Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-01-13 / 1354. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1945. január 13. OLVASÁS KÖZBEN A görög helyzet keresztmetszete “Egy lekésett távirati je­lentés Athénből dec. 10, Pau­los Constatine-től.” “Britania Parancsa!” M|u; •tán az első falragaszt a szélső jobbaldaliak ragasztottak ki Athén falaira a font idézett címmel, világos ha ^ egyetlen görög érzéssel nem talalkozi rendelet akkor is elvannak to­kélve az angol urak Görögor­szág kormányzásara. Az a megállapítás, hogy An­golország történelmi szerepe abban nyilvánul meg,. hogy mint pióca eloskodik a felséges királyi birodalom külonbozo re- Lein! úgy tűnik föl, hogy. Go­rögországra vonatkozóan töké­letesen igaz. Anglia kereskedel­mileg erősen érdekelve van Gö­rögországban. A legnagyobb külföldi befektetésük az ango uraknak van, ami megnyilvá­nul ipari kölcsönök, közszük­ségleti társaságok kolc^ei ® államadósság formájában. E0 a háború stratégiailag meg­győzte Angliát, hogy kontrolja alatt kell tartani nemcsak Qyp rus szigetét, hanem Kreta, Rhodes és a többi szigeteket is, mert utoljára erkölcsi es d p ínmáciai befolyása . • • ( a m0IJ dS többi részét törölte a cen- ZOr) • Ma az angol csapatok ameri­kafUokkal azokatha görögö­ket lövik ,akik két hettel eze Ktt a németek ellen harcoltak. Anglia miniszterelnöke es kul ügyi hivatalának súlyos téve­dését az eredményezte, hogy fejükbe vették, hogy az angol királyi ház szegény rokona rlxrev király képes csupán Görögországot azon a keskeny és egyenes White-hall utón tar­tani és nem megengedni az egy­forma vallással bíró Moszkva nak elcsábítani. Ennek erdeke: ben Churchill és a gorogorsza- gi angol nagykövet, Leeper, fel­használtak minden módszert, taktikát és ravasz fogasokat hosrv a tökéletesen tévés es igazolatlan eljárásukat meg a S néP ellenére is vissza­hozzák György királyt a trón­ra, véghez vigyek. Múlt májusban a londoni New Statesman and Nation ír ta- “Tulmessze ment az angol beavatkozás Leeper ur hátsó ajtói cselszövéseitől Kairobam Leeper volt a felelős a gya mati cenzúra politikájáért a görög hírekre vonatkozóan Ka- froban és Leeper fedezte fel Papandreou Györgyöt is. Papandreou egyike azon öreg pártvezéreknek, aki Athenke lakott és látta a gyors növeke­dését az E.A.M.-nek amely va­lósággal megrémítette, mert tudta, Görögország J^toza son megy át háború után. Erre hozzáfogott egy ré^zletesJS' zék megírásához .hogy ™lk ^ nen kell elbánni az E.A.M. ve szedelemmel és azt az angol kormányügynökök kezeb®.^fn ta Jelentettek, hogy amidőn Leeper látta a memorandumot fölkiáltott örömében Eureka ^megtaláltam) és elküldött rög­tön Papandreouért. Később Ka­iróban Papandreou mondta ne­kem, hogy őt az isteni gondvi­selés választotta ki, népét ke­resztül vezetni e nehéz helyze­ten. Az E.A.M. egy népszerű nép­mozgalom. Programja, amely megegyezik a görög kommun­ista pártéval, hasonlatos De Gaulle tervével Franciaország­ban. Követelése rendezett mun­ka és bérviszonyok, kooperati- vák a parasztok részére, a va­sutak, közszükségleti dolgok, (villany, gáz) éá bankok álla­mosítása és a közmunkák mind szélesebb kiterjesztése, beleért­ve utak, iskolák és kórházak építését. Az alkotmányra vo­natkozóan az E.A.M. követeli a minél előbbi népszavazást. Az E.A.M. bűne, amelyet a görög királyság hívei annyira kiszí­neztek, akikhöz felsorakozott az angol hatóság a New York Times-szal egyetemben, nem egyéb, mint a többi földalatti mozgalmak bűnei. Hogy mit tett a görög E.A.M. mozgalom, fölösleges itt hosszan tárgyal­ni. Három éven keresztül har­colt a nácik ellen az ELÁS gue- rillákkal együtt, amit a görög és angol hatóságok folyton el­titkolni iparkodtak a világ előtt. Miközben a volt görög meghalni készülő (?) politikai vezérek biztonságban csücsül tek Athénben, addig az E.A.M. állandóan hangoztatta az ellen­állás jelszavát. A náci megszállás alatt At­hénben tüntetéseivel az E.A.M. megakadályozta azt, hogy rab­szolga munkára mozgósítsanak Németország részére. Megaka­dályozta a Whermacht részére a sorozást, kikényszeritette a kényéradag megnagyobbitásá. Még ezeknél is nagyobb müve E.A.M.-nek az, hogy állandóan kitapogatta a nép érzelmét és uj életet lehelt a görög politi­kába. Végig csatangolva Görögor­szágot a megszállás alatt és a felszabadulás után úgy talál­tam, hogy az E.A.M.-met- Pe- loponnesusban 60 százalékban támogatják, mig a görög föld többi részén 90 Százalékban. Az E.A.M. a hatalom birtokában volt. Ideje is volt rá bőven ami­dőn a németek kivonultak és az angolok még nem jöttek be. Két okouk volt erre, hogy nem tették meg. Egyik az a megér­tés, hogy a görög nép sokat szenvedett az elmúlt nyolc év alatt .belefáradt már a harcba és békét kíván. A másik és a főok volt Teherán. Nemcsak a kommunisták, de az E.A.M. pártvezérek is azt hitték, hogy Churchill, Roose­velt és Stalin megegyeztek Te­heránban egy világot átfogó eszmében, hogy a kis nemzete­ket együttes védelmükbe és befolyásuk alá veszik. Az E.A. M. vezérei úgy számították; hogy miután minden tehetsé­güket a görögök a közös ellen­ség, a fasizmus és nácizmus le­verésére áldozták, a három ha-1 talom együttesen garantálja ! és biztosítja a görög nép jogát i egy uj, demokratikus szociális- ta irányú élet felé. Azokat; próbálták meggyőzni az E.A. M. vezérei ennek ellenkezőiről és hogy a hatalmi politika és a befolyásos hatáskörök még na­gyon is divatosak és hogy a görög nép jövője magánakba görög népnek a kezében van; rövidlátással illették vagy pe­dig a kommunisták által a Szovjet és Stalin elleneseknek bélyegezték. így veszett el az igazi görög forradalom. Attól a pillanattól, ahogy Pa- pendreou visszatért, békésen rendben mindent megpróbált, hogy az ébredező görögök bal-l oldali hatalmát összetörje a jobboldali miniszterei, hazafi­ak, királypártiak és fasizta szervezetek segítségével, aki­ket Leeper és társasága (azs angol kormány) támogatott. Az árulók ezrei kószáltak Athen uccáin. Egyetlen a németekkel együttműködőt sem vontak fe­lelőségre vagy büntettek meg a kormány által. A királypárti­ak titokban fölfegyverkeztek. A “Biztonsági Zászlóaljak” — náci szervezet tagjait kilopták a börtönökből és fölfegyverez­ték. A vörös terrorról vad tör­ténetekkel tömték meg a helyi és külföldi sajtót. A különböző minisztériumok magas hivatal­nokait, akik hűségesen kiszol­gálták a nácikat és áruló kor­mányokat,^ meghagyták a he­lyükön. Még csak meg sem pró­bálták kipucolni a nácihü ren­dőrséget és nemzeti gárdát, akik a Gestapot is szolgálták. Amidőn november 24-én a had­ügyminiszter kinevezett tizen­négy tisztet, hogy szervezze­nek egy uj nemzeti gárdát, nyolc közülök a “Biztonsági Zászlóaljak” tisztjei voltak. A “Hegyi Dandár” vissza lett rendelve Olaszországból és At­hénba lett hozva és több angol csapatokat raktak partra. Na­gyon sokára utána, amidőn az utolsó német elhagyta a görög földet, angol tankok robogtak végig Athen uccáin. Ezen időben az E.A.M. tete­mes kontrolt gyakorolt a görög nép fölött. Láttam görög anyá-' kát és apákat hisztérikusan ki­törni annak láttára, hogy azon emberek, akik együtt működ­tek a nácikkal, megkinozták és gyilkolták'fiaikat, büszkén me­netelve egyik másik jobboldali szervezet esapata elején végig Athen uccáin. De az E.A.M. folyton azt ismételgette; “Nem vehetjük a törvényt a kezünk-’ be.” A néhány falragasz “Ke­nyeret a- népnek” az első tün­tetés után ,október utolján el­tűnt, mert az éhes nép bizalom­mal volt az E.A.M. iránt. Azt hitték, hogy a képviseletük a kormányban békés utón meg­fogja hozni a jobb életviszo­nyokat részükre. (Folytatjuk) . . . tudja Pál. . . — Hát igaz/ az orvos meg­mentette az életemet, de bele is került ezer dolláromba. — So’se búsuljon most már azon. Sokszor dobunk ki pénzt olyasmikre, ami nem éri meg. A PAP POFOZÓJA ELESETT A FRONTON Rudas József, az amerikai hadsereg őrmestere Karácsony első napján belehalt a fronton szerzett súlyos sebeibe. Az alig 22 éves fiatal férfi •‘meghamisította” nagybátyjá­nak, Havas Emil szerkesztőnek az aláírását egy nyilatkozat alá, amelyben az alig 17 éves if. u korát 19 évesnek jelentet­te ki. Egy évig itt szolgált, majd áthelyezését kérte a frontra. Három év előtt Egyip­tomba küldték ahonnan ejtő­ernyőn összekötő altiszt volt Tito marshal katonáival. Édesapja Dr. Rudas Simon, pozsonyi ügyvéd ,a szociálde­mokrata párt ügyészét ezideig nem tudták értesíteni fiának haláláról, mert cime ismeret­len. Rudas József anti-náci hábo­rúját akkor kezdte el, amikor alig 15 éves korában felképel- te Ladányi náci papot New Yorkban. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1945 január 6-ig: J. Engli, Cleveland ............ 1 L. Fishbein, New York ....... 1 S. Szibler, Phila...................... 1 J. Szoboszlay, Cleveland ...... 2 J. Policsányi, Elm Grove .... 3 J. Gyurcsek, Thornville ..... 1 J. Benkő, Toledo ................... 1 P. Dobisz, Newark .............. 2 A. Sipos, Madisbn ...... 1 M. Pilcsuk, Cleveland ........... 1 J. Hegyi, Paterson ......... 1 Mrs. J. Mojzer, McMechen .. 1 J. Shill, Akron .......... 6 St. Kecskés, Ferndale ......... 1 J. Havel, Garfield ..............„. 3 St. Szabady, Chicago ........... 1 J. Bényei, Cleveland ............ 1 Esther Zeller, Detroit ......... 1 A. Szedlák, Chicago ............. 1 Wm. Berkovits, Cleveland .... 1 J. Nehéz, Cleveland ......j....... 1 A. Molnár, Cleveland ........... 1 J. Buzay, Cleveland ............. 1 J. Munczy, Cleveland ...____ 2 P. Matis, Pittsburgh ........... 1 J. Fodor, Cuyahoga F........... 1 A. Kondray, Joffre ............... 1 F. Horváth, Cleveland ......... 1 A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Tarzana 5.00 Bischof József né, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron .... 6.00 Detky E.-né, Phila ........... 3.00 özv. Farkas, Imréné, Akron 6.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 5.00 Feczkó J.-né New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuyahoga „..12.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 4.00 Kern Péterné, Akron ..... 5.00 Kollár Józsefné, Clev........ 6.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 7.00 Lefkovits, Lajosné, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila ...*...... 7.00 Molnár A.-né, Cleveland 3.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 2.00 Udvarnoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 4.00 Vizi Józsefné, Akron ....... 6.00 Zára Jánosné, Chicago .... 6.00 Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom