Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-12-02 / 1348. szám

1944. december 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN---------------------------(gb) ROVATA--------------------------­NEMZETISÉGI POLITIKUSOK Yaroslav J. Chyz, a “Common Council for American Unity’’ idegen nyelvű sajtó osztályá­nak vezetője, a választási kam­pány idején igen érdekes cik­ket irt az idegen származású szavazók szerepére vonatkozó­lag. Statisztikai adatokkal bi­zonyítani igyekszik ebben a cikkben, hogy a választások eredményére az idegenszárma- su polgárok szavazatai nem gyakorolnak döntő befolyást, amennyiben az ilyen szavazók nem egyöntetűen szavaznak, hanem szavazataikat megoszt­ják a különböző jelöltek kö­zött éppen úgy, mint a benszü- lött szavazók. Éppen azért Mr. Chyz is meg­írja ugyanazt, amit mi már na­gyon sokszor leszögeztünk, hogy azon idegenszármazásu politikusok, akik azzal kérked­nek, illetőleg azzal kereskednek, hogy a saját nemzetiségű sza­vazatokat akármelyik oldalra szállítani tudják, csak közönsé­ges fékerek, vagy csalók, ha éppen ez a kifejezés világo­sabb. Sietünk azonban megje­gyezni, mielőtt esetleg tiltakoz­na, hogy Mr. Chyz nem hasz­nálta ezt a nagyon “világos” kifejezést. Azonban lényegében ugyanezt mondja ebben a sza­kaszban : “Az idegenszármazásuak sza­vazatait igen sokszor túlozzák azon egyének, akik valamilyen csoport vezéreinek adják ki magukat és akik rendesen vala­milyen politikai állásra törtet­nek. Ezek azt állítják, hogy ezer meg ezer, sőt millió szava­zatot kontrolálnak, amelyeket bármelyik pártnak szállíthat­nak. Számos esetben kijelenté­seik szerint több szavazatot kontrolálnak, mint amivel az általuk jelzett egész csoport, az egész kerület, esetleg egész ál­lam is rendelkezik.” Szóval csalnak az illetők. És ha nem is nevezhetjük őket kö­zönséges svindlereknek, a poli­tikai fékerek elnevezést mégis kiérdemelték. Mr. Chyz cikke a következő statisztikai adatokat taltalmazza: Az 1940-es U. S. cenzus szerint az Egyesült Ál­lamoknak 7,159,643 idegen származású polgára volt, akik a szavazó korba estek. Ezzel szemben a szavazatra jogosult benszülöttek száma 7,703,808- at tett ki, vagyis az idegen származásúak szavazata mint­egy 9 százalékát képezte az összes szavazatoknak. Az el­múlt négy év alatt 1,302,074 be­vándorló' polgárosodott. Azon­ban a növekedést ellensúlyozta a halálozás és a visszavándor- lás. így minden valószínűség szerint a múlt választásnál az idegenszármazásuak szavazata hét és fél vagy legalább nyolc milliót tett ki. IDEGEN NYELVŰ LAPOK Természetes, hogy ez a hét vagy nyolc millió szavazó el- dönthetné a szavazást, ha egy­öntetűen sorakozik fel akárme­lyik jelölt mellett is. Azonban ! mint láttuk, éppen úgy meg- ! oszlott az ilyen szavazat, mint a benszülöttek szavazatai. A Common Council, — bizonyára Mr. Chyz vezetése alatt, noha nem jelzik, — megkísérelte megfigyelni, hogyan sorakoz­tak fel az idegenszármazásuak ennél a választásnál. A válasz­tások titkosak lévén, erre csak egyetlen mód állt rendelkezé­sükre, az idegen nyelvű lapok figyelése. A Common Council természetesen nem állítja azt, hogy az idegenszármazásuak a lapjaik állásfoglalásai szerint szavaztak, csupán információ szempontjából közli az alábbi adatokat. A Common Council lajstro­mán 1,089 idegen nyelvű kiad­vány szerepel, amelyek 37 kü­lönböző nyelven jelennek meg. Ezek között vannak napi és