni. Ezért abban állapodtak meg, hogy lefoglalnak kiosztás­ra minden száz holdnál na­gyobb birtokot. Kivételt képez­nek azonban azon több tagból álló paraszt családok, akik ma­guk művelik a földet. Ezek megtarthatnak 200 hold földet. Ebből világosan látjuk, hogy a magyar földreformnál igyekez­nek alkalmazni az orosz földre­form végrehajtásánál szerzett tapasztalatokat. Ez az intézke­dés a gazdag parasztok támo­gatásának a megnyerését céloz­za. Az oroszok kíméletlenül el­szedték a földet a “kulak” név alatt ismert gazdag pasztoktól, minek következtében a terme­lés annyira leesett, hogy 1922- 23-ban éhínség támadt. Ugy- látszik Magyarországon ezt el­akarják kerülni. Ugyancsak látjuk a Rákosi beszédéből, hogy a lefoglalt földek tulajdonosai a népbiró­sághoz folyamodhatnak mente­sítésért, vagyis, hogy a birto­kaikat ne vegyék el. És úgy Rákosi, valamint a többi szóno­kok is céloztak arra, hogy nép- biróságok nagyon kíméletesek voltak, azért a földigénylő bi­zottságok szabták meg, hogy mely földeket kell lefoglalni és •szétosztani. Rákosi erre vonat­kozólag ezeket mondotta: Én nagyon örülnék, ha a népbiróságok jobban működ­tek volna és száz és száz esetben biróságilag kimon­dották volna, hogy a nyilas­vezér, vagy hazaáruló elvesz­tette a földjéhez való jogát és ezt a földet át kell adni a parasztságnak. Sajnos, ilyen ítéleteket nem hoztak és ez­ért a földigénylő bizottságra maradt az a feladat, hogy a nép ítéletét meghozza és a földet kiosszák. Van egy másik olyan tény is, amiből láthatjuk, hogy okultak az orosz példán. Rákosi bejelen­tette, hogy a földből nemcsak a teljes nincstelenek, de ahol lehet, a kisgazdák, a törpe bir­tokosok is kapnak. Azok, akik­nek birtoka nem haladja meg a 18-20 holdat, sok gyerekesek, avagy egyébként rászorultak. Rákosi elismerte, hogy a sze­gény parasztság ezt nem nézte jó szemmel, azonban a kor­mány célja az, hogy Hadd lássák mindenütt, hogy a nemzeti kormány se­gíteni akar csekély erőihez képest a falu minden elesett? jén, amennyire lehetséges, senkit sem zár ki a földosz­tás gyümölcséből. Nyilvánvaló, hogy a földmű­velők minden rétegét meg akar­ják nyerni, hogy a termelésből senki se vonja ki magát. Szin­tén ezt a célt szolgálhatja az a határozat is, hogy a szegény papok részére is adnak földet. Valószínű, számítanak a falusi nép vallásos voltára és ez is egyik módja annak, hogy meg­nyerjék a bizalmukat. Rákosi ezt a dolgot igy jelentette be: Ide tartozik az a kérdés is, ami majdnem minden falu­ban előkerül. Ahol szegény az eklézsia, ott földigénylés­sel jelentkeznek és természe­tesen a falusi szegénység egy része a papnak nem akart földet juttatni. Mi, kommun­isták kijelentjük, hogy ez helytelen. Ahol az eklézsia szegény és a pap vagy temp­lom szükségére földet igé­nyelnek, ott az adott szerény keretek között ki kell ezt az igénylést elégiteni. Megtudjuk aztán ezen be­szédekből, hogy a legkisebb birtok, amit egyes parasztok kapnak, öt holdnál kezdődik. Kevesebbet nem adnak, mert azt nem tartják életképesnek. Azonkívül a kormány gondos­kodni próbál arról is, hogy az uj tulajdonosok bevethessék a földeket. így például Hódmező­vásárhelyen a gazdáknak 200 traktorjuk volt, de sem olajjal, sem petróleummal, vagy más fűtőanyaggal nem rendelkez­tek. A kormány kérésére a Vö­rös Hadsereg ajándékozta az olaj és petróleum szükségletet. Takács Ferenc iparügyi mi­niszter beszédéből viszont azt tudjuk meg, hogy jól látják, miszerint a földosztás nem ele­gendő, azt ki kell egészíteni ipari reformmal és ipari fellen­düléssel. Erre vonatkozólag ezt mondotta: A parasztság most politi­kailag és gazdaságilag is fel­szabadult. A következő lé­pésnek a földosztás után an­nak kell lenni, hogy a pa­rasztság életszínvonalát ál­talánosságban mag a s a b b színre emeljük. Akik kihoz­zák a földből az életet, akik adják a városok népének az élelmet, azok nem éhezhet­nek tovább és nem élhetnek tovább azon az alacsony élet­színvonalon, amelyen eddig éltek. A földosztást követni kell az egész parasztság tár­sadalmi felemelkedésének. Beszédének további részén kitért arra, hogy milyen fon­tos a demokratikus érzelmű egyének összefogása, de külö­nösen hangsúlyozta a két mun­káspárt — a kommunista és a szociáldemokrata pártok közöt­ti kapcsolatot: A Szociáldemokrata Párt kiveszi részét abból a mun­kából, amely rávár a földosz­tás során és kiveszi a részét abból a munkából, amely rá­vár a földosztás után. Ezen­túl is bátran, hűséggel fo­gunk harcolni szociálista cél­kitűzéseink eléréséért s har­colunk programunk megvaló­sításáért és harcolunk azért, hogy a demokratikus pártok között és elsősorban a két munkáspárt között tökéletes legyen az egyetértés ebben az országban és a reakció ne emelhesse fel mégegyszer a fejét. A mi legfontosabb sze­repünk az lesz, hogy áldoza­tos munkával vigyük tovább a harcot és vigyázzunk arra, hogy a sorainkat semmiféle alattomos munkával meg ne bonthassák. Biztosra veszem, hogy mégegyszer ebben az országban a reakció nem tud visszatérni és biztos vagyok abban, hogy felépítjük a de­mokratikus szabad magyarok Magyarországát. Hogy a múltakban beígért, de mindörökre elhalasztott föld­reformokkal ellentétben . most gyorsan végrehajtják a földek felosztását, képet vet Karácso­nyi Ferenc főispánnak az a ki­jelentése: A gyűlés után azonnal kez­detét veszi a földigénylők összeírása és másnap már ki is osztják a földeket. Először is két “hazaáruló” birtokait osztják szét. Végre érdemesnek tartjuk még leközölni Rákosi beszédé­nek azt a részét, amelyben el­mondja, hogy a lefoglalt úri kastélyokban a parasztok mi­ként tartanak diszebédeket a földosztás örömére. Persze van­nak olyanok is, akik az ilyes­mit “ízléstelen” dolognak tart­ják, mert az úri henyélők irán­ti alázatosság még sokáig fen- marad. Az ilyen diszebédek se­gítik kiirtani az ingyenélők iránti tiszteletet és alázatossá­got. Rákos beszédének ez a ré­sze igy szól: Kifogásolták azt is, hogy mi azt a tanácsot adtuk elv­társainknak, hogy ahol kas­tély vagy uradalmilak van, ott a földigénylők a földosz­tás tiszteletére gyűljenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom