Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-05-05 / 1370. szám

2 oldal

BÉRMUNKÁS

1945. május 5.

Földosztás Magyarországon

Magyarországból még mindig alig kapunk híreket. Ha jönnek is valami hírek kerülő utón, Svédország vagy Törökországon keresztül, ma nagyon eltörpülnek az óriási horderejű világesemények közepette. így még mindig csak az Office of War Information által közzétett híredre kell szorítkoznunk, vagy pedig azon néhány lappéldányra, amelyek Magyarországból ideérkeztek, noha híreik természetesen már elavultak.

Az Office of War Information szerint a magyar kormány már áttette székhelyét Budapestre. Ezt is először a moszkvai rádió jelentette be. Ezen rádió leadás szerint az ideiglenes kormányt, Miklós miniszterelnökkel az élén ünnepélyesen fogadták Budapesten, ahol hivatalosan a városházán üdvözölték a kormány tagjait. Az üdvözlő beszédeket Csorba János polgármester és Szakasits Árpád, a Szociál Demokrata Párt vezére mondották.

' Szakasits arra kérte az ideiglenes kormányt, hogy éppen úgy, mint ahogyan már megvalósították a földosztást a parasztok részére, ugyanezt az elvet vigyék át a gyakorlatba most az iparok mezején is. “A földreformot folytatni kell az ipari reformokkal,” — mondotta Szakasits. — “Véget kell vetni teljesen a feudalizmusnak, hogy meginduljon a termelés fejlődése, amely radikálisan meg fogja változtatni a magyar paraszt és az ipari munkás életszínvonalát.”

Budapesten jelenleg a következő lapok jelennek meg: Kis- ujság, a Kisgazda Párt lapja; Szabad Nép, a kommunisták újságja, a szociáldemokrata Népszava és a Szabadság, amely a Polgári Demokrata Párt lapja. A Nemzeti Paraszt Párt Szabad Szó címmel ad ki hetilapot és a Reggel, amely a kormány félhivatalos lapja, ez is hetilap és minden hétfőn jelenik meg.

A papirhiány miatt a lapok cirkulációját korlátozták. A napilapok nem nyomhatnak többet 50,000 példánynál; a félhivatalos azonban százezer példányban jelenik meg. Ezen lapokon kívül még Debrecenben jelenik meg három újság, mindegyik öt-ötezer példányban. Ezek a Debreceni Népszava, a Néplap és a Debrecen. A német nyelvű Pester Lloyd-ot, amely a háború előtt nagyon elterjedt lap volt és Szálasiék elköltöztették Németországba, nem fogják újból felébreszteni, hanem helyette orosz vagy angol nyelvű lap kiadását tervezik.

MIT MONDANAK A VEZÉREK

Magáról a földosztásról bővebb információt nyertünk^ a Debrecenben megjelenő “Néplap” április 5-iki számából, amely szintén kijutott Amerikába. Ez a lap jelentékeny fejlődésen ment keresztül az egy hó alatt, ami eltelt azon előző szám óta, amelyet lapunkban már ismertettünk. Most már a

nagybetűs címsor alatt ezt a sort is olvashatjuk: “A Magyar Kommunista Párt keletmagyarországi kerületének napilapja.” A cim mellett pedig idézi az ideiglenes kormány földreform rendeletének 4 paragrafusát, ami igy szól:

Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasizta vezetők, a Volks bund tagok, a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait.

Ez a lap részletesen beszámol az április másodikán Hódmezővásárhelyen tartott nép- gyülésről, amelyen ezen lap szerint 28,000 ember vett részt. A gyűlés szónokai Rákosi Mátyás, a Kommunista Párt vezére, Takács Ferenc szociáldemokrata iparügyi miniszter, Tildy Zoltán, a Kisgazda Párt elnöke és Erdei Fecenc, a Paraszt Párt vezére, egyben az ideiglenes kormány belügyminisztere, voltak. Mindannyian a földosztásról beszéltek, mutatva, hogy Magyarországon ez volt a legfontosabb probléma. Földet adni a nincstelen parasztoknak, akik ezer év óta túrták a máspk földjét s amikor Dózsa alatt lázadni mertek, rabszolga módjára földhöz kötötték a Verbőcy törvényekkel, amelyeket csak most tudnak véglegesen megsemmisíteni.

