Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-01-01 / 1300. szám

1944. január 1. BÉRMUNKÁS 6 oldal mások kizsákmányolását jelenti? Hiszen még a gyerek is lát­hatja, hogy a faji felsó'bbségi eszme kiirtása nem vet véget a mesterek uralmának, tehát megmarad a kizsákmányolás is. Természetesen a MESTEREK URALMÁNAK nem fognak végetvetni a mai államférfiak. Az Egyesült Nemzetek vezetőinek ez éppen úgy nem a célja, mint ahogyan nem az a célja a ten­gelyhatalmak diktátorainak. A mesteri jogok megszüntetésére csak azok lesznek képesek, akiknek ez igazán az érdeke, tehát a mesterek által kizsákmányolt munkások. A munkásosztály történelmi hivatása, hogy a felsőbbrendű­ség fantasztikus és romboló eszméjét megszüntesse nemcsak a különböző nemzetek között, hanem a nemzeti határokon belül is. És ha erre nem lesznek képesek, akkor a jelen és a múlt hábo­rúiban az árvák, az özvegyek, az anyák könnyei és a millió és millió lemészárolt ember vére, hiába öntözték a földtekét. AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL . CS. Ő MEGJEGYZÉSEI INDOK A “nagy döntő” eseményről “Az Amerikai Magyar Szak- szervezeti Tanács” megalakulá­sáról és az utána következő banketről, a rendezők air mail special delivery levélben értesí­tettek és határozottan felszól- litottak bennünket arra, hogy a közleményüket a lapunk leg­közelebbi számában hozzuk le. Mi ennek a felszólításnak nem tettünk eleget ezideig, sőt meg sem emlékeztünk erről a “nagy fontosságú” eseményről s hogy az uj és régi alakulatokat meg­kíméljük a felesleges bélyeg ki­adásoktól, megindikoljuk, hogy miért nem közöltük és valószi- szinüleg a jövőben sem fogjuk közölni a felhívásaikat. Mi a munkásosztály szervez­kedését csak a saját felszaba­dulásának a szolgálatába tart­juk fontosnak. Lehetnek, mint a jelen esetben is olyan esemé­nyek, amikor a munkásosztály akciója csak közvetve szolgál­ja a nagy célt. A náci-fasizmus megsemmisítése, ' ugyszólv á n előfeltétele nem csak a mun­kásosztály felszabadulásának, de ebben az irányba való szer­vezkedésnek is. Ezért döntő fontosságú a munkásosztályra az, hogy a most folyó világmé­szárlásból a fasizmus kerüljön ki összetörve. De ennek dacá­ra egy pillanatig sem felejtke­zünk el arról, hogy ha a náciz­must a harctereken össze is törik, még nem múlt el annak a veszélye, hogy az más formá­ban fenn ne maradjon, vagy itt is uralomra ne kerüljön és a nácizmussal a kapitalizmus is összeomlik, ezért a nácizmus elleni harc közben is a fő cél marad a szemünk előtt és nem engedjük a munkásmozgalmat felolvadni a náci ellenes küzde­lemben. A nácizmus elleni küzdelem fonotosságánál fogva, szívesen és szimpátiával nézünk min­den olyan polgári megmozdu­lást is, amely ha a mi világné­zetünket nem is teszi magáévá, de komoly ellen harcosai a fas­izmusnak. Ezért szimpatikus előttünk az olasz Sforza, a francia De Gaule, a görög és jugoszláv partizánok, szemben Darlan, Badoglio, görög, len­gyel, szerb kormányok kény­szer náci ellenességével szem­ben. Magyar vonatkozásban is ugyanez a helyzet. A Magyar Szövetség ál náci ellenességé­vel szemben nem csak a mun­kásmozgalom megalkuvás nél­küli náci ellenessége áll fen, hanem egy polgári radikális náci ellenes csoportosulás is, amelynek az élén olyan kipró­bált radikális írók, tudósok ál­lanak mint Vámbéry, Jászi, Fényes stb., kik egy hosszú éle­ten keresztül igazolták azt, hogy ebben a küzdelemben igar zán megbízható fegyvertársak. Szerintünk az osztályharc alapján álló munkásmozgalom­nak, magyar vonatkozásban az a hivatása, hogy fenntartsa a maga szervezeteit és egyben elősegítse azt, hogy azokhoz a tömegekhez, amelyekhez mi nem érünk el, ejussanak ezek a kipróbált radikálisok. Ezzel szemben önök eltagadva és megtagadva a kommunista vol­tukat, ellen polgári szervezete­ket csinálnak, amelyek éppen úgy mint a Magyar Szövetség, csak vezérekből állanak. Nagy lármával elhomályosítják a má­sik komoly alakulatot, megaka­dályozzák annak a kifejlődését, tehát valójában gátolják a náci ellenes harci front kiszé­lesítését, anélkül, hogy töme­geket, főleg, hogy uj rétegeket tudnának megmozdítani. A Magyar Amerikai Demok­ratikus Tanácsba a most ala­kult Szakszervezeti Tanácsba, ugyan azok a “vezérek” szere­pelnek, akik tegnap a kommun­ista pártba, azelőtt más egy nagy csomó a fentiekhez hason­ló szervezetekben szerepeltek, amelyek csak a levegőben vol­tak, nagy frázisokat dobáltak a százezres és fél milliós tag­ságról, anélkül, hogy uj töme­geket értek volna el. Ma nem tartjuk megengv d- hetőnek azt, hogy kis politik. i lesipuskások módjára elgán csolják Károlyi Mihály legköz­vetlenebb fegyvertársait azok, akik a vezérüknek is vallják Károlyit. Azt sem tartjuk mi megengedhetőnek, hogy ma náciellenes csoportokat támad­junk, de ezt el kellett monda­nunk, ezzel a miszerintünk egyáltalán nem “döntő fontos” eseménnyel kapcsolatban. Ha már benne vagyunk még egyet. Ma, amikor a náci elle­nes fronton ezrek és százezrek pusztulnak el, amikor világvá­rosok dőlnek romba, ízléstelen az, hogy a “home fronton” gyerekes handa-bandázást foly­tassunk. Higyék el az a három és fél dolláros bankét, nem náci elle- nos küzdelem, de egy olyan ér­tekezlet sem mint legutóbb Clevelandon is volt, ahol össze­jött vagy másfél tucat “egyle­ti vezető”, kik táviratban érte­sítették nem csak az elnököt, Churchillt, Stalint, de Chiang Kait is, hogy a kairói és a te- herani határozatokat “jóvá­hagyták”. Nem gondolják, hogy már ideje volna ezt a gyerekes komédiát abba hagyni és elhin­ni azt, hogy Chrurchillnek nem “döntően fontos”, hogy Zvara elvtárs “jóváhagyja”-e a né­gyes konferencia ténykedését. LECKE, AMIT TUDNUNK KELL Amerikának a háborúba me­netele előtt, már nagyon sokan a radikális munkások közül is megijedtek, hogy a kormány­zat a háborús hisztéria hatása alatt az 1919-hez hasonló radi­kális és idegen üldözést fog rendezni és ezért sietve vonul­tak el a mozgalomtól biztos tá­volba. Nem hitték el nekünk azt, hogy a mostani irányzat nem fog radikális vagy idegen ellenes hajszát rendezni. De ki­hangsúlyoztuk akkor is, hogy ez a veszély fennáll, mert a re­akció, amely ma is a nácizmus fennmaradását óhajtja, ha eme óhaját veszélyben látja, akkor ő fog faji és vallási ellentéte­ket szítani, hogy a nácizmus teljes leverését meggátolja. Az elmúlt hetekben többször olvashattunk nyílt antiszemita; megnyilvánulásokról és napon­ta láthatjuk a radikálisok, az uniók, a bevándoroltak elleni nyílt uszításokat és nem lehet letagadni azt sem, hogy ezek a ravasz módon kigondolt Uszí­tások utat találnak az öntudat­lan tömegekhez és nekünk fel kell készülnünk arra, hogy a félrevezetett vagy felbérelt tö­megek megismétlik itt is a fa­ji,- vallási vagy radikálisok el­leni nyílt támadásokat. Nem lesz érdektelen ha a személyes tapasztalataimat el­mondom a lapunk hasábjain, amely élénken igazolja azt a módszert, mellyel az itteni fas- izták dolgoznak. Mint “hazafias — háborús uszító — Roosevelt párti” stb. aminek a “baloldali” illetve két balkezes fenegyerekek elnevez­nek, nem vagyok olyan szeren­csés, hogy a hadi iparban dol­gozhassam. Nem vagyok erre elég megbízható, igy a háború kitörése óta, nagyon gyakran kellett munkát keresnem. Egy ilyen alkalommal, amikor egy hirdetésre jelentkeztem, a bősz nem mint munkást, hanem mint “dolgozó foremant” óhaj­tott alkalmazni, miután a fize­tésben megegyeztünk, vállal­tam a shop műszaki vezetését úgy, hogy nekem a munkások alkalmazásához semmi közöm se legyen. 