Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-12-02 / 1348. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1944. december 2. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W, Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year __________$2.00 Félévre .......................... 1-00 Six Months ............... 1.00 Egyes szám ára ....... 5e Single Copy ...........— 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Kartel Kapitalizmus (gb.) A háború kitörése óta számos Ízben felszínre vetődött a kartelok kérdése. Kartelok alatt értik a nagy ipar, — vagy pénzügyi vállalatok nemzetközi csoportosulását oly célból, hogy bizonyos ipartermékek felett nagy területekre, esetleg az egész világra kiterjedő kizárólagos kontrolt nyerjenek. Az ilyen kontrol a verseny kizárását, vagy legalább is nagymérvű csökkentése révén, a profit maximumát biztosítja a kartel tulajdonosainak. A háborúval kapcsolatos különböző vizsgálatok megállapították, hogy a legnagyobb, tehát legfontosabb kartelok a német I, G. Farben cég körül összpontosultak és igy német befolyás alatt állottak. Ebbe a kartel érdekeltségbe tartoznak a legnagyobb amerikai vállalatok is, mint például a DuPont, a General Electric, Standard Oil of N. J., a Mellon, a Duke, a Pew érdekeltségek stb. stb. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma hivatalosan is vádat emelt a kartelokba tartozó cégek ellen az állítván, hogy a vádiratban felsorolt amerikai cégek hátráltatták a háborús törekvéseket. A Harley M. Kilgore szenátor vezetése alatt álló szenátusi vizsgáló bizottság is hasonló nyilatkozatot tett számos Ízben. Sőt maga Roosevelt elnök is többször említette, hogy a kartelokat meg kell szüntetni s véget kell vetni káros befolyásuknak. Ki merte volna tehát hinni, hogy mindezek dacára a kartelok urai szembe merjenek helyezkedni nemcsak a köz-, de egyben ezen hivatalos véleményekkel is. Mialatt mindenfelé a kartelok romboló hatásáról beszélték, a kartelok urai összejöttek Rye, N. Y. városban és 10 nalpon át tartó titkos gyűlésen kidolgozták a terveket a kartelok újjászervezésére. Tekintettel arra, hogy ezen a tanácskozáson Amerika legnagyobb kapitalistái vettek részt, a sajtó és a rádió nemcsak, hogy nem kritizálták ezt a titkos gyűlést, hanem éppen ellenkezőleg, készséggel adtak helyet a tanácskozás végén kiadott nyilatkozatuknak. Mint ebből a nyilatkozatból kitűnik, a tanácskozás eredményeképpen újjászervezték a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarát, __ami a nemzetközi kartelok szövetségének fog megfelelni. Ezen uj, világkapitalista szervezet elnökévé Rockefeller sógorát, a Chase National Bank elnökét, Wintrop W. Aldrichot választották. A tanácskozásról a rádión a National Association of Manufacturers elnöke, Gaylord adott le nyilatkozatot. De a gyárosok országos szövetségén kívül a másik nagy amerikai tőkés csoport, az országos kereskedelmi kamara is képviseltette magát a tanácskozás valóban az amerikai nagytőkét képviselte, nácskozás valóba naz amerikai nagytőkét képviselte. Gazdasági hatalmuk tudatában teljesen figyelmen kívül hagyták a kartelok ellen irányuló eddigi intézkedéseket. Nyilatkozatukban kijelentik, hogy a munkaalkalmakat csak a magán tőke, vagy a magán üzletérdekeltségek tudják megteremteni. Azt ajánlják tehát, hogy az egyes kormányok a saját nemzetiségű üzleti érdekeltségeikkel tanácskozva hassanak oda, hogy lehetővé tegyék a munkaalkalmak megteremtését. “Munkaalkalmak teremtése ,a munkások életszínvonalának a fentartása, az iparok fejlesztése, az árak és a termelés mennyiségének a szabályozása azon tényezők ,amelyek szükségessé teszik az ilyen nemzetközi egyezségek (kartelok) megalakítását olyan széles alapon, amilyenen csak lehetséges,” — mondották a nyilatkozatukban. Semmi kétségünk nincs abban, hogy a modern termelési viszonyok valóban szükségessé teszik a különböző termelő csoportok közötti egyezséget. A technikai fejlődöttség a föld felszínét egy országgá, vagy talán csak egy termelő közösséggé zsugorította, amelyben bizonyos meállapodások, szabályok nélkül csak káosz állna be. Szükséges annak megállapítása, hogy hol, mikor, milyen és mennyi árut termeljenek? Az ilyen kérdések előre való megállapítása révén az anarhisztikus termelésből tudatos, tervezett gazdaság lesz. A Rye városban tartott