Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-08-19 / 1333. szám
1944. augusztus 19. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN *(gb) ROVATA" BESZÁMOLÓ FÉLE Nem árulok el valami nagy titkot, amikor azt mondom, hogy minden munkásember szörnyen megunja a heteken, hónapokon át folyó sablonos munkát még akkor is, ha az a munka nem jár túlságos fizikai vagy szellemi megerőltetéssel. A sablonos munka idegölő és ha azonkívül nehéz fizikai erőkifejtést is igényel, akkor az átlagos munkásember annyira kimerül, hogy alig várja a vasárnapi munkaszünetet, avagy az esetleg közbejövő ünnepnapot. Hogy ez mennyire igy van, nem is kellene bizonyítanom, de azért mégis elmondom, hogy a multkorában, amikor kétszer egymásután keddre estek az ünnepek, szombaton azt mondom az egyik szomszédomnak: “így már inkább szeretek dolgozni; egyik nap dolgozunk, másnap pihenünk; megint egy nap dolgozunk aztán újból egy pihenő nap jön.” “Hát szeretni éppen igy sem szeretek dolgozni,” — válaszolta a szomszéd, — “de ha már muszáj, hát inkább úgy kellene intézni, hogy egy nap dolgozzunk és két napot pihenjünk”. Ebből aztán azt is el tudjuk képzelni, hogy milyen örömet okoz a gyári munkásnak az évenként kijáró fizetéses vakáció. Mert most már ezt is elértük. Elértük, mert szervezett erőnkkel kivívtuk. Ma már minden szeryezett ipartelepen fizetéses vakációt kapnak a munkások, egyik helyen többet, másikon kevesebbet, aszerint, hogy mit tudnak kivívni. Bizony mondom, hogy már ez a vakáció eléggé mutatja a szervezkedés előnyét, holott ez csak picike kis része a szervezetek által kivívott eredményeknek. És azt is hozzáteszem mindjárt, — még ha akad is olyan ,akinek nem tetszik, — hogy ezen vívmányok kiharcolásában résztvettek az összes úgynevezett bona-fide (valódi) munkásszervezetek, — az AFL, a CIO, a vasutas Brotherhood- ok és a számos kisebb független szervezetek. Erre kell gondolnunk tehát akkor, amikor ezen szervezeteket bíráljuk és szerintem csak a saját szegénységi bizonyítványát állítja ki az, aki minden ok nélkül gyalázza “fé- keráj” és egyéb csúfnevekkel látja el ezen szervezeteket. FÜRDŐZŐ PROLIK Ez persze nem azt jelent, hogy a szóbanforgó szervezeteken nics mit bírálni. Dehogy is nincs. Nemcsak bírálhatjuk, de egyenest kötelességünk rámutatni a hibáikra, mert csak igy tudjuk megmagyarázni, hogy miért és hogyan lehet a jobb szervezetet felépíteni, amelynek segélyével még nagyobb vívmányokat, sőt végeredményben a munkásosztály teljes felszabadítását is kiharcolhatjuk. De nem akarok messze eltérni a tárgytól, hiszen valójában csak azt akartam elmesélni a rovat olvasóinak, hogy mint a múlt évben, úgy az idén is “vakációra” mentem, ami nálam mindig eszembe juttatja azon gondolatokat, amiről föntebb írtam. Az idén azonban ez a vakáció még fokozottabb mértékben mutatta, sőt egyenest “kiabálta” nekem, hogy a munkás- osztály életszínvonala mennyit emelkedett az utolsó három évtized alatt. Ezt a vakációmat Kancsár munkástársék meghívására Bay City, Mich, városban töltöttem és mondhatom, hogy aki pihenésre vágyik, meg a melegtől is menekülni akar, kitünőbb helyet aligha választhatna. Azonban korántsem akarok itt nyilvános köszönetét mondani Kancsár munkástárséknak (noha alaposan megérdemelnék), hanem arról akarok beszélni, hogy közel a városkához a tó partján nagy állami park terül el, amelyben munkáscsaládok százai ütik fel a sátorfájukat a nyári szenzónra. “Trailer”-ek és sátorok hosszú sorai bújnak el a fák között. Az állam vizet, tüzelőhelyet, stb. ád. ingyenesen s csak a villanyért számítanak valami csekély összeget. Miután Kancsár munkástárséknak is van ott egy olyan “kerekes” sátoruk, hogy akármelyik cigány vaj da megirigyelné, hát sok időt kinn töltöttem a parkban. Nézegettem a szomszédokat. Munkásasszonyok a gyerekeikkel élvezték az árnyas parkot, vagy mentek lubickolni az óriási terjedelmű, de sekély vizű tóba. A parti homokban a csaknem pőrére vetkőzött gyerekek fúrták az alagutakat vagy építették a várakat, amelyeket “Sugar”, a kutya az orrával döntött romba. A DETROITI MUNKÁSTÁRSAK A nyaralók közül sokan mesz- sziről mennek oda a szünidejükre, mint én is tettem, mások azonban a környéken laknak, de a nyári hónapokra ide költöztek ki és a családfő innen jár a munkába. Éhez természetesen automobil kell, de az automobil itt ma már nem a gazdagok kiváltsága. Nos, nekünk, “középkorú” embereknek az ilyen hely mutatja, hogy mennyire emelkedett a munkásság életszínvonala és figyelmeztet arra, hogy mennyire lehet még fejleszteni, ha nem hagyunk fel a munkásosztály érdekeit szolgáló harccal. Örömmel jelenthetem, hogy ezen vakációs utamon még a munkástársak egy csoportjának a tettrekész szelleméről is tapasztalatot szerezhettem. Visz- szafelé jövet megszálltam Detroit városban, hogy személyesen is megismerkedjem az ottani azon munkástársakkal, akikkel még nem találkoztam. Det-1 roitban Visi munkástársék lát-1 tak vendégül és vasárnap délur tán az ő házuknál jöttek össze a munkástársak egy kis szórakozásra, meg hogy megmondják, miként vélekednek lapunkról, a Bérmunkásról. Amíg Visi munkástársnő kitűnő ételekkel és frissítőkké^ látta el a vendégeket, szóba elegyedtem a munkástársakkal, akik mindegyike nagyon elismerőleg nyilatkozott lapunkról és általában az írógárdáról. Ha korholtak valakit, akkor csak önmagukat korholták, hogy nem tesznek, nem tehetnek többet lapunkért és mozgalmunkért. Azonban náluk is ugyanaz a helyzet, mint szerte az országban, hogy túlságosan el vannak foglalva a napi munkával. De a gázhiány is érezhető és ezért ritkábban jönnek össze. És ha hozzávesszük, hogy a detroiti munkástársak legtöbbjének is már őszbe csapzik a haja (már akinek még van), a sok munka kifárassza őket és pihenésre vágynak. Mindazonáltal a lapunkra és mozgalmunkra vonatkozó véleményüket a szavakon kívül eléggé kifejezték azzal, hogy az alig tucatnyi ember a Bérmunkás támogatására csak felülii- zetésekben negyven dollárt, előfizetések, jegyekért, gárdista alapon, stb. további 20 és fél dollárt küldtek be velem, amiért a lapbizottság nevében ezúton is köszönetét mondok. A német dzsungelban , A Hitler ellen intézett merénylet óta minden valószínűség szerint olyan dolgok mennek végbe Németországban, amelyek a háború folyamát lényegesen megváltoztatják és minden bizonnyal megrövidítik. Annyi azonban tény, hogy a gestapo alá helyezett “Európa erőd”-ből csak igen szórványosan jönnek a hírek, amelyekből nem lehet tiszta képet alkotni az ott folyó eseményekről. Ezt maga Anthony Eden, Anglia külügyminisztere is beismerte, akinek irodájába bizonyára befut minden érdemleges hir, ami Németország, vagy a megszállt területekről származik. A még Németországban időző semleges újságok tudósítóitól, akiknek hireit természetesen cenzúrázzák, valamint a titkos hírszolgálat és a német rádió beszédek elfogása utján csak azt lehet megállapítani, hogy Hitler a német legfelsőbb hatalmat egy négyes tanácsra ruházta át, amelynek saját magán kívül Göering, a repülő hadak főparancsnoka, Dr. Goebbels propaganda miniszter, továbbá Himmler, a gestapo főnöke a tagjai. Ezen uj hatalmi megosztásnál Göering az összes hadierők főparancsnoka; Goebbelsre vár, hogy úgy Németország, mint az elfoglalt területek népet a “totális” háborús erőkifejtésre serkentse. Himmler az ellenzők, vagy a “nem lelkesedők” büntetését végzi s Hitler számára csak a döntés szerepe marad fenn kétes esetekben. Az eddigi hírek szerint a nácik bizonyos Ludwig Beck nevű ezredest, Friedrich Olbricht gyalogsági generálist és Erich Hoepner generálist nevezték meg a Hitler elleni merénylet összeesküvői gyanánt. A hir szerint a 64 éves Beck ezredes önmagát lőtte agyon, amikor megtudta, hogy a Hitler elleni merénylet nem sikerült. Hoepner generális a lengyel területek megszállása alkalmával egy tank divízió parancsnoka volt. A németek most azt állítják, hogy az orosz fronton mutatott gyávasága miatt még 1941-ben nyugalomba küldték. A német rádió leadása szerint Olbricht generális a merénylet napján “megtévesztő” parancsot adott csapatainak. Ez azonban hamarosan kiderült és Olbrichtot még aznap este kivégezték a német főparancsnokság berlini épületének udvarán. Ugyancsak azonnal kivégezték Hoepner generálist is. Londonban az a hir is elterjedt, hogy a németek kivégezték Dr. Hjalmar Schacht volt pénzügyminisztert és gazdasági szakértőt, aki jelenleg is mint tárca nélküli miniszter szerepelt Hitler kabinetjében. Azonban Schachtról már számos esetben terjesztették azt a hirt, hogy Hitler kivégeztette. TÖRVÉNYELLENES A NÉGEREK KIZÁRÁSA ALBANY, N.Y. — New York állam fellebezési törvényszéke jóváhagyta az alsóbb fokú bíróság azon végzését, amelyben kimondotta az AFL-hez tartozó Railway Mail Association union ügyében, hogy négereket nem zárhatnak ki tagjaik sorából. Ez az ügy azért került a bíróság elé, mert a new yorki osztály felvett négereket is, akiknek törlését az anyaszervezet (International) elrendelte, miután az alapszabályok szerint csakis a “kaukázusi faj” tagjai lehetnek tagjai a szervezetnek. A New York állami bíróság végzése ezt a faj megkülönböztető kitételt most törvényellenesnek mondotta. ______________ i i i ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang...... 7.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ............ 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland .........12.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........12.00 L. Decsi, Akron ...............12.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J. Engli, Cleveland ............12.00 J. Farkas, Akron ...............12.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland ..........12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ......... 9.00 E. Kovách, Cleveland ...... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A .Kucher, Pittsburgh ....12,00 A. Lelkó, Pittsburgh ........11.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 9.00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 J. Pataky, New York ........12.00 P. Pika, Chicago ................12.00 J. Policsányi, Triadelphia 9.00 L. Rost, Phila ................... 9.00 M. Stefankó, New York .... 8.00 A. Székely, Cleveland ...... 8.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 6.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 J. Varga, Cleveland ......... 9.00 Jos. Vizi, Akron .............12.00 J. Zára, Chicago .........._...12.00