12-15 munkással dol­gozom együtt, amely úgy néz ki, mint egy kis népszövetség, ugyanis minden munkás más nemzetiségű, van szlovák, len­gyel, magyar, német, olasz, orosz és zsidó és két amerikai is dolgozik. Egész az utóbbi időkig a legjobb egyetértés volt a munkások között, amig a német származású el nem kez­dett uszítani a zsidó kolega el­len, a szokott jelszavakkal, hogy a zsidó nem dolgozik, a zsidó kivonja magát a katona­ság alól, holott a háborút ők indították meg. Ez az uszítás nem igen volt eredményes, mert Sam mint tanulatlan mun­kás a legnehezebb munkát vé­gezte és újsághírrel igazolta, hogy egy fia elesett és még há­rom fia katona, de a náci gú­nyos megjegyzései elől mégis elkvittolt az illető. Két héttel ezelőtt egy japán fiút alkalma­zott a bősz és az én nácim most felcsapott jingo amerikainak és a kis japán ellen kezdett uszí­tani, annyira, hogy a munká­sok egy része azt követelte, hogy ami nehéz, piszkos és egészségtelen munka van, azt tekintettel Pearl Harbor-ra a japánnal végeztessem el. Én természetesen ezt a szemtelen követelést visszautasítottam és a shop értekezlet előtt megma­gyaráztam azt, hogy mi mind­nyájan munkások vagyunk faj­ra, vallásra, színre való tekin­tet nélkül és csak a náci haj­lamú reakciónak a piszkos pro­pagandája az, amelyik ilyen el­lentéteket idéz fel munkás és munkás között, kijelentve azt is, hogy én nem vagyok hajlan­dó olyan emberrel együtt dol­gozni, aki ilyen aljasan uszít a munkástársai ellen. Egyik com­mittee tag, aki amerikai szüle­tésű, állt először mellém, meg­magyarázva, hogy amit ma a zsidó, vagy a japán ellen te­szünk, holnap a bevándorló el­len fogják megtenni a reakció propagandistái. Az öreg hobo ügyes és okos felszólalása után az egész shop elfogadta azt a javaslatot, hogy nácival nem dolgozik együtt. Ami után a náci barátunk vette a kabátját és elkullogott, nem várva be a kitessékelést. Itt igy végződött a dolog, de ahol erre nem lesznek felké­szülve a munkások, ott nagyon eredményesen meg lehet bonta­ni a munkások egységét, a zsi­dó, a néger, a bevándorló elle­ni uszítással, aminek nem egy példáját láttuk már a közel múltban. A reakció eszközeiben nem válogatós, a legravaszabb mó­don végzi a romboló munkáját. Nekünk a kötelességünk, hogy ezt a sunyi propagandát a mun­kások előtt leleplezzük. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 8.00 Mrs. G. Barca, Bridgeport 5.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .... 7.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ....... 7.00 Mrs St. Detky, Phila ....... 6.00 Katy Esztergall, Cleve. .. 6.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 8.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 10.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. P. Kern, Akron ....... 7.00 Mrs. J. Kollár, Clev.......... 6.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .. 7.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila ..........11.00 Mrs. A. Molnár, Cleve, .. 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 8.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ....... 7.00 Mrs. St. Visi, Detroit ..... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago ..... 9.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom