Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-04-14 / 1367. szám

BÉRMUNKÁS 1945. április 14. OLVASÁS KÖZBEN KÉT AKASZTÁS Két gyermekember halt meg a kötélen Kairóban. Egyik csak tizennyolc éves, a neve Eliahu Hakim, a másik Eliahu Bet- Souri, aki szintén nem több mint 23 éves. Amint a nevük is elrárulja zsidók voltak Pa­lesztinából. A világ nagy eseményei kö­zött, amidőn millió ifjú hal meg, szinte eltörpül ez a két halált és mégis kell velük fog­lalkozni. A fajtája pár hónap­pal ezelőtt kitagadta őket. Talpnyaló módra viselkedtek Palesztina hivatalos zsidó fó­ruma Anglia iránt, náci ügynö­köknek bélyegezve őket, akik Palesztinában szerintük nem több mint két ezren vannak és badita módra rabolják Palesz- tia előkelő népét, de különösen az angolokat. Azonban most, midőn a tárgyalásukról kell el­mondani néhány szót, kitűnik, hogy nem közönséges banditák voltak Lorn Mayne merénylői, hanem elkeseredett nép elszánt fiai, akik a “Sternist” egyesük let tagjai voltak. Meggyilkol­ták Lord Mayonet azért, mert az angol tory uralom egyik tagját látták benne. Az angol tory uralmat kárhoztatják az­ért, hogy népüknek kimondha­tatlan szenvedése közepette, nem volt hely, ahová menekül­hetett volna. Csak 23 éves volt Bet-Souri, de bátorságával, ki­mért tántoríthatatlan meggyő­ződésével, nemcsak ámulatba ejtette hallgatóságát, hanem ő vezette a tárgyalását. Még Ge­rold Frank is, aki egyébként nem értett a fiukkal egyet, hajlandó lett volna felmenteni őket, ha a birájuk lehetett vol­na. Mint tudósitó néhány érde­kes adatott mond el a tárgya­lás folyamatáról. “Hogy" fegyverhez nyúltunk ahelyett, hogy tovább agitál­tunk volna az azért volt“ — mondotta Bet-Souri — “mert a helyzet Palesztinában már olyanná vált, hogy más nem maradt részünkre.“ Lord May­ne csupán szibolum volt ré­szünkre — írja Frank. Mi volt a magyarázatuk ? Amit Bel- Souri megállapított kétségtele­nül a legizgalmasabb jelenete volt a tárgyalásnak. A vékony arcú szürke fejű tárgyalást ve­zető biró, szabatosan viselve az elmaradhatatlan fezt, amint a trónkinézésü széken ült, hirte­len megállította beszédében Bet-Sourit és türelmetlenül fölcsattant — “Álljon meg itt” ön politikai propagandát tart nekünk. Térjen a tényekre. Mi­köze ezeknek ahoz, hogy meg­ölte Lord Maynet? És Bet-So­uri hirtelen elvesztette nyugal­mát, amint a vádlottak emelvé­nyén állt, amit egy hegyes vas­rács kerítés választott el tő­lünk, egy lépést tett előre a tárgyalást vezető biró felé, mu­tató ujját ráirányozva, szenve­délyes hangját vádlóként oly helyesen használva, hogy majd­nem fölemelt bennünket szé­künkből, amint áí biró felé ki­áltotta: “Cselekedeteink az in­dokainkból eredők, az indoka­ink pedig az eszméinkből ere­dők és ha bebizonyítjuk, hogy az eszméink helyes és igazak, akkor a cselekedetünk igazolt volt!” A tárgyalást vezető biró meghökkent egy pillanatig bá­multa őt és arabul ennyit mon­dott — folytassa. Amint a tárgyalás-vezető biró Bet-Souriba akarta fojtani azt, hogy embereket tartanak Palesztinában börtönben anél­kül, hogy kihallgatnák őket és amellett tiltott vallomásokat csikarnak ki tőlük. Továbbá rossz kormányzással és dikta­tórikus cselekedetekkel vádol­ja a Criminal Investigation Di- vision-ját a palesztinai kor­mánynak, de legerősebb vádja az volt az angolok ellen, hogy nem engedték meg a fiatalság­nak, hogy harcoljon azok ellen, akik véreinek millióit ölték ha­lomra, vagyis az angolok meg­akadályozták őket, hogy a fa­juk legveszedelmesebb ellensé­ge ellen harcolhassanak akkor, amidőn ezt megtehették volna, hogy megmentsék azokat, aki­ket megmenteni tudtak volna. Tehát rövid védőbeszédében Bet-Sourinak adva van az ok amiért Lord Maynet meggyil­kolták. “A mi cselekedetünk po­litikai volt. Nem ismertük a Lordot személyesen, fényképet kellett velünk hardanunk, hogy ráismerhessünk, mondotta Bet- Souri. Ez politikai tett volt, amit úgy gondoltak, hogy egy nemzetközi bíróság fog tár­gyalni. Szegény Bet-Souri, szegény Hakim, nem látták, hogy a nemzetközi bíróság nem lett volna egyéb, mint az angol tory urak hü cselédje. A kiállá­suk bátor volt, de elfelejtik, hogy terrorisztikus eszközökkel nem fognak megszabadulni az angol uralom alól. Mi haszna, ha megnyerik az egész egyip­tomi közvéleményt azok helyes­ségéről ,hogy az angol idegen uralom brutális, hogy az angol rendőrség egy idegen erőszak hatalom, amely éppen olyan gyalázatosán működik Egyip­tomban, mint Palesztinában, ha nem tudnak testvériesen összefogni az arabokkal és a többi középkeleti népekkel, ha­nem engedik magukat félreve­zetni a gyűlölt ellenségtől és egymás ellen gyűlölködnek ott, ahol az idegen ellen kellene ne­kik összefogniok. Bet-Souri és Hakim meghal­tak. Még nagyon sokan fognak meghalni mikorra letudják ráz­ni nyakukról az idegen ural­mat. Bár biztos jelei mutatkoz­nak keleten, hogy nem fogják nyugodtan emészteni a tory urak a zsákmányt, amit most sikerült megtartaniok, mert na­gyon erős nemzeti mozgalmak ütötték föl fejüket a közép-ke­leten, ami előbb-utóbb végét fogják vetni az angolok ural­mának. . . . tudja Pál . . . KERÜLETI ÉRTEKEZLET CLEVELANDON A Bérmunkás olvasói Cleveland körzetben MÁJUS 6- án, vasárnap reggel 9 órai kezdettel KERÜLETI ÉRTEKEZ­LETET tartanak a Bérmunkás Buckeye Roadi iroda helyi­ségében, amelyen megbeszélik a lapnak újabb terjeszkedé­si lehetőségeit. A Bérmunkás olvasóit ezúttal is meghívjuk erre a kon­ferenciára. Ugyancsak kérjük azokat, akik munkájuk miatt nem tudnának személyesen eljönni, hogy a lapra és annak ter­jesztésére vonatkozó javaslataikat postán küldjék el az ér­tekezleten való megbeszélésre, Tisztelettel, a BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. Az árak szabályozása (a.l.) Nagyon spk javítani való van az itteni úgynevezett demokrata rendszeren. Ha az eseményeket figyeljük, de még azok akik úgyszólván nem tartoznak azok közé, akik a társadal­mi eseményeket számontartják, felháborodnak az árak gyors emelkedése miatt. A törvényhozó honatyák nagyon siettek a sztrájkellenes törvény meghozásával, de arra azonban még ma sem hoztak tör­vényt, hogy az árdrágítókat annak alapján megbüntessék. A .kormány maga ugyan rendszabályozta különösen az élelmi cik­kek árait, de csak azok tartják be, akik akarják. Mindenki által tudvalevő dolog, hogy hiába az árszabály vagy nem, a legtöbb élelmiszer ára az utóbbi két év alatt legalább is 50 százalékkal emelkedett. Nagyon sokat hallunk vagy olvasunk afelől, hogy a honatyák bizottságot küldtek ki, az élelmi viszonyok megállapí­tására. Többeket berendeltek a szenátusi bizottság elé, hogy azoktól nyerjenek első felvilágosítást, akik a hustelepeket ural­ják. A husbárók közül többen azt vallottak, hogy azért nincsen elég hús a piacon, mert a kormány nem engedi meg a hús árak emelkedését. Ugyan igy nyilatkoznak mind az élelmiszer nagy- kereskedők. Mostan csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy ha az árak tényleg rendszabályozva vannak, akkor hogyan történhe­tett meg, hogy megélhetési viszonyok az utolsó három év alatt átlagban 43 százalékkal emelkedtek. Ebben a nagy demokrata országban a hazafiságot dollárokkal mérik. Ezen megállapítást azzal támasztom alá, hogy nagyon sok husvállalat lezárta üze­mét akkor, amikor a legnagyobb szükség volna arra — lezárták az üzemeiket azért, mert nem hajszolhatják a profitott a tény­leges végletekig. Kapitalista felfogás szerint, a háború igen jó üzlet, de kü­lönösen akkor, ha senki fia nem próbál semmiféle akadályt gör­díteni a profit mikénti emelkedése ellen. Sokan talán azt hiszik, hogy a kapitalizmus jobban szereti a békebeli termelési rend­szert, azért mert olyan lassú itten a háborúra való felkészülődés. Ennek okai ugyanazok voltak, amit fentebb említettem. Hogyha az árakat valaki szabályozni próbálja, az egyáltalán nincsen az ínyére a kapitalizmusnak. A kapitalizmus sajátossága az, hogy semmiféle beavatko­zást nem tűr az üzlet terén.. Ha az árak szabályozásáról és az igazi hazafiasságról esik szó, az amerikai nagy munkásszerve­zeteket illeti meg a pálma. Mert ők voltak azok, akik legelőször hűséget esküdtek, hogy a háború alatt nem fognak sztrájkolni. Ezt a hűség esküt sokkal hamarább megtették, mint a honatyák a sztrájkellenes törvényt életbe léptették volna. Abban a re­ményben tették, azt gondolva, hogy a kapitalisták jó hazafiak lesznek és a háborút most nem fogják kihasználni a profit növe­lésére. A honatyáink nagyon jól tudják, hogy az áruk árai meny­nyit emelkedtek a háború megkezdése óta. Azt is tudják, hogy a Little SteelFormula, amely csak 15 százalékos béremelést en­gedélyez az 1941-es fizetési árszabályokra a munkások részére. Azt is tudják, hogy a munkásszervezetek vezetői lemondtak a munkások nevében a sztrájk jogáról, ami által eldobták önké­nyesen azt a jogot, hogy az árak emelkedésével szemben a mun­kások fizetése arányosan emelkedhessen. Mostan a munkások a honatyáknál kilincselnek, hogy dobják félre a Little Steel For­mulát és engedélyezzenek a munkásoknak az árakhoz mérten magasabb fizetést. Ugyan kérem, hogy lehet ilyesmit a honatyáktól még csak kérni is. Vagy talán sokan nem tudják, hogy a mai társadalom a magántulajdon szentségén épült fel. És minden honatyának es­küvel megerősített fogadalma van, hogy a jelenlegi rendszert mindén rendelkezésére álló tényezővel védelmezi. Azok a mun­kásszervezetek, vagy munkás politikai pártok, akik még most is azt gondolják, hogy a földtekén van olyan kapitalista érde­keltség, amelyik egy tényleges demokrácia megvalósítását óhajt­ja vagy szorgalmazza, azok nem ismerik a kapitalizmusnak tu­lajdonságát. A kapitalizmus sohasem a humanizmusra épült, ha­nem minden törekvése kizárólag a profit növelése. Azzal soha­sem törődtek, hogy az árak emelésével az emberek nagy tömege­it a nélkülözésre kényszerítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom