Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-01-29 / 1304. szám
1944. január 29. ul .N K Á S 7 oldal AHOGY ÉN LÁTOM...------------------- — Írja: KRÉTH — ------------------Még akkor is úgy látom, ha ezt mások máskép látják, mert igy tanultam a szocialista iskolában. Vannak, még pedig sokan vannak, akik a politikusok tevékenységének a társadalomra kiható jelentőséget tulajdonítanak. Én nem. Vegyünk példának ez országnak vagy bármely országnak a gazdasági fellendülését, vagy gazdasági jólétét, avagy gazdasági visszaesését, ipari pangást és igy tovább, jogi állapotokat és jogi viszonyt nem említve. A munkásság a leromlott munkaalkalmakért, a kereskedő az üzleti pangásért, a részvényes pedig a profitért nincs megelégedve. Lármáznak, panaszkodnak, fenyegetőznek. Megindul a politikai gépezet, gyártja az alkalmasnak vélt megindokolást és jelszavakat, még pedig nagy sikerrel. A munkásság felfigyel és megkezdődik az ugynevezet rágása (chew the rag) ezeknek jelszavaknak és várják az állapotok változását és ha nincs változás, újból neki rontanak már az ők módja szerint a politikai gépezetnek, de a világért se támadják a kapitalizmust. Teszik ezt azért, mert nincsen- nek másra nevelve. Itt van a háború megindítása és irányítása, nem az országban uraló gazdasági állapotokat, hanem a politikai gépezet irányítását okolják. Nem csak a munkásság, hanem az országnak minden társadalmi rétege. És mi sem természetesebb mind az, hogy maguk a hadakozó felek, politikai vezetők is egymást okolják. Persze ők ezt azért teszik, hogy a néppel, az isten adta néppel elhitessék, mennyire van reájuk szükség és igy ők és nem más okolható minden társadalmi megnyilvánulásért, legyen az békés állapot, ipari fellendülés, vagy háború, mint a jelenben. Persze a háborúért az “ellenséges ország politikai vezetőit okolják, ezt az teszi szükségessé, hogy az ország lakosságának az oly szükséges moráját fentartsák, vagy a választások előtt maguknak jó nevet csináljanak. A munkásszervezet átka, már mint a forradalmi ipari szervezet átka, az előítéletekhez való ragaszkodás és az események felületes bírálása. Kezdjük csak ott, ahol elhagytuk több Ízben, de nem értettük meg talán egymást helyesen. Ez nem a kákán csomó keresés és nem is igazhitű ragaszkodás vagy fanatizmus akar lenni, hanem a dolgok szocia- lisztikus bírálása. Az ország vagy bármely ország, politikai gépezete a gazdasági hatalom birtokosainak egy elnyomó szerve, legyen ez diktatórikus, vagy demokratikus kormányforma. Ha ez országban, vagy bármely országban, ha a gazdasági állapotok mondjuk normálisak, akkor minden lárma és jelszó nélkül intézkednek, nincs szükség arra, hogy mint néptribünök szerepeljenek. De abban a pillanatban, amint az országban a gazdasági állapotok leromlanak, ezáltal a felgyülemlő problémák a normális állapotokat megszüntetik, jönnek elő a politikai tudomány speciális kezelői, vagy “néptribünök” és mint ilyenek a dolgokat az elődjeiktől eltérőleg intézik és' jönnek létre “uj osztások”, náci vagy nemzeti szocializmus (Mezőfi Vilmos politika) társadalmi biztosítás és ha ez már ki van próbálva és a gazdasági állapotok nem enyhülnek, jön a háború. Mikor volt ez máskép? A háborúnak oka ez és semmi más. Hogy az országok politikai vezetői mással indokolják meg, az megérthető, hisz nem okolhatják a kenyéradó gazdájukat a kapitalizmust, sem pedig a saját tehetetlenségüket, de, hogy munkáslap irói is a polgári politikusokat utánozzák, igazán nem érthető meg. Amint fent jeleztem és semmi különös jelentőséget nem tulajdonítok a politikusok tevékenységének, legalább nem a