Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-01-01 / 1300. szám
BÉRMUNKÁS 1944. január 1. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 yne Year .......................$2.00 Félévre ............................ 100 Six Months .................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5e Single Copy ............... 5c C&omagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. 0. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Szervezett erővel (gh) Hónapok óta halljuk a sopánkodást, hogy a hivatalnok sereg, — az úgynevezett “fehér galléros” munkások legjobban érzik a háborús terheket. Az ily munkások legtöbbje nem tartozik semmiféle szervezetbe és igy béreiket nem emelték a drágaságnak megfelelőleg. Ezren s ezren közülök otthagyták munkájukat és a hadiiparokban helyezkedtek el, mert az évekkel ezelőtti viszonyokhoz szabott béreikből megélni már nem tudtak. Igen nagy része az ilyen hivatalnokoknak közszolgálatot végez, vagyis városi, megyei vagy állami alkalmazott. Amig azelőtt az ilyen állásokat igen keresték, mert aránylag kényelmes munka mellett elég jó és állandó keresetet nyújtott s más munkaalkalmakkal hasonlítva bizonyos mértékig biztosított életet adott. A háborús drágaság azonban nagyot változtatott a helyzeten és a fehér galléros rabszolgák ma kétségbeesetten kiáltanak segítségért. És csodálatos dolog, hogy még most sem látják, hogy rajtuk is csak a szervezkedés segíthet. Hiszen láthatták a bányászok esetéből, akik szintén a két évvel ezelőtt kötött szerződések béreit kapták, hogy szervezett erejükkel úgy a War Labor Board, mint a kongresszus ellenzése dacára is képesek voltak magasabb béreket kivívni. Most meg megfigyelhetik ugyanezt a dolgot a vasúti munkásoknál is. Mindkét esetben a munkások szervezett gazdasági ereje volt az, amely kivívta számukra a magasabb béreket és jobb munkaviszonyokat minden ellenzés dacára is. Az embernek szinte kedve volna azt mondani, hogy ha ezen fehér galléros munkások még most sem szervezkednek, akkor megérdemlik sorsukat. Azonban ha meggondoljuk, hogy sok százezer szegény család tragikus sorsáról van szó, nem élünk ezzel a kifejezéssel. Ehelyett inkább csak arra törekszünk, hogy az ily munkásokban is felébresszük azt a tudatot, hogy ők is tagjai a munkásosztálynak s sorsukon ők is úgy, mint a többi munkások, CSAK SZERVEZETT ERŐVEL SEGÍTHETNEK, A helyes szervezkedés szerintünk természetesen az IWW által kijelölt forradalmi ipari szervezetekben való tömörülés. A közhivatalnokoknak tehát a közszolgálati ipari szervezetekben van a helyük. Ha azonban idáig még nem értek el, félnek olyan szervezetbe lépni, amelynek az azonnali segítésen kívül végcélja is t?.u — ez a munkásosztály teljes felszabadítása, — akkor í á __ . . .iiunkás union is jobb, mint a semmiféle szervezet. biliig a fehér galléros alkalmazottak a munkásosztályon kívül, esetleg felül állóknak tartják magukat és az unionokban való szervezkedést szégyenük, addig szenvedni fognak és valóban csak magukat okolhatják érte. “Mester” fajok és családok (gb) Roosevelt elnöknek hetekkel előre beharangozott karácsonyi rádió beszédének legfontosabb részét a következő pár mondatban találjuk meg: Az Egyesült Nemzeteknek nincs szándékában az, hogy a német népet rabszolgaságba vesse. Alkalmat akarunk adni nekik arra, hogy békében az európai népcsaládok hasznos és tiszteletreméltó tagjaivá legyenek. Azonban határozottan hangsúlyozzuk a tiszteletreméltóságot, — mert igenis szándékunkban van megszabadítani őket a nácizmustól, a porosz militárizmustól és attól a fantasztikus és rombolást hozó eszmétől, hogy ők mester fajt (master race) képeznek. A “mester” (master) szó abban az értelemben, mint a németek használják és amire Roosevelt is célzott, a parancsolót jelenti. Mint ahogyan az adás-vételnél eladó mellett vevőnek is kell lenni, úgy a mester is csak akkor MESTER, ha van, vagy vannak olyanok, akiknek parancsolhat. Átvitt értelemben ugyan használják a “magam mestere vagyok” kifejezést, de az a szó valójában olyan kiváltságos helyzetet jelöl, amelyben egyesek mások fölött rendelkezhetnek. A magyar munkásoknak nem igen kell magyarázni a “mester” szó értelmét. Akik inaskodtak fiatal korukban, azokba a szó szoros értelmében beleverték a mesteri tekintély és hatalom megértését. Évszázadok, sőt évezredek óta az ur, a parancsoló a mester a másokkal való rendelkezést, a másoknak dolgoztatását, kizsákmányolását jelenti. Nem a németektől származik az a gondolat, hogy ők különbek más nemzeteknél. A nemzeti sovinizmus hirdetői csaknem minden nemzetnél ilyen gondolatokat tápláltak. Csupán a németek voltak az elsők, akik a nácik vezetése alatt fegyverrel akartak gyakorlati érvényt szerezni ennek a gondolatnak úgy, hogy a világ népeit szolgaságba kényszerítik. Azt hitték, hogy titokban elkészített fegyvereikkel le tudják majd verni a többi népeket, mielőtt azok elkészülhetnek. És ez a merénylet majdnem sikerült is nekik. A faji felsőbbséget hirdető soviniszták rendesen valami misztikus homályból eredő okokkal indokolták kiválóságukat. A legtöbb esetben azt hirdették, hogy az isten választotta ki őket az uralkodásra. Erre a célra speciális isteneket találtak ki. A nácik azonban a hatalomra, az erőre támaszkodtak. “Uralkodó nemzet vagyunk, mert szolgaságra bírunk kényszeríteni benneteket!” — ez a náci faji felsőbbségi elmélet lényege, amelyről Roosevelt elnök szerint le kell mondaniok. Sőt ha figyelmesen olvassuk az elnök szavait, akkor azt olvashatjuk ki belőle, hogy ezt a fantasztikus és rombolást hozó eszmét KI KELL VERNI A NÁCIK FEJEIBŐL. És ez nagyon helyesen is van eddig. Azonban ha olyan fantasztikus és rombolást hozó eszme az, hogy a nemzetek között egyesek felsőbbrendüek, amelyek a hatalom, vagy bármi más jogon is rendelkezhetnek a többi nemzetekkel, MIÉRT Jó ÉS HELYES UGYANCSAK EZ AZ ESZME EGYES NEMZETEKEN BELÜL? MIÉRT HELYES AZ, HOGY EGYES CSALÁDOKNAK VAGY EGYÉNEKNEK HASONLÓ FELSŐBBSÉGI JOGAI VANNAK SAJÁT NEMZETTÁRSAIK LEIGÁZÁSÁRA, KIZSÁKMÁNYOLÁSÁRA? Amig Roosevelttel együtt milliók és milliók tisztán látják, hogy egyetlen nemzetnek sem lehetnek mester jogai a többi nemzetek felett, addig egyesek, vagy egyes családok számára minden erejükkel támogatják ugyanazon mester jogokat, amelyek sgélyével a nyers erőszakra, vagy valamilyen misztikus eredetre támaszkodva a kis számú uralkodó osztály szolgaságban tartja a népek dolgozó millióit. És ha a nácik fejeiből ki kell verni azt az eszmét, hogy ők mesterei a többi embereknek, akkor nem-e kellene hasonló módon tisztitó munkát végezni az amerikai, az angol, a magyar és minden másféle MESTEREKKEL, akiknél a mesteri hatalom ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet, a szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL! ’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra keli szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül. ■I • ;1GHI IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipart Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
