Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-12-09 / 1349. szám

1944. december 9. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI SZÉGYEN PÍR . . Az ember arcát elönti a szé­gyen pírja, szégyenli magát, hogy ahoz a fajhoz tartozik amelyet embernek neveznek, amikor elolvassa azt a jelen­tést, amelyet Hull külügyi, Stimson hadügyi és Morgen- thau pénzügyi államtitkárok adtak ki és Írtak alá. A 2500 szavas jelentés a lengyelorszá­gi Birkenau-i náci halálgyár 2 éves működéséről számol be. Ennek a legmodernebbül felsze­relt halálgyárnak a történetét, nem újság riportokból, hanem különböző egymást nem is is­merő szemtanuk előttük tett teljesen egybehangzó vallomá­saiból ismerte meg. Roosevelt elnök három legkonzervatívabb minisztere» nem frázisok, ha­nem száraz tanúvallomások jegyzőkönyveit közük le, de amely minden színezés nélkül is olyan förtelmesen iszonyú, hogy az ember azt hiszi, hogy ha ma a mi fejlett kultúránk idején ilyen elállatiasodása egy egész népnek megtörtént, azt elkellene hallgatni, nehogy az emberiségbe megingassák az igazságba, a jóságba, a felemel­kedésbe való hitet. Némelykor olvasom Ilya Eh­renburg világhírű orosz iró ha- ditudósitásait, valósággal meg­borzadok attól a minden kor­láttól mentes, • mélységes né­met gyűlölettől, amely Ehren- bdrg Írásait elönti. Igaz, hogy nem üres gyűlölködés nagyon is alapos indokkal támassza alá a gyűlöletét. Tanuk, megkín­zott, meggyalázott asszonyok, gyerekek, lányok, tömegsírok, ahol az oroszok ezrei feküsz- nek, nagyon is alkalmasak ar­ra, hogy az elkövetőik, de nem egy egész nép ellen támadjon kérlelhetetlen gyűlölet. De a tanuk, köztük német hadifog­lyok is, akiket Ehrenburg ki­hallgatott és a kezei közé került hivatalos jelentések, parancsok, magánlevelek és naplók, iga­zolják, hogy nem egyéni gaz­ságokról van szó, hanem» hogy az egész náci hadsereg, mint valami megveszett falka gyil­kol, rabol mendenütt, ahol csak megjelenik­Ehrenburg, valamint a már felszabadult területekről szóló jelentések, bár annyira alá van­nak támasztva tanúvallomások­kal, propagandának, túlzásnak lehet mondani, de amit ez a három miniszter aláirt, tekint­ve a személyiségüket és egyál­talán nem radikális mivoltukat, gondolkodóba kell, hogy ejtse a kételkedőket is és kétségbe kell esnünk az emberiség jövő­jét illetőleg, ha ilyen állatias elfajulás megtörténhet egy 80 milliós nemzetnél »amely a “kul­túra magas fokán áll”, mint ezt a németekről hittük. Itt nem csak arról van szó, hogy a nácizmus vezérei, tuda­tosan úgy nevelték a német né­pet az elmúlt tiz évben, hogy azelőtt ne legyen más cél, mint a német világuralom megvaló­sítása, amely cél elérésére a legkíméletlenebb terrort kell igénybe venni, nem csak arról van szó, hogy erre a kegyetlen, embertelen szerepre gyakorla­tilag úgy nevelték a népet, hogy ráuszították a zsidókra, kiket szabadon lehetett rabolni és gyilkolni, hanem egy maga­sabb “tudományos” cél volt Hitlerék előtt, nem csak meg­szerezni a világuralmat» hanem biztositani is azt “ezer évre” mint Hitler kihangsúlyozta. Ez­ért szisztematikusan úgy intéz­ték, hogy azokat a népeket, amelyek veszélyeztethetnék ezt a világuralmat, megritkitsák, szaporodásra képtelenné tegyék. Ezért öltek meg Birkenauban és más halálgyárba csak tízezer oroszt és lengyelt, dacára, hogy nem voltak zsidók, ezért