társadalomra ható jelentőségét, hanem ellenkezőleg, a gazdasági állapotok kényszerhatást gyakorolnak a politikusokra. Egy másik fenti megjegyzésem az, hogy az események felületes bírálása nem a szociális megértést táplálja, hanem ellentétet szül. így vagyunk azzal az állítással, hogy a háború megszünteti a nácizmust, hogy az Egyesült Nemzetek előnyomulása a nácizmus világterjeszkedését akadályozza meg. Mi sem tévesebb ennél. Nézzünk körül, itt a saját “hazánk” portáján. Azokat az intézkedéseket, amit a háborúra való hivatkozással léptetnek életbe, minek hívják? Igaz, hogy a gyülekezés nem törvényellenes cselekedet, de nincs gyűlés, van itt szólásszabadság, de a nép nem beszél. Van itt még polgári szabadság is, de nem lesz gyakorolva. Hogy miért? erre keressük a választ. Azt mondják, hogy itt minden máskép történik mint Európában. És ez mennyire igaz. Hogy a háború után mi lesz? A munkásság jelen viselkedéseiből azt következtethetjük, hogy semmi és ha lesz is, nem lesz ennél sokkal több, egy kis változással minden marad a régi. Oroszországban úgy látom, hogy a legnagyobb lesz a változás azért, mert az angol és amerikai tőke bevonulása megfogja szüntetni a társadalmi, vagy kormány tulajdon rendszerét. Az angol és amerikai tőkésék bevonulását a német repülők és tüzérség által lerombolt gyárak fölépítése teszi szükségessé és ezzel egyetemben vonul be az angol és amerikai demokrácia és az angol és amerikai polgári társadalomnak vegyes formája. Hisz erről beszéltek Teheránban legtöbbet és nem a second frontról. És nem hiszem, hogy ezen állításom téves. Türelem, szocialista türelem. Magunkra vállaltuk a munkásság szociális nevelését, hogy nem értették meg még eddig az nem rajtunk mullott. Az IWW elvinyilatkozata, irodalma valamint propagandája folytonosan kimutatta, hogy az igazi hatalom az iparok szinterén van, aki az ipari hatalom birtokosa, az uralkodik a társadalom minden intézménye felett. A munkásság ezt még nem értette meg, de a politikusok igen, ezért kaparintotta meg minden ország politikai gépezete — ahol ezt szükségesnek látta — az iparok felett az ellenőrzést. A termelő eszközök fejlettsége és nem a munkásság szervezettsége veszélyezteti a tőkés rendszer uralmát. Ez különbözteti a most folyó háborút az elmúlt háborúktól, de nem azzal, hogy most igazán harcolna az emberi jogokért, hanem azért, mert a termelő eszközök elérték azt a fejlettségi fokot, mely foknál a tulajdon jogban változásnak kell történni, vagyis a tőkés tulajdonjog kiélte magát, de a munkásság nem készült fel arra, hogy az iparokat a korát túlélte kapitalizmustól átvegye. És itt jönnek be a tolakodó politikusok, akik ott, ahol szükségesnek látják az iparok feletti ellenőrzést, a kezükbe kaparintják. Élni akar a pondró. Ebben a háborüban éppen úgy, mint minden háborúban, a dolgozókkal vivatják a tényleges harcot. Azt mondhatjuk, hogy a történelem megismétli magát — újból mint mindég az uralkodó osztály feltudja használni az elnyomottakat a gazdasági érdekei megvédésére és kiterjesztésére. Hogy mennyire magának a tőkének érdeke és a politikusoké, az majd a békekötésnél fog eldőlni. Mert ugylátszik, hogy az érdekek megoszlanak. A politikusok már most sem, a háború után meg még úgy sem fogják a lakáj szerepet játszani, hanem résztulajdonosok akarnak lenni, ha nem egész tulajdonosai az iparoknak. A termelő eszközök kénysze- ritőleg hatnak mindenre, igy a háborúra is és ez a hatás hozta létre a jelen állapotokat, amit segített, hogy a munkásság nem a termelő eszközökhöz alkalmazkodva, hanem a szakszervezeti vezérek filozófiája szerint építette szervezetét, melynek eredménye a munka fogyasztás, az adagoló könyvek, a politikusok beleszólása a termelésbe, a bérmeghatározás. Milyen más volna minden, ha a munkásság az ipari union elmélete alapján szervezkedett volna és harcaival beleszólt volna a társadalom formálásába és nem várta volna azt, hogy majd megteszi Pál. Akkor ez nem történt volna meg, de mivel elmulasztotta, hát viselnie kell következményeit. Hogy mi ezt nem szeretjük, ez igaz, de nagyon sok történt és fog történni, amit mi nem fogunk szeretni, ha a munkás milliók nem jutnak észhez. De ha másképen teszik akkor a következő világháborút egy világsztrájkkal fogják megakadályozni mert szervezés, nevelés hoz felszabadulást. AMERIKÁBAN KÉSZÜLT HÁZAK KERÜLNEK PALESZTINÁBA JERUZSÁLEM, jan. (ONA) — A háború utáni Palesztina kiépítésére szükség van arra, hogy az Egyesült Államokból előre megépített házakat hozzanak be, miután egész Palesztinában nagy a lakáshiány. Eliezer Kaplan, a “Jewish Agency” péntárosa Palesztinában, egy majdnem kétbillió dolláros gazdasági programot dolgozott ki, amelyre vonatkozólag a következőket mondotta: “Százezer uj szobára van szükségünk és azt hisszük, legolcsóbban úgy jutunk hozzá, ha előre megépített házakat hozunk be Amerikából.” Kaplan szerint 1800 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy a zsidó telepek fejlődését biztosíthassák a háború utáni átmeneti idő alatt és megakadályozzanak egy nagy gazdasági válságot. Ennek az összegnek előteremtése céljából nemzetközi kölcsönre gondolnak. Kaplan a zsidó munkáspárt egy ülésén kijelentette, hogy egyes háborús megrendelések legutóbbi törlése máris munka- nélküliséget okoz és hogy “tízezrekre rúg az elbocsátott munkások száma”. FAJGYŰLÖLET ELLENI VÁROSI RENDELET ST. PAUL, Minn, jan. hó: — Minnesota államban, — Attorney General J. A. Burnquist döntése szerint alkotmányosnak minősítette a város azon rendeletéit, amelyek eltiltják a faji gyűlöletet hirdető irodalom szétosztását, vagy árusítását. A St. Paul City Council ily rendeletet hozott, de előbb az állami hatóságot megkérdezték, hogy nem-e alkotmányellenes ? ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los. Ang...... 3.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ____ 4.00 P. Csorba, New York....... 5.00 M. Danka, Cleveland ....... 5.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 St. Detky, Phila................ 6.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland ............12.00 L. Fishbein, New York .... 6.00 J. Farkas, Akron ............. 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 9.00 L. Fülöp, New York ....... 3.00 J. Geréb, Cleveland ......... 4.00 P. Hering, Buffalo ......... 3.00 J. Kollár, Cleveland .......... 5.00 E. Kovách, Cleveland ...... 4.00 J. Koszány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 5.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 5.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Ceveland .... 3.00 J. Mogor, Cleveland ....... 1.00 A. Molnár, Cleveland ..... 5.00 J. Munczi, Cleveland ....... 2.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ........ 1.00 J. Pataky, New York ....... 5.00 P. Pika, Chicago ..... 5.00 J. Policsányi, Triadelphia 4.00 L. Rost, Phila ................... 2.00 M. Simko, Pittsburgh ..... 3.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ..... 5.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland __ 5.00 J. Varga, Cleveland ....... 4.Ó0 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ............... 8.00 A. Wiener, Chicago ....... 1.00 J. Zára, Chicago ............... 5.00