he­tilapok, havi és időszakonként megjelenő kiadványok. Jelenté­keny részük csak egyesületi ki­advány, amelyek nem foglal­koznak politikával, illetőleg közügyekkel. Vannak aztán olyanok, amelyeket a Common Council nem is kapott a válasz­tási kampány alatt. így csak 476 kiadványt vettek figyelés alá. Ebből 218 semleges volt a választásoknál, 161 Roosevelt mellett, 92 Dewey mellett fog­lalt állást, mig 5 az SLP vagy más jelölt mellett kardoskodott. így a lapok megosztódása is azt mutatja, hogy az idegen nyelvű szavazatok éppen úgy megosztódtak a jelöltek között, mint a benszülöttek szavazatai. A Common Council által kül­dött kimutatás nemcsak ezt a végeredményt nyújtja, hanem betüsorrendben felsorolja az összes nemzetiségeket, felem­lítve, hogy hány lapjuk van, abból mennyi került megfigye­lés alá és hogyan oszlottak meg a választásoknál. Átnézve ezt a táblázatot pár igen érdekes adatot találhatunk. Köziesmert dolog, hogy en­nél a választásnál Dewey, ille­tőleg a republikánus párt a szélső reakciót képviselte. En­nek megfelelőleg azon nemzeti­ségek lapjai, amelyeknél a re­akciós, dupla-arcu, ultra haza­fias sovinizmus erősebb, na­gyobb számmal sorakoztak fel Dewey mellett. így például a megfigyelt 65 olasz lap közül 21 pártolta Deweyt, amig Roo­sevelt mögé csak 14 állt és 30 semjeges maradt. A lengyelek­nél hasonlóan a megfigyelt 45 lap közül 16 Dewey mellett, 16 Roosevelt mellett és 13 semle­ges maradt. A táblázat egyéb szembeötlő jelenségei, a következők: A megfigyelt 19 francia lap közül 10 állt Dewey mellé és csak 4 támogatta Rooseveltet, amig 5 semleges maradt. Hire járja, hogy a háború előtti időkben a világ legkorruptabb sajtója a francia sajtó volt. Talán ennek az árnyékát látjuk ennél a ki­mutatásnál? A spanyol lapok közül 10 állt Roosevelt mellé, amig Deweyt csak egy támo­gatta és 27 semleges maradt. Ugylátszik, hogy a spanyol re­akciós elemeknek vagy nem si­került itt újságokat fentartani, | vagy nem mertek most nyíltan kijönni. A megfigyelt 13 zsidó lap közül 9 Rooseveltet támo­gatta, 4 semleges maradt és Dewey mellé egy sem állt. Ugy­látszik, hogy burkolt antisze­mitizmussal még sem lehet zsi­dót fogni. A MAGYAR FÉKEREK De érdekes a magyarokra vo­natkozó jelentés is. A megfi­gyelt 43 magyar lap közül 25 Roosevelt mellett, 7 Dewey mel­lett foglalt állást, 10 semleges maradt mig egy az SLP jelöltet támogatta. Ha számításba vesz- szük, hogy a magyar lapok a lengyel és más nyelvű lapoknál is reakciósabbak, — ha ugyan olyasmi lehetséges, — akkor ez a kimutatás meglepő. Azonban csak az első pillanatra, mert ha meggondoljuk, hogy a Horthy- Hitler szekerét toló magyar sajtót az utóbbi időben milyen éles támadások érték, akkor ez az állásfoglalás természetes, mert a Roosevelt frakkjának a szárnyába kapaszkodva mentik önmagukat. A magyar reakciós vezérek sokkal ravaszabb más- nyelvü kartásaiknál. Látják jól a Hitler-Horthy uralom ösz- szeomlását és igy most egyszer­re felcsaptak szélsőséges de­mokratáknak, legalább is ilye­neknek mutatják magukat a benszülöttek részére. Az elmúlt választásoknál a politikai fékerek által irányí­tott magyar lapok éppen úgy nem számítottak, mint ahogyan nem számítottak a nagy ame­rikai lapok sem. Azonban most, mert ravaszul Roosevelt mellé álltak, azt hirdethetik, hogy ők választották meg újra az elnö­köt és ezért elismerést, sőt mi több, jutalmat követelnek ma­guknak. Minden vidéknek megvannak