Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-02-12 / 1306. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 FEB. 12 NUMBER 1306 SZÁM Ellentmondások Hitler Adolf beszédében (f.) A Nemzeti Szocializmus győzelmes forradalmának tizenegyedik évfordulóján Hitler újra megszólalt, de a szokásos másfélóráig tartó beszéde helyett csak 20 percig szónokolt. Ezalatt a 20 perc alatt ugyanazokat a frázisokat mondta el összesüritve, mint a régi beszédeiben, egy kivétellel, hogy figyelmeztette a német népet az összeomlás veszélyére. Elismerte, hogy az oroszok előrenyomulása komoly veszélyt jelent Németországra és a náci párt diktatúrája által elért forradalmi eredmények kipusztitását idézheti elő. Többször hangoztatta, hogy ebben a háborúban csak egy fél győzhet vagy Németország vagy Oroszország. Anglia vagy Amerika semmiféle győzelmet nem arathat ebben a háborúban és nem tesznek mást, mint csakis a zsidó nagytőkét védelmezik. Egyébként beszédében gyakran hivatkozik a zsidó tőkésekre, akiket ezen világmészárlás okozóinak tesz meg és a zsidóság kiirtását igazoltnak látja. Az egész beszéde csupa frázis és ellentmondás, melyet most sokkal tisztábban lehet észrevenni mint abban az időben, amikor a Hitler féle frázis puffogtatását a blitz győzelmek fűszerezték. Mert ha csakugyan a zsidó tőkések felelősek mindenért, miért kellett a zsidók irtása előtt legelőször a német munkásmozgalmat kiirtani. Miért kellett minden munkás újságot eltaposni és miért kellett Marx gazdasági tanait máglyán elégetni. Vagy a náci mé- telyezett agyvelővel még azt is el lehet képzelni, hogy Marx a zsidó nagytőkét védelmezni akarta. És ha már zsidó nagytőkéről van szó és ha csakugyan a nagytőkések között csakis a zsidók okoznak bajt, hát miért háborúzik a nácizmus Oroszországgal, hát ott is a zsidó nagytőke kezébe van minden? Hogy létezhet épagyu emberek előtt annyi frázist egy summában elhadarni anélkül, ha már nem is kényszerzubbony, legalább egynéhány záptojással nem találja szembe magát. De a náci métely az amivel mindent lehet és ha holnap azt fogják hirdetni, hogy a föld lapos, akkor minden olyan tudományos mü- j vet, mely a föld gömbölyüségét bizonyítja, mint a zsidó nagytőke propagandáját • elfogják égetni. Hitler legutóbbi beszédének minden kitétele azt igazolja, hogy azok vannak a munkás- osztály jövője szempontjából helyes forradalmi utón, akik náci elmélet világi terjeszkedésének a megakadályozását osztályharcos kötelességnek ismerték föl. Soha nem lehetne a világ munkásosztályát megszervezni olyan társadalmi rendszer alatt, ahol a vallási és faj elmélet mint irányitó elv nyilvánul meg. Hiszen a munkásosztály forradalmi harcosai még azt is elítélték, amiért a szakszervezetek szakmai megkülönböztetést tettek munkás és munkás között és szakmailag elkülönítették őket. Hová jutna a munkásosztály jövőjének a reménye az EGY NAGY SZERVEZET olyan rendszerben, ahol vallási és faji kasztokra volna osztva a dolgozók tömege. Eltekintve attól tehát, hogy mennyire nem, vagy mennyire igen, imperialista háború ez vagy sem, a munkásosztály osztályérdeke, hogy a náci-fasizmus pusztuljon el. És hogy mennyire osztályérdek ez igazolva lesz majd akkor gyakorlatban is, ha itt és más országokban, a munkásosztály rá lesz kényszerítve, hogy a náci- fasizta elmélet fölülkerekedése ellen harcba szálljon. Amikor mi tehát a Hitler elleni harc szükségszerűségét hangoztatjuk, ez nem azt jelenti, hogy mi mint egy egyéni vezér személye ellen foglaltunk állást, hanem az ellen a náci-fasizta elmélet ellen amelyet képvisel. A marxizmus alatt sem Marx személyét értelmezzük, hanem azokat a tanokat, amit a marxizmus képvisel. Ugyanez áll a stalinizmusra vagy leninizmus- ra, vagy minden olyan elméletre, mely szorosan egy egyén neve mögé összpontosul. Ugyan úgy, amikor a tőkés rendszer ellen foglalunk állást, nem az egyes egyéneket értjük alatta, hanem azt az elméletet, amit a tőkés rendszer képvisel. És ahogyan nem lehetne a tőkéseket vallási alapon szétkülöniteni pl. itt Amerikában és soha nem kutatjuk azt, hogy a bányabáróknak, az acél és vasúti mág- másoknak és általában a Wall Street urainak milyen vallásuk van, ugyanúgy nem lehet és szabad a munkásosztály soraiban a vallási és faji megkülönböztetés mételyének utat engedni. Hitler beszéde ezt a mételyt hinti el és sajnos nemcsak Európában, hanem itt az Egye(Vi.) Amikor Darlan, Peyro- uton, Badoglio és az olasz király köpenyt fordítottak, a mi lapjaink és politikusaink öröm- rivalgásba törtek ki. Úgy akarták beállítani a dolgot, hogy már azok méltó szövetségeseink lesznek és bizony nagyon siettek ezen köpeny forgatókat a 1 keblükre ölelni. ! Most ugyan ezt teszik Rami- rezzel, Argentina diktátorával és már készítik a fogadó bizottságot Franko részére is. Ezek az urak most már látják, hogy csak úgy maradhatnak uralmon, ha a fekete fasizmus köpenye helyett, nemzeti színben öltözködnek. A sülyedő hajóról még a patkányok is menekül- , nek, igy ezek a fasizták sem l azért menekülnek, hogy már ez j után jó demokraták lesznek, hanem csak azért, mert nem akarnak sülyedni és esetleg akasztófára jutni, ami biztos részük lenne, ha ők is buknak a fasizmussal és igazi fasizta -ellenesek kerülnek hatalomhoz mindenfelé. így lett Signor Ramirezből is, az argentínai diktátorból a demokrácia szövetségese. Igen, Ramirez szakított Hitlerrel, de az a szakítás csak akkor történt, miután minden fasizta ellenes egyént börtönbe vagy a sírba juttattak. És ezen szinsült Államokban számos követőkre talál. Tehát a hitlerizmus elleni küzdelem nem fog téget érni, Hitler személyének a letűnésével, mert ahogyan már most látható a hitlerizmus itt maradt és mély nyomokat vert a dolgozó nép soraiban, akik sohasem szervezkedtek arra, hogy saját maguk cselekedjenek, hanem mindig a felsőbb megváltóiktól vártak csodatevést érdekeikért. A jövő propagandájánál kettős kötelesség hárul a munkásosztály forradalmi élharcosaira. Meg kell szervezni a tömegeket az iparokban és kiképezni őket a termelés irányítására, melynek azonban egyik kelléke kell legyen, hogy a megszervezett munkásokat megóvjuk a nácifasizmus mételyétől. Az ipari szervezetben csakis ipari forradalmárok lehetnek azok, akik a harci irányítást intézik és ezeknek rég le kellett vetniök magukról a vallási és faji megkülönböztetés ingét és a mai rothadt kapitalista rendszerből mint világitó fényszóró kell kiváljanak, hogy félre ismerhe- tetlenül mutatni tudják az egységes tiszta utat a munkásosztály felszabadulása felé. I változásban nagyon fontos sze- | repet játszott az a tény, hogy ! már a hurkot akarták a nyaká- ! ra tenni, úgy a kedves alattvalói, mint a szövetségesek. így, úgy csinált, mint a régi rablók, ha már nagyon meleg volt a talaj, beálltak zsandárnak. Ramirez és Franko, Darlan és Badoglio, nem szeretnek üldözöttek lenni, csak üldözők. így anélkül, hogy azokat szabadon bocsájtanák, akik ezt a szakítást követelték, akik szivből gyűlölték a fasizmust és minden csatlóst, esetleg Darlan sorsára juttatnák, most egyszerre ők is szakítottak a fasizmussal, kürtölik a nagy lapok. Ezek az urak és mindazok, akik évekig fasizták voltak és szakítani akarnak a fasizmussal, csak úgy tehetik meg, ha egy dum-dum golyóval kifrecs- Icsentik az agy velejüket. Mert ott van a fasizmus és ott is marad, amíg csak az agyvelejük működik. De ez a hittérité- si mozgalom, amely szerint reformálják a fasiztákat, csak a fasizmust erősiti meg nálunk is. És ebben van a legnagyobb veszedelem. Mert azt egyetlen gondolkozó munkás sem hiheti, hogy “kutyából szalonna lesz”, vagy szívben, lélekben meggyőződött fasiztából demokrata, vagy liberális. Ezt legjobban bizonyítja az a tény, hogy Ramireznek, sem Darlanéknak nem kellett az igazi fasizta elleneseket a börtönből kiengedni, mégis keblükre ölelik a szövetségesek. Ámbár a fasizta terror nem német, vagy olasz volt Argentinéban, hanem benszülött és azok teremtették meg, akik most is hatalmon maradtak ,akik majd esetleg lend-lease muníciót fognak kapni, hogy azt fentart- hassák, leverhessék, akik az ellen vannak. Ez a szakítás csak azt bizonyítja, hogy éppen oly jó elvi rokonságot fedeztek fel az amerikai tőkések és politikusok között, amilyen jó elvi rokonaik voltak Hitlerék. Ezt az elvi rokonságot, nagyon is nyíltan kimutatják, mikor Frankóval üzérkednek, akinek havonta 12 hajó olajat küldenek, aki teljes szivvel-lélek- kel Hitlert szolgálta a mai napig is. Frankon keresztül sok amerikai dolog, élelmiszer és fontos hadianyag jut Hitlerék- nek, ezt még a kedves barátai sem tudják letagadni, csak Franko iránti baráti érzéssel magyarázzák meg. Ami úgy Anglia, mint Amerika részéről nagyon is nyilvánvaló volt még A fasizmus színváltozása