éhez- tették halálra a görögöket, ir­tották irgalmatlanul a szerbe­ket, ezért akarták bevezetni a magtalanitást. A náci förtelemnek a legal­jasabb része az, amely a tudo­mányt vette igénybe arra,’ hogy a meghódított népeket tudato­san kiirtsa. Részletekbe nem megyek be­le, nem akarom a Bérmunkás olvasóiba azt a kellemetlen ér­zést felkelteni, ami engem el­fogott a jelentés olvasásánál. Két év alatt a dél lengyelor­szági két halál telepen a Bir­kenau-i és a Auschurtzi a leg­alacsonyabb számítás szerint is másfélmillió embert végeztek ki. Európa minden részéből oda­szállított zsidók és baloldaliság- gal, náciellenességgel gyanúsí­tottak közül, férfit, asszonyt, gyermeket, ifjat, öreget vegye­sen. A fürdőnek álcázott gáz­kamrában meztelenül zsúfolták be az áldozatokat és egy spe­ciálisan készült gázzal 3 perc alatt megölték és azután a modern crematóriymban eléget­ték őket. A birkenaui halál­gyár “termelő képessége”, ha éjjel-nappal működésbe volt na­pi hat ezer hulla volt- Ha a gáz­kamra túltermelést idézett elő és a crematorium nem győzte az égetést, úgy a felesleget nyílt máglyákon égették el. Az áldozatok ruházatát Né­metországba szállították, mig a. hamut és a megőrölt csontokat műtrágyának használták fel. Ezek a tények. A részletek nem fontosak, de a két halál gyár és a többi hasonló náci intéz­mények felett érdemes és mu­száj gondolkoznunk és a tanul­ságot levonnunk. Az a megoldás, amelyet még egy Ehrenburg, sőt Thomas Mann is elfogad és javasol, hogy gyűlölni és büntetni kell az egész német népet, nagyon egyszerű, de nem jelent meg­oldást. Nem megoldás, nem csak azért, mert a megölt mil­liókat fel úgyse támassza, ha­nem főleg azért nem» mert nem ad biztosítékot az emberi­ségnek arra, hogy ez 10-15 éven belül, nem-e fog megis­métlődni, amikor a gyilkosok nem németek, hanem esetleg más nemzet fiai lesznek. Csak egy bizonyos, hogy ilyen álta­lános felelősségrévonás esetén, mikor az egész Németországot egy börtönné és az egész német népet rabbá akarja tenni, csak arra volna alkalmas ,hogy a 80 milliós, nyomorba taszított nép­ből legvadabb gyűlöletet ter­melje ki, mindenki ellen, aki nem német. Németország töké­letes nácivá gyúrása csak ez esetben következne be. Minden jelentések dacára sem tudom elhinni azt, hogy az egész nép egyetértőleg nézte a gazságokat, bizonyos- hogy a Hitlerizmus az elállatiasodás te­rén hatalmas munkát végzett, ezért és az ' elkövetett gazsá­gokért példásan büntetni kell mindenkit, akinek szerepe volt a nácizmus uralmában­Akasztófától a kényszermun­káig kell, hogy szóljon a bün­tetés, a fő kutyáknak lógni kell, a junkereknek és a kis élősdieknek meg újjá kell építe­niük azt ,amit szétromboltak, de egyetlen német munkást sem szabad jóvátétel címén rabszol­ga munkára fogni. Ha el akarják szakítani a ve­zéreiktől, ha át akarják nevel­ni a német népet, ezt csak sze­retettel» megértéssel és kedve­ző életfeltétellel érhetik el. De ez csak ideiglenes meg­oldás, a végleges megoldást 1 csak a mai társadalmi rendszer felváltása hozhassa meg. Ha megszűnik a profitra épített társadalmi rendszer, ha sem egyént, sem népeket nem zsák­mányolnak ki, nem nyomnak el, akkor nem lesz többé hábo­rú, nem lesznek halálgyárak, nyomor és szenvedés. A halálgyárak millió áldoza­tai intő például kell, hogy szol­gáljanak az emberiségnek, de főleg a