konferenciának is a célja ilyen, az egész világra kiterjedő gazdasági egység létrehozatala. Azonban nem azért, hogy az igy szabályozott termelés révén olyan gaz- ; daságot teremtsenek, amelynek keretein belül a népmilliók elláthatják minden szükségleteiket, hanem éppen ellenkezőleg azért, hogy a termelés korlátozásával saját részükre biztosítsák a profitot. A kartel kapitalizmus minden fejlődöttsége dacára is a termelést nem emeli, hanem ellenkezőleg, csökkenti, mert hiszen a profit az irányjelző és ahol a profit megszűnik, ott mindjárt beszüntetik a termelést is. A kartel név alatt ismert egyezségeknek az árak megszabásán kívül az a legfontosabb rendeltetése, hogy megakadályozza a “túltermelést”, vagy mint mondják, “a piac elöntését”. Másszóval a kartel kapitalizmus nem a bőség, hanem a szükség gazdasági elmélet alapjára támaszkodik. Oly módon korlátozza a termelést, hogy a kartelba vett árucikkből nem enged elegendőt termelni, hanem csak annyit, hogy mindig bizonyos szükséglet álljon fenn. Ily körülmények között a fogyasztókból könnyebb kipréselni a profitot s a kartel kapitalizmusnál ez a fő és nem a fogyasztók szükségleteinek a teljes kielégítése. Ezen fejtegetések további folytatása nélkül is láthatjuk, hogy a kartel kapitalizmus, ha szabad kezet kap, a világ dolgozóinak nagymérvű gazdasági kizsákmányolásához egyengeti az utat. Viszont, a magánüzlet, vagyis a jelenlegi termelési rendszer azon hívei ,akik máskülönben ellenzik a karteleket, kénytelenek elismerni, hogy a termelés bizonyos szabályozása nélkül, — ami más neve az egyezségnek — káosz elé kerül. így ezen emberek rövidesen nagy dilema elé kerülnek. Választaniok kell vagy a kartelok, vagy a profitért való termelés között. Semmi kétségünk sincs aziránt, hogy nagy részük megtalálja a módját, miként húzódjanak a kartelok árnyékába. Csak a munkásosztály az, amelynek éppen osztályhelyzete mutatja, hogy , gazdasági érdekei megkívánják nemcsak a kartelok szétrombo- lását, de az egész profit rendszer megváltoztatását, amelynek életét a kartelokkal akarják meghosszabbítani. * I MEGNYÍLT A “SORBONNE” EGYETEM PARIS, nov. (ONA) — A múlt hét végén újra megnyílt Európa egyik legrégibb és leghíresebb egyeteme, a párisi Sorbonne. A megnyitásnál jelen volt több, külföldről, vagy rejtekhelyéről visszatért profesz- szor, akiket az egyetemi hallgatók melegen ünnepeltek. A visszatért tanárok közül legmelegebb fogadtatásban részesült Gustav Cohen, a francia 'irodalom nagyhírű tudósa és Louis Halphen történész. Gustave Cohen New Yorkból tért vissza Franciaországba. Távolléte alatt a new yorki francia egyetemnek, “École Libre des Hautes Études”-nek dékánja és tanára volt. Az első világháborút hősiesen küzdötte végig és magas katonai kitüntetésben is részesült. Franciaországban a polgári lakosság helyzete nehéz, a diákoké pedig egyes esetekben valósággal szívfacsaró. Némelyik egyetemi hallgató élelem és lakás hijján van s egyetlen frankkal sem rendelkezik. A zsidó vallásu diákokat hosszú évek óta először ismét minden I akadály nélkül vették fel az egyetemre. Sokan közülük a I földalatti hadseregből vagy a börtönből térnek vissza az iskolába. A Vichy kormány alatt az egyetemi hallgatóknak magas tandijakat kellett fizetniük és I ezek a dijak még egyelőre ér- ! vényben vannak, ami nem ja- jvitja meg a diákok helyzetét. | Az egyetemi tanács most a tandijak alapos csökkentését I tervezi. Az egyetem, amely a nemzet szellemi életének tükörképe és reménysége, Franciaországban lassan újra felébred kábultsá- gából és visszatér régi tevékenységéhez, a francia nemzetnek s az európai kultúrának nagyobb dicsőségére. A náciknak leghelyesebb lesz a fekete erdőbe menekülni, ottan nagyon is könnyen egybe- gyülhetnek fekete múltjukkal és az erdővel. Nem igen fogják őket könnyen megtalálni. Szeretném látni, hogy azok rendezzenek egy választást náci Németországban, akik azt állítják, hogy az amerikai kormány és a náci kormány között nincs külömbség. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s ay élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni csszpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A RFR RENDSZERREL'’ K A munkásosztály történelmi hivatása, kogv megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer mar elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belüL
