Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-02-26 / 1308. szám

BÉRMUNKÁS 1944. február 26. Templomok rombolása (Vi.) A cassinoi kolostor le-1 rombolása igen előtérbe tolta a templomok és más vallást táp­láló épületek sorsát, ezáltal nagy részben az ilyen egyházak és vallások sorsát is. Mert nem­csak Olaszországban, hanem mindenfelé, amerre a harc vé­gigvonul, nagyon sok ilyen val­lásos épületet szét kell bombáz­ni, mely legjobb védelmet ad a lassan — nagyon lassan vissza­vonuló náci csapatoknak. Hiába kérelmezte a pápa, hogy kíméljék meg ezeket az épületeket, melyből halomszám­ra gyilkolták a szövetséges ka­tonákat, most már úgy a kato­nák, mint a nép zúgolódása esetleg lázadása a fronton, ar­ra kényszeritett a hadvezető­séget, hogy megadja az enge­délyt nemcsak a cassinoi kolos­tor, hanem minden ilyen véde­lemre felhasznált templom és vallási épületek szétbombázásá- ra. Hogy milyen elkeseredéssel nézhettek az angol-amerikai fi­uk erre a cassinoi kolostor vár- szerü falaira, melyből halom­számra gyilkolták baj társaikat anélkül, hogy ezek csak vissza is vághattak volna, ezt legjob­ban megérthetjük a napokban közölt képekből, mely szerint ez az épület uralta az egész Cassi- no várost és a völgyet, melyet a szövetségesek már három hó­napja ostromoltak, áldozták fel a drága emberéletet, csak azért, mert nem merték szétzúzni ezt az erődítményt. így, mint mentséget még az elnök is, ugy-mint a hadvezető­ség azt hozzák fel, nagyon kés­ve és habozva, hogy az ember­élet értékesebb mint a kolostor vagy templomok falai és ezek ütán nem igen áldozhatnak fel ezrek életét egy-egy ilyen épü­let megkimélésére, mint eddig tették. Ugyan ezt megismétlik min­den országban, ahol majd a ná­cik visszavonulásra lesznek kényszerítve, mert az ilyen épü­letek oly erős és vastag kőfa­lakkal vannak építve és körül kerítve, hogy legjobb védelmi állásokat szogáltatják. És nem csak templomok, de még egy rendes középület sem fog épen maradni és most ezeknek a le­rombolását, elpusztítását nem is fogják az anarkistákra, az is-; tentelen vörösökre. Nem tulzunk, amikor feltéte­lezzük, hogy ez a féktelen rom­bolás, légi bombázások a temp­lomok legkevesebb 60 százalé­kát elpuszttitja az érintett or­szágokban. De ha csak a temp­lomokat rombolnák le, még ak­kor a papság remélhetné, hogy azokat hamarosan felépitik ne­kik, de otthonokat, iskolákat, kórházakat és mindent lerom­bolnak, amelyekre nagy szük­ség lesz, hogy a nép nyomorú­ságát, szenvedéseit enyhítsék. És reméljük, hogy a templomok lerombolásával nagyban lerom­bolják a hitet is, mely azokon nyugvóit, melynek a tanítása és gyakorlása nem csak, hogy nem bírta megakadályozni ezt az esztelen rombolást, hanem na­gyon elősegített az által, hogy a híveiket föltétien engedelmes­ségre, urai iránti tiszteletre, a nemzeti kalickák, határok, ve­zérek és zászlók iránti hódolat­ra tanították, mely törvénysze- rüleg magával hozta az ilyen háborúk sorozatát. De leginkább a pápa és a katholikus egyház, minden ta­gadás dacára is, nagyon bűnös a fasizmus kiépítésében, támo­gatásában, amit legjobban bizo­nyít az a tény, hogy a katholi­kus országokban, Magyar, Spa­nyol, Olasz, Portugál, Bolivia, Argentina, voltak és maradtak legrősebb fasizták. És bizony azok mind “pápai jóváhagyás­sal” dicsekedhettek. Mi nem hisszük, hogy a le­rombolt templomoknak, vagy hitnek a felét is felfogják tud­ni építeni a háború után. De minden bizonnyal elsősorban otthonok, iskolák, kórházak és gyárak felépítése szükséges. És CSAK TOVÁBB EZEN UTÓN Algér, feb. (ONA) — Pierre Ceiss, a francia légi haderő tá­bornagya, polgári életben ügy­véd, halálbüntetést fog kérni Pierre Pucheu, a Vichy kor­mány volt hadügyminisztere fejére. Pierre Pucheu-t a Fran­cia Nemzeti Felszabadulás Ta­nácsi a francia büntető tör­vény könyv 75-ik paragrafusá­nak értelmében tartóztatták le, hazaárulás vádja alatt. A Pucheu per az itteni es- küdtbiróságon e hó végén nyí­lik meg és legtöbben úgy te­kintenek e per elé, mint a fran­cia történelem legszenzációsabb jogi eseménye elé. Pucheu azzal védekezik, hogy minisztersége alatt legfőbb tö­rekvése volt, hogy fékezze a németek rémuralmát Francia­országban. Tanukul beidéztette többek között Pétain táborna­gyot és von Stupnagel német tábornokot, a franciaországi megszálló csapatok volt pa­rancsnokát. Nem valószínű