munkásosztálynak. Végetvetni a tunyaságnak, a nemtörődömségnek, összefog­ni, szervezkedni, a szociálista társadalmi rendszerért, ahol mindenki egyenlő, szabad és boldog lesz. Ha nem, akkor, ha mi nem is, de a fiaink, vagy az unokáink kerülnek a halálgyár kamráiba, vagy esetleg ők lesz­nek azok, akik a halálgyár üze­mét fentartják. Ha egy ember kivetkőzik az emberi mivoltából, gyilkos, rab­ló, iszákos, sztrájktörő lesz, ak­kor azt mondjuk rá, hogy elál- latiasodott. Ezt a kifejezést használtam a náci aljasságok­ra is, ez helytelen, ez lealacso- nyitása az állatoknak, amelyek­ből csak a veszett állat az, ame­lyik ok nélkül öl ,erre csak a birkenaui méretekben eddig csak a nácivá aljasodott ember volt képes. MÉG EGYSZER ERDÉLY Az az még nagyon sokszor fog ez a kérdés foglalkozatni bennünket- Két cikkben foglal­koztam a közelmúltban az er­délyi kérdéssel, visszamenőleg 48-ig, illetve a Hóra Kloska fel­kelésig, megállapítva azt, hogy úgy az 1919-es. mint a mai helyzetnek az okozója a ma­gyar uralkodó osztály. C. Munkástárs rossznéven vette ezt a cikkemet, illetve ő úgy látja, hogy a magyarorszá­gi nemzetiségek voltak azok, akik elgáncsolták a 48-as for­radalmat és a románok voltak azok ,akik állati módon rátá­madtak a védtelen magyarság­ra. A baj az, hogy C. munkás­társ is, mint annyi sokan a magyar iskolai könyvből veszi a történelem tudását, amely úgy mint a legtöbb ország is­kola könvei, durva hamisítás. Ha elhagyva az iskolát, módja lett volna arra, hogy félig- med­dig tudományos történelmi könyveket olvasson, akkor rá­jött volna arra. hogy amit ott leírtam, az tiszta valóság. Acsá- dy, Horváth, Grünvald Béla (nem zsidó) és más magyar történelem irók, megírják azt, hogy a magyar úri rend, évszá­zadokon keresztül tudatosan ir­totta a helyzetével elégedetlen­kedő magyar jobbágyakat és a helyükre igénytelen román, tót, ruthén jobbágyakat telepítet­tek le, gondosan ügyelve arra, hogy azok el ne magyarosodja- nak. A papság volt a másik oka, hogy ezek a nemzetiségek meg­tartották a nemzeti vallásaikat mert nem voltak hajlandók le­mondani a papi tizedről úgy, hogy nem csak ők maradtak meg a vallásukban, de nagyon sok magyar is felvette a ro­mánok, vagy ruthének hitét, hogy szabaduljon a kötelező papi tizedtől. Történelmi tény az, hogy amíg tüzzel-vassal irtották a magyar protestáns vallásokat, addig a görög keletieket nem háborgatták. Ez a helyzet rosz- szabb volt Erdélyben, ahol az úri rend nem rendelkezett oly nagy birtokokkal, mint a ma­gyarországi társaik, igy ők még jobban ragaszkodtak az úri ki­váltságaikhoz, amely biztosítot­ta az úri henye életüket, úgy a Hóra Kloska, mint a 48-as idők elején, nem faji vagy nyelvi kérdés volt, hanem tisztán gaz­dasági. Csak Kossuth rövidlátá­sa volt az ,amely megadta az osztrák Habsburgoknak, hogy az elkeseredett románokat rá­uszítsa a magyar lakosságra, amelyet lehetővé tett az is. hogy amig már Magyarorszá­gon megszűnt a robot, addig Erdély urai magyar és székely nemzetőrökkel, sokszor sortüz- zel kényszeritették a román pa­rasztokat a robotba- ' A bukás után már Kossuth is belátta azt, hogy a magyar népnek meg kell egyeznie a nemzetiségekkel és meg kell teremteni a keleti Svájcot. Ezt hirdették a háború előtti évti­IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Ax Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom