Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-10-28 / 1343. szám
1944. október 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal DIALEKTIKA Irta: LA JER JÓZSEF (A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” címmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kiadója La jer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szerk.) . Most pedig foglaljuk össze a dialektikának legfontosabb törvényszerűségeit. A dialektikának, mint a fejlődés általános érvényű mozgástörvényének a következő törvényszerűségei vannak: 1. Az ellentétek azonossága. 2. Mennyiség — minőség. 3. A változás változása. 4. A tagadás tagadása. 5. A rész és az egész viszonya (amely csak a társadalom dialektikájában érvényesül). A dialektikának, mint a fejlődés általános érvényű törvényének ezek a legfontosabb törvényszerűségei, amelyek a fejlődés folyamatában általánosan érvényesülnek. Mindezek után vizsgáljuk meg a természet és társadalom dialektikájának legfontosabb összefüggéseit és ennek változásait. TERMÉSZETDIALEKTIKA Az eddigiekben kimutatták, hogy a dialektika a lét általános érvényű fejlődéstörvénye. A természetdialektika tehát, következésképpen, nem más, mint a természet fejlődő mozgása. Mielőtt azonban a természetdialektika tárgyalásába bocsátkoznánk, vessük fel a kérdést: mi a természet? Sokféleképpen lehet felelni erre a kérdésre, de a legtöbb felelet csak egy részét adja mindannak, amit a természet fogalma alatt értünk. Például, amikor azt mondjuk: a világ, a lét, az anyag, a valóság, stb. — akkor voltaképpen mindig a természetre gondolunk. Ezek a fogalmak a természetet jelentik ugyan, de éppen úgy nem mondanak semmi közelebbit a természet lényegéről, mint maga a természet fogalma sem. Csak akkor tudhatunk meg valami közelebbit a természetről, ha az anyagból indulunk ki; márpedig az anyagból kell kiindulnunk, mert a természet vizsgálatánál az derül ki, hogy ez a különféle anyagok végtelen tömegéből áll. Az anyag viszont meghatározott törvények szerint mozgó kis egységekből, úgynevezett atomokból áll, amelyek egymással összefüggenek és ezek az összefüggések állandóan változnak. Most már ezek alapján meghatározhatjuk a természetet, amely nem más, mint az általunk ismert és nem ismert anyagok összefüggéseinek változása (egysége). így megkaptuk a természet két legfontosabb tulajdonságát. Az anyag képezi a természet tartalmát, a változás pedig a formáját. Már e két alapvető tulajdonság vizsgálatánál is ezek dialektikus viszonyára bukkanunk. A végtelen és örök anyagi tartalommal szemben áll a véges, az állandóan változó forma. Ez az ellentmondás nem egymást kizáró, merev ellentét, hanem a természetnek, a létnek, a világnak, mint egységnek, önmagával való ellentétességének objektiv valósága. A természetnek állandó anyagi tartalma és a tartalomnak folyton változó megjelenési formájában, s továbbá ezek dialektikus kölcsönhatásában kell felismernünk a természet objektív, tehát tudatunktól függetlenül is létező dialektikus valóságot. Az anyagi tartalomnak és az állandó változásnak, mint formának dialektikus összefüggését, azaz, oly ellentétességét, amelyek nemhogy mereven kizárnák egymást, hanem áthatják egymást, átmennek egymásba, mi sem bizonyítja jobban, mint az anyag és az energia vizsglatának eredménye. Anyag nem létezik energia nélkül és energia nincs anyag nélkül. A modern fizikának ez a nagyjelentőségű fölfedezése ma már egyáltalán nem vitás kérdés. Az anyag nem más, mint az energia formája és az energia nem más, mint az anyag mozgása. így az anyag, ami az előbbi meghatározásnál még a tartalom volt, most már formává vált; a változás, a mozgás, az energia pedig, ami az előbbi- meghatározásnál forma volt, most anyaggá, tartalommá vált. A természetnek anyagi tartalma és folyton változó megjelenési formája tehát egyúttal a természetnek a kritériumát (alapvető, legjellemzőbb tulajdonságát) is jelenti. A természet kritériumában a dialektikát ismerjük föl, a dialektika pedig az anyag fejlődő mozgá:- sa. A természetben azonban nemcsak a fejlődő mozgás, hanem úgynevezett mechanikus mozgás is van. De a mechanikus mozgásokat is (mint amilyen pl. a viz párolgása), szintén a dialektika törvényei uralják. A mechanikus mozgás csak függvénye a dialektikának, amellyel való kapcsolatát legföljebb nem tudjuk mindig kimutatni, de bizonyítani sem kell, hogy például, mennyire befolyásolja a szél mozgása az élőlények fejlődő mozgását. De a természetnek az úgynevezett mechanikus mozgását, az időjárást maga az ember is befolyásolja, amikor eldőket irt, vagy ültet, mocsarakat csapol le, stb. A mechanikus és dialektikus mozgás dialektikus kölcsönhatását állandóan tapasztaljuk és a természettudományok legújabb eredményei pedig az élettelen (szervetlen) anyag fejlődését igazolják. Az élettelen világ fejlődő mozgásait még nem derítette föl a tudomány oly alaposan, mint az élő (biológiai) világét, de a dialektikus mozgástörvények tisztán érvényesülnek benne. Az anyag legkisebb egysége az atom. Ez az egység, mint minden más egység önmagán belül ellentétekre hasad és az ellentétek küzdelméből ezek szintézise — egy magasabbren- dü egység jön létre, azaz egy uj atom keletkezik. Az atomok tehát mennyiségileg és minőségileg különböznek egymástól. A különbségeket az atommag súlya és az atommag (proton) körül keringő elektronok száma határozza meg. Az atomban az atommag (proton) pozitív töltésű elektromágnesességgel, mig az atommág körül keringő elektronok negativ elektromágnesességgel vannak telítve. Pozitív töltésű atommag és a negativ töltésű elektronok képezik az atomnak, mint az anyag legkisebb egységének dialektikus szerkezetét. “Az elektromos tekintetben közönbös, egyensúlyban lévő atom kémiai (vegyi) tudajdonságait az atomban foglalt, egyensúlyban lévő elektromos töltések mennyisége, az úgynevezett atomsuly határozza meg. Az anyagi elemek az atomsulyban, az egyensúlyban tartott elektromos töltésmeny- nyiségek számában különböznek egymástól.” (Folytatjuk) HIVTÁK-E AZ OROSZOK CAROLT? WASHINGTON, okt (ONA) — Amerika nemsokára képviseltetni fogja magát a román fegyverszüneti szerződés végr rehajtását ellenőrző bizottságban. Az angol kiküldöttek máris helyszínen vannak. Nem régen olyan hírek keringtek, hogy az oroszok elfogadnák Carol volt királynak a román trónra való visszatérését. Ezzel kapcsolatban jól informált washingtoni körök emlékeztetnek Molotov külügyi népbiztosnak nyilatkozatára, melyet akkor tett közzé, mikor az orosz hadsereg átlépte a román határt. E nyilatkozat értelmében az orosz kormánynak nem áll szándékában, hogy bele avatkozzék Románia belügye- ibe, vagy változtasson intézményein. Washingtonban azt hiszik, hogy Romániának magának kell eldöntenie, hogy milyen kormányt kíván. Az eddig beérkezett hírek arría vallanak, hogy a román népnek nem kell Carol és hogy a román tömegek nem kívánják Carol visszatérését. Mellesleg megjegyezve, az utolsó hírek szerint Carol máris útban van Portugáliába. Egészen megbízható hírek szerint az Egyesült Államok kormánya nem hunyná be a szemét, se nem mutatkozna közönyösnek az esetben, ha az oroszok hajlandóságot mutatnának arra, hogy nyomást gyakoroljanak a román népre Carol visszatérése érdekében. Mongol civilizáció A Szovjet Unionhoz tartozó Uzbek Szovjet Köztársaságban az utóbbi évtizedben nagymérvű eredményes ásatásokat folytattak a középkorban virágkorát élő mongol civilizáció felde- ditésére. Egészen napjainkig nagy rejtélyt képezett, hogy a mongolok miként tudták meghódítani Ázsia és Európa nagy részét abban a korban, amikor oly óriási területek megszállása és az összekötő vonal fentar- tása óriási nehézségekbe ütközött. A jelenlegi ásatások azonban bizonyítják, hogy a mongol civilizáció abban a korban, — amely a római civilizáció bukása és a reneszánce köz éesik, messze felülmúlta más népek civilizációját, igy győzelmük nem a véletlen müve, hanem kifejlesztett tudományuk eredménye volt. Az ásatások és általában a középkori mongol civilizációról Kikhail Masson tanár, a Sza- markand és környékére küldött archeológiái bizottság vezetője egy kis könyvben számol be. Ezen könyvecske adatai szerint a maradványok legtöbbje mau- soleumok, vagyis temetkezési emléképületek, sírboltok, amelyekben igen sok értékes maradványokra leltek, azonban más épületek maradványai is felszínre kerültek. A mausóleumok közül legtöbb adatot szolgáltatott az, amelyet Babi-han, a nagy hóditónak, Tamerlannak a felesége épitte? tett. Ebben a mausoleumban Tamerlan, akit Timer néven is említenek, 1336-ban született és 1405-ben halt meg, több koporsóra leltek, amelyekben csontok és mummizált testeket találtak. A talált csontok alapján az orosz archeológiái bizottság rekonstruálta Tamerrlan, valamint a fia, Sakkrukh és az unokája, Mirsa Ulug-bek koponyáit. A Samarkand melletti Chu- panat mausoleumot (Chupanat a pásztorok pátrónusa volt) Ulug-bek építette, aki korának a legnagyobb tudósa volt, aki csillagvizsgáló tornyot is építtetett. Ennek a csillagvizsgálónak a helyét már 1914-ben megállapították a régiség tudósok, de a kiásatására csak a Szovjet köztársaság idejében került a sor. Annak a civilizációnak nagyon kifejlett építészetére vetnek világot a díszes márványpaloták és a hozzájuk csatolt “kertek” (ünneplő helyek). Ezek között legdíszesebbek a Tamarlan által építtetett “Nak- shi-jekhan” és az Ulug-bek “Begimalian” nevű kertjei. A több emeletre épitet “Chilsu- tum” nevű márvány palota padlózatát különböző szinü kövekből rakták össze úgy, hogy művészi rajzot mutatnak. Az ilyen mozaik munkát még ma is nagy művészetnek tartják. Színes üveg darabok mutatják, hogy az ablakokat is ily módon készítették, színes átlátszó üvegekből virág, vagy egyéb rajzokat állítottak össze.