a maga nemzetiségi helyi poli­tikai kis fékerjei, akik időkö­zönként előállnak s mint a szó­banforgó nemzetiség fogadat- lan prókátorai szerepelnek. Vannak esetek, amikor orszá­gos méretű csalásra szövetkez­nek. Ezt látjuk például most a magyaroknál, ahol Nadányi, a két Kerekes, Chernitzky páter, Eördögh prelátus, Cukor Mo­ritz* és mások, akik negyedszá­zadon át a leghűségesebben szolgálták Hitler-Horthy kor­mányát, igy tehát éppen úgy felelősek a mai borzalmas vér­ontásért, mint azok, akik a két vezérgyilkosnak Európ á b a n hajtották végre a rendeletéit, most előállnak és maguknak kö­vetelik a jogot, hogy megszab­ják, milyen legyen Magyaror­szág jövője. Ilyen magasfoku arcátlanságra még maga Hitler sem merészkedett. Mr. Chyznek e rovat elején említést tett cikke nem csupán információkat tartalmaz, ha­nem a szerzőnek azon ajánlatát, hogy jó lenne, ha valamilyen intézmény, például egy kong­resszusi albizottság, vagy ha­sonló más valami, átvenné az idegen nyelvű csoportoknak akár az óhazai, akár az itteni ügyekre vonatkozó nézeteit, óhajait és kérelmeit. Ugyan­ezen intézmény előtt benyújt­hatnák a más csoportok ajánla­taira vonatkozó bírálataikat stb. stb. Szerinte az ilyen intézmény nagyon megnyugtató hatást váltana ki az idegen szárma- zásuakból, mert látnák, hogy meghallgatásra találtak, más­részről pedig véget vetne an­nak, hogy lelkiismeretlen poli­tikusok kihasználják az idegen- származásuaknak az óhaza iránti érzelmeiket. Itt határozottan mond vala­mi érdemlegeset Mr. Chyz. Va­lóban el kellne egy olyan forum, ahol ezeket a politikai csalókat le lehetne leplezni és népámitó tevékenységeiknek ha nem is lehetne véget vetni, de legalább több világosságot lehetne rájuk vetni. JEGYEZD MEG...----------------------Ajánlja: St. Visi. Azon hírek járnak, hogy Hitlernek a torkát kezelik. Csak az a baj, hogy nem a földalatti mozgalom hívei. A japánok igyekeznek leka­cagni Stalin azon kijelentését, hogy ők is a támadó nemzetek­hez tartoznak. A régi közmon­dás szerint, “az nevet legjob­ban, aki utoljára nevet.” Éveken keresztül a mi ma­gyarjainkat is a vörösekkel ijesztgették. Most meg azt mondják nekik a nácik, hogy ne féljenek a vörösöktől. Nagy bajban vannak az ame­rikai urak is. Nem tudják el­dönteni, hogy melyik a nagyobb veszedelem a sárga japán, vagy a vörös Kina? Egy háború mégis véget ért, november 7-ikén. Ami nem is volt olyan véres, mint a világ­háború, de volt olyan piszkos. A tudomány szerint ,sok baj van az olyan egyénekkel, akik kétlakiak. Mi is úgy látjuk és azt is látjuk, hogy nagyon so­kan vannak. Minden munkás, aki ugyérez és gondolkozik, mint a milliomos, ilyen kétlaki vagy “megoszlott egyéniség”. Tokiot bombázó repülő tisz­teknek, nagyított fényképet ad­tak a Mikado palotájáról azon szigorú utasítással, hogy azt nem szabad bombázni. Ezzel el­ismerik a Mikado isteni voltát, sérthetetlenségét. Megerősítik a japán nép azon hitét, hogy azt még az amerikaiak sem me­rik bántani. Valamint meg akarják cáfolni azt az örök igazságot, hogy “fejtől büdösö- dik a hal” s az állam is. Ha valaki a természetet kí­vánja tanulmányozni, az ne a papjától tanuljon, aki a termé­szet fölöttinek a tintója, ha­nem tanulmányozza magát a természetet. Legnagyobb átka az emberi­ségnek a hiszékenység. Ami­kor meg vannak elégedve hin­ni dolgokat anélkül, hogy igye­keznének tudni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom