Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-02-05 / 1305. szám

BÉRMUNKÁS 1944. február 5. Évi fizetés követelés (Vi.) Még a nagy munkanél- ; küliség ideje alatt Coughlin és ] a “Corporate State”, a fasiz- 1 mus itteni követei nagyon kö- 1 vetelték az évi fizetés biztosi- i tását, akkoriban nagyon sok­nak tetszett ez a gondolat, leg- i inkább azoknak, akik évente 5-6 hónapokat dolgoztak csak, mint legtöbb szezon munkánál : szokásos. Ez a követelés annál is meg- kapóbb volt, mert a jobbmódu állásoknál ez szokásos és azok­ra irigykedve tekintettek fel akkor a részidőket dolgozó rab­szolgák. Most ezt a követelést, Coughlinék utódja, az “Associ­ated of Catholic Trade Union­ist” vette át és a jezsuita pa­pok vezetése alatt ezzel akar­nak maguknak követőket meg­nyerni, híveket toborozni a ra­dikálisabb munkásságot ellen­súlyozni, mivel csakis azon cél­ból működnek az umonokban. A hadjáratot az acél munká­sok lapjában kezdték meg, ahol az elnök maga is a “Steel Wor­ker” lapban két oldalon, a gyer­mekeket is megnyerő képekkel, főtisztelendő Benjamin L. Mas­se írásaival alátámasztva pró­bálják Amerikának a legalacso­nyabb bérekért legerősebb mun­kát végző vaskohók munkásai­nak ezt a gondolatot eladni a január 21-iki lapszámában. A Steel Workers unió úgy akarja eladni ezt a tervet, hogy ez nekik is jó volna. És bizony a gyárosoknak is jó volna, de, hogy hiheti el egy munkás em-, bér, hogy ami jó volna a gyá­rosoknak, az jó lenne a mun­kásoknak is. De a megcáfoló el­lentét benne van a cikkben és még az isteni áldásnak biztos megszerzése sem teszi a mun­kások által elfogadhatóvá, mert bizony amíg a gyárosoknak iga­zán jó lenne, a munkanélkülisé­get, ezáltal a nyomort, alacsony fizetéseket és a rabszolgaság még nagyobb fokozását nem oldja meg. A cikk szerint egy év alatt, a fizetés minimumáért 2,080 órát kellene dolgozni. Most azt nem tünteti fel és nehéz dolog volna feltüntetni, hogy legtöbb helyen szezon munka mellett vannak idők, amikor 10 órákat akarnak dolgoztatni és viszont olyan hetek is, amikor csak 2- 3 napot engednek dolgozni, te­hát ezen évi átlag szerint, tul- időzés, csak 2.080 órai munka után kezdődne, nem a heti 40 vagy napi 8 óra után és bizony ez nagyon is jó lenne a gyáro­soknak. Mert az bizonyos, hogy ha az évi fizetést megadják a gyárak, ami még kevesebb, ha­bár állandóbb munkát adna is a munkán levőknek. Ugyanis minden nagy ipar szezonmunkára van kényszerít­ve, igy ma legalább 5-6 hónap­ra vesznek fel munkásokat, olyanokat is, akik nem jutnak senoriti, állandó munkás jogok­hoz. Ha egész évre kell minden alkalmazott munkásnak fizet- , ni, akkor a gyárosok nem fog- , nak több munkást felvenni, mint amennyit biztosan tudnak egész éven alkalmazni. Még ha túlórákat is kellene azokkal dolgoztatni, akiknek az évi fize­tését nekik kell biztosítani. És magában a cikkben is közlik azt az elvitathatatlan tényt, hogy amig a munkaképesek létszá­ma 60 millió, béke időben csak 40 milliót tudnak alkalmazni, még a 2,080 órai évi átlag mun­ka mellett is csak 52 millió munkást alkalmaznak. Tehát amig a mai rendszer és szezon munka mellett a munkanélküli­eknek egy része legalább 5-6 hónapi munkára számíthatott évente, a Steel Workers Union követelése által megvalósuló esetleges évi fizetés biztosítása mellett, ezeknek munkalehető­ség még ezen kevés időre sem áll fenn. Mindezt igénybe venni és azt, hogy az évre biztosított fize­tést, még szűkösebben kiszab­hatják ,valamint az árakat ah­hoz emelhetik, melynek a vál­toztatása még nehezebb volna mint az órabér változtatás, még azon szerencsés munkások is, akiknek igy az évi fizetés biz­tosítva volna, azoknak is éppen, hogy szűkös megélhetés lenne biztosítva, de 20 milliónak még az sem. Ellenben az IWW által régen követelt 30 órás munka hét be­hozása még talán adna alkal- i mat több millió munkást mun­kához juttatni, de még talán az is sok volna, hogy a mai rend­szer keretein belül minden mun­kaképes egyén munkához jut­hasson. Mert a haszon fejében visszatartott billiókat, nem hoz­hatják vissza a forgalomba, nem vásárolhatják vissza a munkások, igy az árucikkek felhalmozása újból megkezdő­dik, mely miatt jön a munka- , nélküliség. Csak is a haszon j rendszer eltörlése és közszük- j ségletre való termelési rend­szer képes lesz ezt a fontos I problémát megoldani. És akkor |ha mindenkit kielégítünk, min­denkinek meg van a szükségle­te termelve, nem munka nélkül, hanem a kiérdemelt vakáción leszünk. Ez a mai modern ter­melési rendszer mellett az éven­te két három hónapot is lehető­vé tenni. De ilyen követelést | nem várhatunk a papok által vezetett ACTU, sem azok által vezetett Murray és Thomas . union vezérektől. Csak a mun- L kásságnak kell ezt ismertetni, ' követelni és megvalósítani. A KERESKEDELMI HAJÓ­SOK FIZETÉSE WASHINGTON, jan. hó: — A National Maritime Union és az American Merchant Marine Institute vizsgálat alá vették, hogy mit keresnek a kereske­delmi hajók alkalmazottai, kik­ről azt a hirt terjesztették el. hogy a háborús alkalmat ki­használva megzsarolják a ha­jóstársaságokat, óriási fizeté­seket követelnek és kapnak. A fenti két szervezet kérel­mére a félhivatalos jelleggel bi ró United Seamen’s Service1 több száz kereskedelmi tenge­résznek a fizetését átvizsgálta és úgy találta, hogy n kereske­delmi szolgálatban álló hajósok átlagos évi jövedelme a múlt évben 1677 dollár és 14 cent volt, ami heti 32 dollár és 23 centnek felel meg. Ebben t^nn van mindenféle speciális fizetés és bonusz is. Ugyancsak megállapi t á s t nyert az is, hogy a kereskedel­mi tengerészek 45 százaléká­nak családja van, — legtöb1) esetben feleség és gyermekek, akiket ebből a heti 32 dollár és 25 centből kell eltartani. (Szabad Szó) cimü liberális fo­lyóirat főszerkesztője volt és a Lillehammari Nanson iskola titkárnője lett és ebben az állá­sában addig működött, mig csak a németek az iskolát be nem zárták. Férje tavaly nyá­ron Svédországba menekült. Lorentznenné ekkor Krisian- sand mellett egy kis szigetre vonult vissza. A németek egy napon egy közeli szigeten egy házaspárt letartóztattak, mi­re Lorentzenné sajkába átment, hogy a házaspár négy gyerme­két magához vegye. A Gestapo erre nyomozni kezdett Lorent- zennével kapcsolatban, ami ter­mészetesen az utóbbi letartóz­tatására vezetett. Ez tavaly jú­liusban történt. Akkoriban Lo- rentzennét Grini millett, egy norvégiai táborban internálták és most sok más női fogollyal együtt Németországba depor­tálták. MEXICO, jan. (ONA) — Dr. Enriko Gonzalez-Martinez, a hires költő és államférfiu állt az élére annak az uj mozgalom­nak, melynek célja a faji egyen­lőségért való küzdelem. Az uj mozgalomhoz a legkiválóbb po­litikusok, pedagógusok, üzlet­emberek és munkásvezérek csatlakoztak. AKIK NEM TALÁLNAK MÁS MEGOLDÁST BERN, jan. (ONA) — Egy Franciaországból ide érkezett német üzletember megerősítet­te azokat a híreket, melyek szerint a francia hazafiak “bo­zót” hadserege (amelyet azért neveznek igy, mivel az erdők bozótjában rejtőzik) nagy ká­rokat okoz a német megszálló hadseregnek. A német üzletember szerint a szavójai erdők bozótjában a a francia hazafiak annál is könnyebben rejtőzhetnek, mi­vel a környékbeli falvak lako­sai támogatják őket és mindig készek arra, hogy a német ül­dözőket félrevezessék. “A bo­zóthadsereg tevékenysége” tet­te hozzá a német — naponta nem éppen örvendetes látványt nyújt számunkra. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! WASHINGTON, jan. (ONA) — Dániában az Öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek szá­ma majdnem a négyszeresére emelkedett a német megszállás óta, mint ahogy ezt maga a ná­cik által kontrolált kopenhágai rádió is bevallja a kopenhágai rendőrség hivatalos jelentése alapján. A statisztika szerint 1943- ban az öngyilkossági kísérletek száma 1700-ra rúgott az 1939- iki 469-el szemben. Az öngyil­kos-jelöltek legnagyobb része nő, az öngyilkosság oka pedig rendszerint “a jelenleg Dániá­ban uralkodó nehéz viszonyok.” AKIK LÁTJÁK AZ ÍRÁST A FALON EMBERSÉGÉÉRT BŰNHŐDIK LONDON, jan. (ONA) — A francia földalatti mozgalom fi­gyelmezteti a hatóságokat arra, hogy amennyiben zsidóktól el­kobozott tulajdont adnak el, ezt a körülményt fel kell fedni az esetleges ‘vevők előtt. A francia földalatti mozgalom jo­gi osztálya ugyanis kifejti azt, hogy az algeri Nemzeti Felsza­badítás Bizottsága kimondotta, hogy minden, a zsidóktól jogta­lanul elvett tulajdont a háború után tulajdonosaiknak vissza kell szolgáltatni. Az a hivatal­nok tehát, aki egy volt zsidó tulajdon vevőjének nem mon­daná meg, hogy mit kockáztat, saját maga vállalja, hogy a há­ború után esetleg kártérítési port zúdítanak a nyakába. STOCKHOLM, jan. (ONA) — Norvégiában Henrietta Lo- rentzen neve sokáig élni fog. Egyike ő azoknak az asszo­nyoknak, akiket a nácik mos­tanában egy németországi in­ternáló táborba szállítottak, annak dacára, hogy Henrietta | Lorentzen a közel jövőben anyai j örömöknek nézett elébe s hogy í kétéves kislányának is búcsút 1 kellett mondania. Lorentzenné, a háború előtt a “Fritt Ord” IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipar! Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése A FAJI EGYENLŐSÉGÉRI FRANCIÁK A MEGSZÁLLÓ NÉMETEK ELLEN Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom