Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-12-02 / 1348. szám
1944. december 2. BÉRMUNKÁS 7 oldal (Vi.) A demokrácia köpenye alatt működő angol-amerikai vezérek, nem csak, hogy megtűrnék a néphadsereg létezését, hanem segíteni is kellene azokat mindenben, amint azok segítették őket a nácik elleni harcokban, melyet egyáltalán nem tudnak letagadni. Az a volt földalatti hadsereg, mely minden országban a legnagyobb veszélyek dacára is önkényesen, halált megvető bátorsággal harcoltak a náci-fasiszta szövetség ellen. Most is ezek legnagyobb segítségére lehetnének ezen harc gyors befejezéséhez. Az eddig felszabadított területeken, olasz, francia, belga, görög ezeknek legnagyobb része, sőt még nagyban kibővítve és önkéntesen, lelkesedve harcolnának a nácik ellen és gyorsan megtudnák tisztítani az országaikat a nácikkal rokonszenvező fasizta elemektől, akiknek egy része még most is azokkal dolgozik, azoknak kémkedik. Ezen lehetőséget nemhogy felhasználnák, fokoznák, hanem minden erejükkel azon vannak az angol-amerikai vezérek, hogy ezen önkéntes csapatokat leszereljék és a fegyvert olyanoknak adják át, akik ellen ezen szabadcsapatok harcoltak, akik a nácikkal ko-operáltak. A belga kormány is kiadott ilyen TÁRCA BÁNKI BÁCSI Irta: Csizmadia Sándor Bánki bátyánk valamikor nagyon kiváló ember volt. Régen, nagyon régen volt az! Akkor, amikor még a harmincéves fiatal emberek sem röstellették virrasztásoknál vagy temetések alkalmával, énekeskönyvvel a kezükben, a fehér abrosszal leteritett asztal mellé ülni és ép, erős torokkal, harsány hangon elénekelni azokat a gyönyö- rüsges és megható énekeket, melyekben nagyapáink még semmiféle együgyüséget sem találtak. Hajh! A mai fiatalság már nem ilyen. Ha elmegy is valamelyik közeli rokonának a temetésére, nem azért teszi, hogy énekeljen, hanem pusztán azért, hogy a világnak, mely oly nagyon szereti a pletykát, be legyen tömve a szája. De már énekelni a mai fiatalság bizony nem énekel, nagy sajnálkozására az öregasszonyoknak, kik nem győznek csodálkozni afölött, hogy milyen romlott a világ s az isten mégse veszti el. De nemcsak a világ változott meg, hanem maga az öreg Bánki is .Elénekelget ugyan most is, de már csak akkor, ha a jófajta törkölyből többet talál föl- hörpinteni, mint amennyit a természete megbir. így is elég gyakran dicséri az Urat, mert egyszer legalább mindennap megesik vele az a szerencsétlenség, hogy félreismeri a természetét. Ilyenkor az utszéli rendeletet, mely olyan nagy zavart keltett, hogy minden tilalom dacára is, nagy tüntetést rendeztek a múlt vasárnap, ezen önzetlen harcosok. Hiába tiltotta be a kormány a gyűléseket, a tüntetéseket, amig a fegyvert nem adják fel, addig nem látják föltétien szükségesnek engedelmeskedni. Éppen azért akarják őket lefegyverezni. A néptömeg minden ilyen felszabadított országban méltán gyűlölte a náci-fasizta elnyomatást és azokat, akik nekik ezen elnyomatásban nagy segítséget adtak. így nagy tömegeket, leginkább fiatalokat, akiket könnyebben lehetett volna a rendes hadsereg részére kiképezni és felszerelni, fel tudtak volna használni a nácik elleni harcokban. Ezt legjobban bizonyítja, hogy ezen néphadsereg, dacára a hiányos felszereléseknek, nagyon sok hősies harcot megnyertek, ahol a rendes angol, amerikai katonaság sem lett volna képes győzelmet aratni. Most meg éppen ezen néphadsereg vezetése alatt levő francia csapatok arattak fényes győzelmeket a nyugati front déli részén, Belfort vidékén. Úgy Olasz mint Franciaor- [ szágban legkevesebb egy egy millió ilyen önkéntest tudtak fákkal s a kapufélfákkal is szóba áll. Ha pedig nincs kedve a beszélgetésre, akkor végigének- li az uccát. Délfelé már rendszerint hallani a nyújtott hangon tartott ájtatos énekbeli figyelmeztetést : Tudom, hogy végem közelget Mer az idő eljár. A falu népe annyira megszokta már a féldéli uccai istentiszteletet, hogy ha egyszer elmaradna, talán megállna a nap is, mint valamikor Józsua idejében. De Bánki bátyánk gondoskodik róla, hogy ez a rendellenesség be ne következzék. Régebben más éneke volt neki : a háromszázhatvanötödik. Ezt azonban meggyülöltették vele az uccagyerekek. Akár volt becsipve, akár nem, ha ment az uccán valamerre, minduntalan azt hallotta: — Bánki bácsi! Az öreg megállt, jóságos hangon és nagy szívességgel kérdezte: — Mi baj, fiacskám? A rossz kölyök meg torka- szakadtából kiáltotta oda: — Háromszázhatvanöt! Ekkorra már össze is kapta a gatyaszárt és elvágtatott, nagy porfelhőt hagyva maga után. Bánki bátyánk, ha józan volt, akkor körülnézett lopva, hogy nem látta-e valaki az esetet, azután pedig szégyenlősen, bosszakondva dörmögött valamit a bajusza alá és tovább ment. Másként történt a dolog, ha rózsaszínben látta a világot és akkor tépdesték meg ilyen durva kezekkel illúziójának kényes lenge fátyolát. Megállott. Állandóan könnyező szemeivel kitartóan pislogott egy ideig; dei volna harcvonalba vinni egy pár hónapra a felszabadítás után. Ez az erő most képes volna a nácikkal felvenni a harcot, nagyon kevés angol és amerikai segítséggel. Mert ezen csapatok tudják, hogy mi a fasizmus és mi ellen harcolnak. Azt is tudják, hogy miért harcolnak. Amig az angol-amerikai csapatok ezt nem tudják, hiszen a vezéreik között nagyon sok éppen olyan fasizta gondol- kozásu egyén van, mint azon fasizta vezérek, akik a nácikkal összemüködtek ezen említett országokban. A beismert okok között is azt hozzák fel leggyakrabban, hogy ezen partizánok, bosszúból nagyon sok náci barátot elfognak és ahol tehetik leölik. Ez a cselekedet természetes, mivel ezen náci barát árulók, minden országban vérpadra, halálra cipelték, vagy elárulták a partizánokat, akiknek még akkor volt bátorságuk a nácik ellen harcolni. De az ilyen bitófára való náci barátoknak a legnagyobb része volt bankár, vagy gyáros és más nagy gazdasági hatalommal rendelkező I egyének, akiket az angol-amerikai urak, minden áron meg- akamak védeni és hatalomra tenni vagy azon megtartani. Ezt csak úgy tehetik meg, ha azt a néphadsereget, mely legjobban ismeri, ezért gyűlöli ezeket az urakat. Ez viszont megmutatja a világ munkásságárekán felüli testrésze hol előre, hol hátra, jobbra meg balra bi- csaklott szüntelen, mig térdei olyanformán törekedtek előre, mintha valamit meg akarna velők támasztani. Csak mikor sikerült neki az egyensúlyt eltalálni, akkor tört ki belőle hangos szóval is a megbotránkozás: — Erre tanít apád meg az anyád ? A hóhér kössön föl! ütött volna beléd az istennyila régen. Megállj, mert megmondom a tanítódnak! A nyavalya törné ki azt is veled együtt, ha igy tudott megtanítani! Erre a fejét megeresztette előre ,ami szintén nem történt meg bicsaklás nélkül és különféle lehetetlen mozdulatokkal megtette az előkészületeket az elindulásra. Útját azonban sokszor volt kénytelen megszakítani a gyerekek által előidézett incidensek miatt. Különben nagyon tekintélyes alak lett volna a faluban, mert valamikor vagyonilag is jól állott. Abból az időből a nadrá- gos emberekkel is jó barátságban élt s ennek a barátságnak a romjaiból megmaradt annyi, hogy bár lakásán már nem látogatták meg soha, de ha az uccán találkoztak, szóba állottak vele még akkor is, mikor részeg volt, ha már sehogyan se kerülhették ki. Mert Bánki bátyánkat ki lehetett kerülni. Ha csak valaki útjába nem került, meg nem szólított senkit; úgy tett, mintha nem is látná a régi ismerősöket. Pedig jól látott mindenkit. Dörmögve meg meg is tette rájuk az észrevételeit : — Ni a kántor, hogy kikerül! Talán különb ember, mint én, Hiába tartja pedig magát olyan nagyra, tudjuk, kinek nak, milyen demokráciát, milyen csoportot és egyéneket védnek, az angol-amerikai vezér urak. építő gárda 1944-45-re befizettek: Buzay J., Cleveland .... 3.00 Detky St., Phila ............... 3.00 Decsi L., Akron ............... 3.00 Engli J., Cleveland ........... 6.00 Farkas I., Akron ............... 1.00 Fishbein L., New York .... 6.00 Fodor J., Cuy. Falls ....... 3.00 Gáncs L., Carolina ...........12.00 Geréb J., Cleveland ......... 4.00 Hering P., Buffalo ........... 1.00 Krajnik B., Trenton ....... 3.00 Kucher A., Pittsburgh .... 3.00 Kollár J., Cleveland ........ 1.00 Kovách E., Cleveland ....... 1.00 Kanchar J., Bay City .... 2.00 Lefkovits L., Cleveland .... 4.00 Lelkó A., Pittsburgh ....... 2.00 Mogor J., Cleveland .......... 2.00 Munczy J., Cleveland ....... 5.00 Mácsay J., Detroit ........... 2.00 Molnár A., Cleveland ....... 2.00 Pika P., Chicago ............... 3.00 Reppman J., Detroit ....... 1.00 Szilágyi J., Cleveland ..... 5.00 Székely S., Cleveland ....... 3.00 Visi I., Detroit .................. 4.00 Varga J., Cleveland .... 1.00 Vizi J., Akron .................... 4.00 Zára J., Chicago ................ 2.00 hívják? Megissza ő is az italt, csak éppen az a különbség, hogy este, mikor nem látják. Az még rosszabb! Nem mer az emberek szeme elé kerülni, mert úgy leissza magát, mint a disznó. Én ha iszok is, tudom a mértékletességet. El is mehetek akárhová. Vagy talán azért kényes, hogy énekelni tud? Hát én talán nem tudok?! Abban is külömb ember vagyok nálánál, mert én nem pénzért dicsérem az istent, hanem ingyen. Néha megállott, fejét büszkén hátraszegezte, ajkát össze- szoritotta, a mellét kidüllesz- tette s öklével nagyot ütve rá, aztán két kezét leeresztve, hátrafelé kifeszitette. (Folytatjuk) A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof Józsefné, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron ....... 4.00 Detky E.-né, Phila ........... 3.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó J.-né New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 8.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 3.00 Kern Péter né, Akron ....... 4.00 Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 Kucher, Andrásné, Pittb. 5.00 Lefkovits, Lajosné, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila ........... 5.00 Molnár A.-né, Cleveland 3.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 2.00 Udvamoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 4.00 Zára Jánosné, Chicago .... 6.00 A néphadsereg