az, hogy az utóbbi két tanú meg'- jelenik a tárgyaláson. Algéri körök szerint az ösz- szes megszállt és elnyomott né­pek szeme a tárgyalás alatt Franciaország ideiglenes fővá­rosán fog függni. A per vád­lottja ugyanis nemcsak Pierre Pucheu lesz, hanem az összes árulók, akik milliók gyűlöletét érdemelték ki szerte Európá­ban. A francia biró ítélete va­lószínűleg megismétlődik ké­sőbb újra meg újra különböző nyelveken és különböző orszá­gokban. AZ ÁLBARÁTOKHOZ Nem bánt már az árulástok engemet, Sem a Judásként szerzett kényelmetek. S arról is egész’ bizonyosak lehettek, A gyávaságért sem neheztelek. Ami pedig a csalódásom illeti, Talán 'nem is érdemes említeni. Ma világosabbak a gondolataim: De megjámborodtatok barátaim! Kell ,hogy a Pálfordulásotokról szóljak, Ne hogy még elhízzátok magatokat. Azt hiszitek, a furulyátok csábjai Hódítóbb mint az öntudat szava? Tévedtek ti megalkuvó kis igricek, Az eszménk nem tűr meg szolgalelkeket. Búgva, zúgva fületekbe a szavaim: De megjámborodtatok, barátaim! Hát csakugyan ez az igazi arcotok, Máért a holnapot is odaadjátok? Valóban, mit remélhetünk, Ki mondja meg Hogy mi-mindent nem várhatunk tőletek? Hisz, eddig az eget is követeltétek, S most a föld sarkával is beérnétek? El, el veletek, hamis régi álmaim: De megjámborodtatok, barátaim! Berzi Ferenc bizony ezeknek a felépítése is egy pár évtizedet fog igénybe venni. Ezen évtizedek alatt a népeknek még nagyobb része elszokik a templomtól, befogja látni, hogy mér jobb anélkül, mint azzal és az öt-hatszáz éves kolostorok, templomok, kápol­nák, melyek nem csak a hada- kozóknak, hanem az egyháznak is védőbástyái voltak, a múltak emlékei, romjai maradnak. NINCS KÍMÉLET SENKINEK AGGÓDNAK a PESTIEK AZ OROSZ FRONTRA KÜLDÖTT MAGYAR FIUKÉRT STOCKHOLM, feb. (ONA) — Oslóból érkező hírek arról számolnak be, hogy a Gestapo újabban megint tömeges letar­tóztatásokat foganatosított és különösen sok túszt vett őrizet­be azok közül, akiknek neveit az árulók feljegyezték. Ugyan akkor a német hadse­reg állítólag óvintézkedéseket léptetett életbe, mindezeket a lépéseket a finn békehírekkel hozzák kapcsolatba. Szemtanuk állítása szerint a németek foglyaikkal sokszor lú­got itatnak és egy előhaladott állapotban levő terhes nőt dur­ván bátalmaztak. HALÁL RÁDIÓ JAVÍTÁSÉRT LONDON, feb. (ONA) — A németek a napokban kivégez­tek három csehszlovák rádió mérnököt és sok évi börtönre ítéltek tiz más személyt, ami­ért megszegték a rádióra vo­natkozó rendelkezéseket. A há­rom rádió mérnököt azzal vá­dolták, hogy felszereltek, vagy megjavítottak rövidhullámú rá­diókészülékeket, melyeket elő­zőleg a náci hatóságok lepecsé­teltek. Azokat, akik idegen ál­lomásokat hallgattak, börtönre ítélték. Az adagolási törvények meg­szegése miatt szintén kivégez­tek hét személyt az úgyneve­zett “cseh-morva protektorá­tus” területén. WASHINGTON: A stockhol­mi “Svenska Dagbladet” buda­pesti tudósítója február 9-én irt riportjában jelzi lapjának, hogy “Budapesten nagyon ked­vezőtlen hírek terjedtek el az orosz fronton harcoló magyar katonák sorsát illetőleg és hogy ezek a hírek a lakosságból elke­seredett megjegyzéseket válta­nak ki és nyílt németellenes tüntetésekre adtak okot.” A jelentés a következőket tett hozzá: “Mindjárt az orosz téli offenziva kezdetén világos volt a magyarok előtt, hogy a •németek őket csak mint ágyu- töltelékeket használják és an­nak is tekintik. A németek a magyar csapatokat a front déli részére állították, anélkül, hogy megfelelő felszereléssel látták volna el őket és úgy, hogy tel­jesen a német utánpótlásokra szorultak. Mikor a németek visszavonultak, erről nem érte­sítették a magyar csapatok pa­rancsnokait és minden rendel­kezésre álló szállítási eszközt egyszerűen elrekviráltak. A ma­gyarok tüzérség és utánpótlás nélkül maradtak, úgyhogy leg­többjük orosz fogságba esett. Az igazságot a magyar nép fogoly katonák leveleiből és az orosz rádió utján tudta meg.” A_ svéd újságíró jelentése a fentiek után a következőkkel zárul: “Nem csoda, ha nagy az izgalom Budapesten, ahol álta­lában azt hiszik, hogy a nemei­tek viselkedése a magyar csa­patokkal szemben súlyos követ­kezményekkel fog járni.” Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! _ tidix IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipar! Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom