Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-11-04 / 1344. szám
1944. november 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal OLVASÁS KÖZBEN BEPILLANTÁS KÍNA BELSŐ TERÜLETÉRE Amint a jelek mutatják, a közel jövő nagyobb harcok színhelyévé teszi ismét Kínát. Az újsághírek Stillwel generális elmozdításáról számolnak be. Arról a Stillwelről, aki bele mert (Szólni Chiang Kai-sek diktatórikus fasizta politikájába. Kínáról nagyon nehéz megbízható forrású híreket kapni. Hiszen az összes hírek Chun- kingból erednek. Abból a Chun- kingból, amelyet Chiang Kai- shek és az oda menekült hübér- urak Koumintang kormánya kiengednek. Azonban bármennyire is őrizték reakciós intézkedéseiket, amely a harcos kínai nép kiölésében nyilvánult meg, mégis megtudhattuk a valóságot végtére. Ugylátszik Chiang Kai-shek és hűbéres barátainak a fölszabadulni vágyó kínai nép nagyobb ellensége, mint a japán imperialisták. Ebbe a politikai játékba szólt bele Stillwel és állítólag ezért kellett neki mennie. Nézzük meg közelebbről ezen harcok hátterét. Amidőn a japánok 1939-ben elérték azon vonalakat,, amit Kínában ma is tartanak, a Koumintang kormány a katonai csapatokkal együtt visszahúzódott nyugatra és délre. A városi adminisztrációt bár a japánok bábkormány hivatalokkal helyettesítették, de a vidék magára hagyatva maradt, ahol az összes régi adminisztráció csődöt mondott. Ezen politikai ürességet töltötték ki a volt vörös hadsereg maradv á n y a i Csang-Csuinlangal az élen, aki még 1936-ban elrabolta Chan- kai-seket és kikövetelte tőle azt, hogy szüntesse be a vörösök elleni harcot és velük egyesülve inkább a japánok ellen harcoljon. A béke meg lett kötve, amelynek eredménye képpen a vörösök a nemzeti hadsereg északi részének lettek elismerve. Ennek ellenében elhagyták a vörös zászlót és a vörös csillagot és fölvették h “nyolcadik hadsereg” nevet, Shanghaitól délkeletre eső területeken pedig az “uj negyedik hadsereg” nevet. Ezen hadseregek fölött a parancsnoklást nem adták át Chiang Kai-sheknek, ha csak el nem ismeri a Kungcheugtangot (Kommunista Párt) egyenlő jogú pártnak a Koumintang mellett, ami ezideig nem hogy nem történt meg, de Chiang Kai-shek minden igyekezete az, hogy megsemmisítse őket. Amidőn először a j apának északon nyomulva előre, szembe találták magukat a rosszul fölfegyverzett vörös csapatokkal, Chiang Kai-shek azt hitte, igy könnyűszerrel megszabadul a vörösöktől ha nem segíti őket. De nem úgy történt. Bár a vörösöket a japánok szétszórták, de azok mögöttük újból összeszedték erejüket és guerilla harcokban sokkal veszedelmesebb ellenfél lett, mint azelőtt volt. Ezektől tanulták az oroszok a sikeres partizán harcolást, majd később az‘oroszoktól átvették a nácik által leigázott nemzetek népei. A kinai viszonyokat nem ismerő előtt a kinai formájú kommunizmus félrevezetésre ad okot. A tényállás az, hogy kommunizmus nem volt bevezetve, még a Szovjetek által uralt területeken sem. Igaz ugyan az, hogy a fiatal kinai vörös hadsereg eleinte lefoglalta a termelés eszközeit, de később gyakorlat közben ezeket megváltoztatták és megmaradt csak a feudalizmust eltakarító intézmény amely végeredményben egy bur- zsoá forradalomba torkolódott bele, társadalmi, gazdasági és politikai reformokkal. Fő törekvésük még ezek mellett az idegen uralom alóli szabadulás. Innen aztán a kinai hűbéresek szövetsége, a külföldi tőkésekkel, Chiang Kai-shekkel az élen. Ma azonban úgy a koumng- tang, mint a Kungcsantang Dr. Sun Yet-Sen, a kinai köztársaság megalapozója örökösének vallja magát. Mind a kettő támogatta a forradalom kezdetén. Sun volt aki a kommunistákat szövetségre hozta a koumngtan- gokkal, amely ellen később, halála után 1925-ben Chiang Kai- shek fegyvert fogott, egy ellen- forradalom megkezdésével. Ezen belső harcok közepette támadta meg Kínát a japán imperializmus. Ez a támadás egy nemzeti kérdés alapján kibékítette a két pártot. A vörösök Chiang Kai-shek parancsnoksága alá helyezték magukat, a fővezér mindjárt ki is rendelte a japánok ellen őket azon reményben, hogy igy könnyűszerrel szabadul meg tőlük. A japánok szét is szórták őket a városokban, de a falvakban, a hegyek között az elvonuló japánok mögött, átszervezték erejüket és a már föntebb említett guerilla taktikát tervezték ki. Ma Kínának ez a legszámottevőbb harcoló csapata, amelyre igazán támaszkodni lehet. Egész észak Kínát ellepték ezen partizán csapatok, akik sorait a városokból a japánok elől menekült munkások, diákok, in- tellektuellek és sok számú professzionális egyének és nők teszik hatalmassá. Annyira komoly ellenfél ez a japánok részére, hogy félévenként egy- egy hajtó hadjáratot kell ellenük intézni, de eredménytelenül. Az első partizán rezsimet a hegyek között, észak Shansi tartományban állították fői, messze bent a japánok mögött keletre a Sárga folyam mentén, ahonnan elterjedt Jehol és belső Mongoliára is. A másik rezsim délkelet Shansi székhellyel, vagy 300 mérföldes kiterjedésű földterületet szabadított föl a japánok vonala mögött. A harmadik Shanghaitól északra Kiangsu tartományt öleli föl, ahol az uj negyedik hadsereg operál, vagy 100,000 emberrel. A negyedik kormányt a Jangtze folyó hegyes vidékén, Hankow fölött állították föl. Ezen kormányok közvetlen a nép által választott képviseletekkel, elkövetnek min- deent, hogy a hátramaradott- ságban levő népeiket magasabb színvonalra emeljék föl. Legtöbb helyen állami kezelés alá veszik a nagyobb iparokat és földbirtokokat. Jellemző ezen partizán területekre, hogy csak ezek a volt 1937-ben eltörölt szovjet területek. Ezen területek a Sárga folyón túl a legszegényebb vidékeken fekszenek, szemben a japánok erődítéseivel. Magában foglalja észak Shensí tartományt, kisebb részeit Kansu és Nigshia tartományoknak. Jenen városa, az úgynevezett “szülőanyja a kinai partizánoknak” lett a székhelye a Shensi- Kansu-Nigsia határmenti kormányoknak. Jenen kormánya néhány év alatt nagyon müveit, társas életet rendezett be. Kötelezővé és szabaddá tette az iskolázást, a középiskolákban, ipariskolákban és az egyetemeken. Ezrei az ifjaknak gyalogolnak száz mérföldeket, hogy a jenani iskolákba eljuthassanak. Néhány kórházukon keresztül, egészségügyi szolgálatot adnak a népeknek. Sok ipari ko- operativákat létesítettek és mellette vannak államilag kezelt iparok, de magán kézen levő iparok is vannak. Ezen területen a parasztok 600,000 hold területre rugó, uj földet vettek megmunkálás alá, a kormány és a megszállott területekről oda menekült kinai nép segítségével. Az ópium kereskedés itt megszűnt, a prostitúció és a gyermek rabszolgaság tilva van és ami a fő ezen vidékeken koldus nincs. A lustálkodók mind munkába lettek állítva. Minden falunak meg van a választott tanácsa, amely az ügyeket, intézi. A kormányokat a nép által választott küldöttek választják meg. Először Kina életében választanak a népek kormányt. Csoda-e hát, ha Kina leggazdagabb ura Chiang Kai-shek, a többi elmenekült hübér urakkal mindent elkövetnek, hogy a világ semmit ne tudjon arról, hogy mi történik az északi területeken. Csoda-e ha már évek óta ezen japánok ellen elkeseredetten harcoló partizánok részére megtilt a chungkingi kormány minden muníció és más hadiszerek és fölszerelést képező szállítást. A fönti híreket nem radikális forrásból szereztük. Az újságíróknak a chunkingi kormány által tiltva van ezen területekre menni, tehát többnyire a japánok által megszállt területekről megszökött professzionális és misszionárus egyének szolgáltatják a reális híreket. William Band, a hires amerikai misszionárus intézettől (Jenching egyetem) és a másik Michael Lindsay professzor. G. Martel Hall, a peckingi nemzeti bank volt igazgatója, aki nem régen szökött át a partizánok területére, a következőket mondja: “Nem tudnám másképpen megmagyarázni a partizán vezérek sikereit, minthogy el kell ismernünk, hogy megvesztegethetetlenek, őszinték és becsületesek, energikus hazafiak és ragaszkodnak a legtisztább demokráciához, hűségesek a köznéphez, akiket állandóan cselekvésre és kötelesség, felelősség tudásra sürgetnek.” Vegyük Mao Tse-tungot: ötven éves és húsz éve már hadvezére a vörösöknek. Pénzügyileg semmi hasznát sem veszi, nincs magántulajdona és még pénze sincs. A hadsereg látja őt el ruhával és élelemmel, éppen úgy, mint a többi partizánokat. Egy amerikai ezredes elragadóan emlékezik meg róla. Amerika forradalmi atyáihoz hasonlítja őt, de Sun Yat-sen követője volt korábbi éveiben és gazdag családból származik, de mindenét a hadseregre költötte és ma csak annyija van, amit a hátán visz. Együtt étkezik és alszik embereivel, fizetése megfelel havonta 3 amerikai dollárnak, de senki nem csinálhat pénzt a 18-ik hadseregben. Parancsnokokat és legénységet egyformán néhány dollárral fizetnek havonta. Egyformán étkeznek, egyforma egyenruhát hordanak és megosztják a parasztok szenvedéseit is, csakhogy nagyobb sikereket érjenek el' a gyűlölt ellenséggel szemben. Hosszú volna mind fölsorolni ehelyütt, berendezkedésük csodálatos voltát, különösen csodálatra méltó akkor, midőn figyelembe kell vennünk azt, hogy a japánok állandóan támadják őket. Csak még annyit, hogy 4000 kooperativájuk van Shansi és 500 közép Hopei tartományban egyedül. A gyermekek 80 százaléka irni-olvasni tudó. A tényállás az, hogy a japánok a hadkerületeiken kívül eső vizeken semmi hatalom birtokában nincsennek. S ha Chiang Kai-shek helyett ezek kapnák meg az amerikai segítségeket, a japánokat régen kiverték volna Kínából, öt év óta elzárva a világtól a japánok és Chiang Kai-shek által, vagy 20 hadosztály erejökkel jobbadán puskák és géppuskákkal felszerelve és naponta igy is átlag 30 ütközetet vívnak és nem tört meg erejük. Kérdem én, hasonló helyzetben Chiank Kai-shek hányszor kért volna békét a japánoktól? Hányszor lett volna áruló nem csak ő, de akármelyik dupla demokrata hadvezér is a partizánok helyében? Joe Stillwelt Chiang Kai-shek elmozditatta helyéről, ha igazak a hírek, hogy Stillwel sürgette a partizánokkal való megegyezést ,amint, hogy Churchill sürgette Titoékkal a megegyezést. Ugylátszik a feudálisokat támogató Chiang Kai-shek tovább fogja űzni gyilkos munkáját a partizánok ellen, addig mig a szövetségesek kormányai nyomást nem gyakorolnak erre a reakciós nagy urra. , . . tudja Pál . . . Azt újságolták, hogy a Szovjetek Károly volt román király- lyal paktáltak. Meglehet, hogy Károlyt akarták felhasználni, mint a farmer a trágyát. Büdös, de estleg hasznos lehet egy ideig. Azt állítják, hogy a mostani választásoknál a szavazatok nagyon egyformán oszlanak meg a két nagy párt között. Meglehet, hogy azok fogják megnyerni a választást ,akik több “black market” szivart tudnak beszerezni és kiosztani. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? s»