A földreform megvalósítására összefogtak a fentebb elsorolt pártok, mert mint a beszédeikből kivesszük, a föld felosztásának maradtak elég ellenségei is. Ezekre vonatkozólag Erdei Ferenc belügyminiszter ezt a kijelentést tette:

Ezt a reformot a magyar nép hajtja végre, ez pedig nem ismerhet akadályt maga előtt. Úgyis, mint belügyminiszter és mint a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, nyugodtan és bátran mondhatom, hogy elsöprünk minden ellenkezést, akadékoskodást, ami a földreform ellen mer szegülni.

A Rákosi beszédéből viszont, azt tudjuk meg, hogy a földreform utján a parasztság minden rétegét meg akarták nyerni. Ezért abban állapodtak meg, hogy lefoglalnak kiosztásra minden száz holdnál nagyobb birtokot. Kivételt képeznek azonban azon több tagból álló paraszt családok, akik maguk művelik a földet. Ezek megtarthatnak 200 hold földet. Ebből világosan látjuk, hogy a magyar földreformnál igyekeznek alkalmazni az orosz földreform végrehajtásánál szerzett tapasztalatokat. Ez az intézkedés a gazdag parasztok támogatásának a megnyerését célozza. Az oroszok kíméletlenül elszedték a földet a “kulak” név alatt ismert gazdag pasztoktól, minek következtében a termelés annyira leesett, hogy 1922- 23-ban éhínség támadt. Ugy- látszik Magyarországon ezt elakarják kerülni.

Ugyancsak látjuk a Rákosi beszédéből, hogy a lefoglalt földek tulajdonosai a népbirósághoz folyamodhatnak mentesítésért, vagyis, hogy a birtokaikat ne vegyék el. És úgy Rákosi, valamint a többi szónokok is céloztak arra, hogy nép- biróságok nagyon kíméletesek voltak, azért a földigénylő bizottságok szabták meg, hogy mely földeket kell lefoglalni és •szétosztani. Rákosi erre vonatkozólag ezeket mondotta:

Én nagyon örülnék, ha a népbiróságok jobban működtek volna és száz és száz esetben biróságilag kimondották volna, hogy a nyilasvezér, vagy hazaáruló elvesztette a földjéhez való jogát és ezt a földet át kell adni a parasztságnak. Sajnos, ilyen ítéleteket nem hoztak és ezért a földigénylő bizottságra maradt az a feladat, hogy a nép ítéletét meghozza és a földet kiosszák.

Van egy másik olyan tény is, amiből láthatjuk, hogy okultak az orosz példán. Rákosi bejelentette, hogy a földből nemcsak a teljes nincstelenek, de ahol lehet, a kisgazdák, a törpe birtokosok is kapnak. Azok, akiknek birtoka nem haladja meg a 18-20 holdat, sok gyerekesek, avagy egyébként rászorultak. Rákosi elismerte, hogy a szegény parasztság ezt nem nézte jó szemmel, azonban a kormány célja az, hogy

Hadd lássák mindenütt, hogy a nemzeti kormány segíteni akar csekély erőihez képest a falu minden elesett? jén, amennyire lehetséges, senkit sem zár ki a földosztás gyümölcséből.

Nyilvánvaló, hogy a földművelők minden rétegét meg akarják nyerni, hogy a termelésből senki se vonja ki magát. Szintén ezt a célt szolgálhatja az a határozat is, hogy a szegény papok részére is adnak földet. Valószínű, számítanak a falusi nép vallásos voltára és ez is egyik módja annak, hogy megnyerjék a bizalmukat. Rákosi ezt a dolgot igy jelentette be: Ide tartozik az a kérdés is, ami majdnem minden faluban előkerül. Ahol szegény az eklézsia, ott földigényléssel jelentkeznek és természetesen a falusi szegénység egy része a papnak nem akart földet juttatni. Mi, kommunisták kijelentjük, hogy ez helytelen. Ahol az eklézsia szegény és a pap vagy templom szükségére földet igényelnek, ott az adott szerény keretek között ki kell ezt az igénylést elégiteni.

Megtudjuk aztán ezen beszédekből, hogy a legkisebb birtok, amit egyes parasztok kapnak, öt holdnál kezdődik. Kevesebbet nem adnak, mert azt nem tartják életképesnek. Azonkívül a kormány gondoskodni próbál arról is, hogy az uj tulajdonosok bevethessék a földeket. így például Hódmezővásárhelyen a gazdáknak 200 traktorjuk volt, de sem olajjal, sem petróleummal, vagy más fűtőanyaggal nem rendelkeztek. A kormány kérésére a Vörös Hadsereg ajándékozta az olaj és petróleum szükségletet.

Takács Ferenc iparügyi miniszter beszédéből viszont azt tudjuk meg, hogy jól látják, miszerint a földosztás nem elegendő, azt ki kell egészíteni ipari reformmal és ipari fellendüléssel. Erre vonatkozólag ezt mondotta:

A parasztság most politikailag és gazdaságilag is felszabadult. A következő lépésnek a földosztás után annak kell lenni, hogy a parasztság életszínvonalát általánosságban mag a s a b b színre emeljük. Akik kihozzák a földből az életet, akik adják a városok népének az élelmet, azok nem éhezhetnek tovább és nem élhetnek tovább azon az alacsony életszínvonalon, amelyen eddig éltek. A földosztást követni kell az egész parasztság társadalmi felemelkedésének. Beszédének további részén kitért arra, hogy milyen fontos a demokratikus érzelmű egyének összefogása, de különösen hangsúlyozta a két munkáspárt — a kommunista és a szociáldemokrata pártok közötti kapcsolatot:

A Szociáldemokrata Párt kiveszi részét abból a munkából, amely rávár a földosztás során és kiveszi a részét abból a munkából, amely rávár a földosztás után. Ezentúl is bátran, hűséggel fogunk harcolni szociálista célkitűzéseink eléréséért s harcolunk programunk megvalósításáért és harcolunk azért, hogy a demokratikus pártok között és elsősorban a két munkáspárt között tökéletes legyen az egyetértés ebben az országban és a reakció ne emelhesse fel mégegyszer a fejét. A mi legfontosabb szerepünk az lesz, hogy áldozatos munkával vigyük tovább a harcot és vigyázzunk arra, hogy a sorainkat semmiféle alattomos munkával meg ne bonthassák. Biztosra veszem, hogy mégegyszer ebben az országban a reakció nem tud visszatérni és biztos vagyok abban, hogy felépítjük a demokratikus szabad magyarok Magyarországát.

Hogy a múltakban beígért, de mindörökre elhalasztott földreformokkal ellentétben . most gyorsan végrehajtják a földek felosztását, képet vet Karácsonyi Ferenc főispánnak az a kijelentése:

A gyűlés után azonnal kezdetét veszi a földigénylők összeírása és másnap már ki is osztják a földeket. Először is két “hazaáruló” birtokait osztják szét.

Végre érdemesnek tartjuk még leközölni Rákosi beszédének azt a részét, amelyben elmondja, hogy a lefoglalt úri kastélyokban a parasztok miként tartanak diszebédeket a földosztás örömére. Persze vannak olyanok is, akik az ilyesmit “ízléstelen” dolognak tartják, mert az úri henyélők iránti alázatosság még sokáig fen- marad. Az ilyen diszebédek segítik kiirtani az ingyenélők iránti tiszteletet és alázatosságot. Rákos beszédének ez a része igy szól:

Kifogásolták azt is, hogy mi azt a tanácsot adtuk elvtársainknak, hogy ahol kastély vagy uradalmilak van, ott a földigénylők a földosztás tiszteletére gyűljenek